Aranyeső után, aszály előtt?

Véget ért az innovatív vállalkozások számára indított Jeremie program, amely sohasem látott mértékű tőkeinjekciót jelentett a hazai, innovatív vállalakozások számára. Az eredmények egyértelműen pozitívak, ugyanakkor az igazi áttörés sokak szerint elmaradt, a források elapadását követően pedig ínséges idők következnek a startupok számára. Október 27-én a Venture Capital Summit szakmai konferencián a szakma kiválóságai értékelik a program eredményeit, illetve a program megszűnéséből származó veszélyeket, lehetőségeket.

Az Európai Unió Jeremie programja által támogatott több mint 350 kis- és középvállalkozás 2016 május végéig közel 130 milliárd forint értékű kockázati tőkéhez jutott a forrás-szőnyegbombázás végrehajtásával megbízott kockázati alapkezelőktől. A kétharmad részben uniós, egyharmad részben magánpénzekből álló keret hatása egyértelműen pozitív, hiszen ilyen mértékű támogatás még soha nem érkezett hazai innovációs célokra.

A program méltatói szerint a magyar vállalkozások és alapkezelők bőven a célon felül teljesítettek; a Jeremie komoly lendületet adott a hazai startupoknak, és máris több Exit-re került sor, azaz sikeresen értékesítették a kezdő céget egy befektetőnek. A számok valóban meggyőzőek: az utolsó fillérig minden pénz a vállalkozásokhoz került, úgy, hogy a befektetett összegeket illetően az EU 30%-os elvárásához képest 35% volt a magántőke aránya.

Ez egy igazi sikertörténet lehetne, ám a szakemberek egy része szerint az induló, magvető fázisú cégeknél egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a támogatás, a Jeremie programba pedig sok, eleve életképtelen vagy érdemtelen vállalkozás került – részben az idő szűkösségének, részben pedig az uniós források így is túlságosan nagy arányának köszönhetően. A piacot jelentősen torzítja a könnyen jött uniós támogatás cunami, amely épp a tehetséges vállalkozásoknak árthat igazán; nem jó, ha folyamatosan mesterséges ajzószerekkel tartunk életben egy piacot. A Jeremie program másik, sötét oldalát világította meg a Forbes magazin is, amely szerint a startupok támogatására szánt forrásokat több száz millió forinttal csapolta meg egy-egy alapkezelő.

A Jeremie értékelése nem könnyű feladat, hiszen a befektetők nem két év alatt kívántak nyereségesen kiszállni a vállalkozásokból, ezáltal sem a kibocsátott támogatás mértéke, sem pedig a jelenlegi Exit-ek mennyisége sem lehet még mérvadó. A Venture Capital Summit konferencia előadói ezért elsősorban saját tapasztalataikon keresztül értékelik a program eredményeit: Lehotzki Gábor a Corvinus Kockázati Tőke-alapkezelő kockázati tőke piacon betöltött szerepét mutatja be, Csuhaj Imre pedig a Széchenyi Kockázati tőke Alapkezelő 100 befektetési projektjének tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal.

A szakemberek a program eredményeinek elemzése és a tapasztalatok rendszerezése mellett a Jeremie utáni jövőt fürkészik majd október 27-én; Oszkó Péter – aki tavaly azt jósolta, hogy a források elapadása miatt “2016 egy evolúciós rúgás lesz a magyar kockázati tőke piacon”, az idei eseményen már arról beszél, hogy hogyan és mikor válhat ismét piaci alapúvá az innováció támogatása.

Ajánlott videó mutasd mind

„Ne keresd a logikát!” – járványügyi védekezés egy magyar iskolában

Salgótarjáni diákok mesélték el lapunknak, milyen kaotikus helyzetet okozhat, ha felüti a fejét a koronavírus egy iskolában. A kormány az őszi szünettől vár megváltást, a szakszervezet szerint viszont számos európai országhoz hasonlóan itthon is digitális oktatásra lenne szükség a felsőbb évfolyamokon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.