Május-júniusban hozza nyilvánosságra az orosz fővállalkozó az első, a Paks 2 beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési kiírásokat – jelentette be Valerij Zorja, az ASZE cégcsoport Európai Atomerőmű Építési Osztályának vezetője a Portfolio mai Clean Energy konferenciáján. Az első körben írják ki a turbinák beszerzését szolgáló pályázatokat, de a nukleáris sziget berendezéseire is számos beszállítói tender kiírása várható. Az ütemterv tartása érdekében nyár végéig aláírjuk a szerződéseket – tette hozzá.
Paks 2 hatalmas projekt lesz, nagyon sok beszállító vehet részt venni benne; az orosz fővállalkozó összességében mintegy 6000 tétel, berendezés beszerzésére ír ki tendert a Paks 2 projektben – mondta Valerij Zorja. A közbeszerzési folyamat 22 nagyberendezés tendereztetésére, közbeszerzésére terjedhet ki – mondta.
Az idei évre tervezett közbeszerzésekről elmondta, egész Európára kiterjedően közzéteszik a felhívásokat. A pályázatok hivatalos nyelve az orosz lesz, de miután amerikai és európai cégek is nagy számban vesznek részt projektjeinkben, ez bizonyítja, hogy a nyelv nem lehet akadályt. Ez a piac nemzetközi – tette hozzá.
A beszerzési folyamatról szólva elmondta, a Roszatom gyakorlata az EU és Magyarország értékeivel összhangban van. A versenyképesség Oroszországban is fontos szempont, ott is tendereztetésen alapul a beszerzés, a mag technológiát kivéve pedig minden beszerzésre kerül majd.
Az orosz jogi szabályozás megtiltja, hogy különbséget tegyünk helyi és nem helyi potenciális beszállítók között, csak a klasszifikáció alapján tehető különbség, vagyis egyenlő jogok illetik meg a helyieket és nem helyieket is – fogalmazott.
A versenytárgyalás általában nyílt tárgyalás formájában valósul meg, amelyhez előminősítés nem szükséges.
A Roszatom projektjeiben Csehország és a cseh ipar nagyon nagy súllyal képviseli magát, a társaság saját elektronikus katalógusának több mint felét cseh cégek teszik ki. A cseh példa pedig a magyar vállalkozások számára is követhető – mondta.
A beszállítóknak segítünk teljesíteni a feltételek, hiszen nem az a célunk, hogy sikertelenek legyenek a szerződések; mindannyian a közös sikerben vagyunk érdekeltek – tette hozzá.
A fixáras fővállalkozói szerződés kulcsrakész megvalósítást garantál, amely a fővállalkozó feladataként rögzíti az alvállalkozók bevonását, a velük való szerződéskötést, valamint az alvállalkozói, beszállítói munka minőségének szavatolását – mondta el Aszódi Attila, a Miniszterelnökség Paks 2 projektért felelős kormánybiztosa a konferencián előadásában. A Paks 2 projektcég azonban a fővállalkozó és alvállalkozó munkáját is ellenőrizni fogja, hiszen engedélyesként végső soron ő felel a biztonságért.
Kibővülhet a METÁR-rendszer – Ez adhat lendületet a megújulóknak
Január elsejével elindult az új METÁR-rendszer. A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer egyelőre nem tartalmaz minden kívánt elemet, és kisebb kerettel indul, a kormány azonban bővíteni tervezi a rendszert. Az uniós források kapcsán Magyarország azt támogatja, hogy tagállamok maguk határozzák meg, hogy milyen pályát követnek a célkitűzések elérésére – hangzott el konferenciáján.
Ha nem lennének üvegházhatású gázok, már egy jéggolyón ülnénk – szögezte le Dr. Nemes Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikáért felelős főosztályvezetője előadásában. Ezzel arra utalt, hogy bár kétségtelen a klímváltozás ténye, az már kevésbé nehezen állapítható meg, hogy a környezet felmelegedés mennyiben az emberi tevékenység következménye és mennyire egy általános folyamat. Hiszen az üvegházhatású gázok az emberi tevékenység nélkül is jelen vannak, mitöbb fontos fenntartó elemei annak az egyensúlynak, ami fenntartja az élhető hőmérsékletet a bolygón.
A magyar vállalások bizonyos pontjain túl is szárnyalja az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit. Például a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékra növelése helyett, a kormány önkéntes módon 14,65 százalékot vállalt.
A klímapolitikai szakember szerint a 13 százalékot már most is meghaladtuk és közelítünk a 2020-as vállalásunkhoz. “Ez nem csak statisztikai trükk, a KSH becslései meglepően jó eredményeket mutattak, a vártnál sokkal jelentősebb a biomassza felhasználás és nőtt a háztartási méretű kiserőművek teljesítőképessége is.
Az autógyárak lesznek az energiavállalatok fő kihívói
Több nagy, az energiagazdaságot és az energetikai vállalatok működését alapvetően átalakító trend zajlik jelenleg a világban, amelyek már a közeli jövőben jelentős kihívás elé állíthatják a szektort – mondta Mező Csaba, a Deloitte pertnere.
Stratégiai iparágról lévén szó, számos tényező alakítja a főbb energetikai trendeket napjainkban. A jelenség négy fő trendben foglalható össze, amelyek már a nem túl távoli jövőben jelentős változásokat idézhetnek elő
Az energiapiacot jelenleg alakító négy fő trend:
- Decentralizáció
A napelemek elterjedése folytatódhat, miután az árak csökkennek, a technológia így 2030-ra versenyképesebb lesz a legtöbb fosszilis energiaforrásánál, termelésük pedig 2050-re a gázerőművek termelését is elérik. A folyamat hatására a villamos energia hálózat szerepe megváltozik, a napelemet telepítő fogyasztók ugyanis a hálózatot energiatárolónak is használják. Ezzel összefüggésben az akkumulátorok és egyéb energiatároló kapacitások díja is csökken, elterjedtsége és szerepe pedig nő a hálózatokban, mivel számos fejlesztés és befektetés indult e téren is. A klasszikus szerepre egyre több intelligens funkció épül – így alakulnak ki a smart gridek.
- Új belépők a piacon
Az új belépők egyik típusa jellemzően az ügyfél-információk begyűjtését és elemzését végzi; a másik típust az autógyárak képviselik. Tehát nem a telekom-szektor, mint pár éve sokan prognosztizálták, hanem az autóipar lehet az energiaszektor fő kihívója. Az új szereplők sokszor az energiatárolás és -menedzsment területére is be kívánnak lépni.
Az energetikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelenleg az otthon, mint “energia hub” kiszolgálása jelenti; a globális okosotthon-piac jelentős növekedés előtt áll a következő években. Az otthon “az igazi csatatér”, ez jelenti ugyanis a energiaszolgáltatók kihívásainak legizgalmasabb terepét, amelyeknek várhatóan a hálózatüzemeltetéshez képest növekvő hozzáadott értéket kell majd nyújtaniuk fogyasztóik számára – fogalmazott Mező Csaba.
- Az ügyféligények megváltozása
Az ügyfelek egyre tudatosabbak és individualistábbak az energiafelhasználás vonatkozásában, Magyarország individualitás indexe pedig különösen magas. Mindez felértékeli az ügyfélközpontúság szerepét, az energiakereskedők pedig egyre jobban az ügyféligényekre fókuszálnak. Az igények alakulása következtében a távközlési szolgáltatók által már alkalmazott új területek, kategóriák és eszközök jelenhetnek meg az ügyfelek kiszolgálásában.
- Digitalizáció
Az energiaszolgáltatók számára nem választás kérdése a digitalizáció, hanem egyszerűen kényszer. A digitalizáció jelentős átalakulást fog hozni főbb területen is:
- core digital
- működés digitalizációja
- ügyfélkapcsolatok digitalizációja
Egyre kevésbé lesz üzemanyag az olaj
Mit tehetnek a foszilis energiahordozók piacának nagy játékosai, miközben egyre inkább a megújuló energiák kerülnek előtérbe? – erre a kérdésre a Mol számára a 2030-as hosszú távú stratégia adja meg a választ, derült ki Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.Az olajra a későbbiekben is szükség lesz, csak nem feltétlenül a közlekedésben. Ez nem elhanyagolható kérdés egy olyan cégnél, ahol jelenleg a finómítóban megtermelt üzemananyag 70 százaléka a közlekedésben realizálódik.
Ez nyilvánvalóan csökkeni fog az elektromos autók elterjedésével, kérdés, hogy milyen ütemben, hiszen a vállalat stratégiáját évtizedekre előre kell megtervezni – fogalmazott. A cégvezető szerint a feladat adott: a közlekedési üzemanyagokról át kell tolódni más irányba, 50 százalékra csökkenteni az arányukat. Az új felhasználási területek a vegyipar és a petrokémia lehet, és az első lépéseket már meg is tették. Műgumigyár épül és 4 és fél milliárd dollárt különítettek el egyéb petrokémiai beruházásokra.
Cégértékre váltható az energiatudatosság
Az Alteo Gruop vezérigazgatójának, ifj. Chickán Attilának az előadása rímelt Fasimon mondanivalójára: hogyan tud egy energetikai vállalat a gyorsan változó környezetre reagálni? Ehhez szerinte egy hármas célkitűzést kell szem előtt tartani, amit az Európai Unióban trilemmaként is szoktak emlegetni:
- Megbízhatóság
- Hatékonyság
- Klímatudatosság
Ha nem akarunk visszavonhatatlan változásokat, akkor érdemes óvatosnak lenni, és még időben megfogni a dolgot.
A cégvezető azt is hozzátette, hogy ha egy cég tudatosan építkezik, akkor azzal piaci részesedét tud növeli, mert meg tudja nyerni a fenntarthatóságban gondolkodó fogyasztókat. Ugyanígy, ha valaki nem tartja be az előírásokat, az komolyan visszaüthet a cégértékre, gondoljunk csak a dízelbotrányra – mondta.
