Üzleti tippek

Nyolc képviselőt érdekelt a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 08. 12:16

Pedig munkanap volt, plenáris ülés.

Gyér érdeklődés (az MTI fotójának tanúsága szerint egy kormánytag és nyolc képviselő) mellett tárgyalt a parlament arról, mennyire jól használták fel az államosított magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Tállai András szerint nagyon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-2015 közötti tevékenységéről szóló beszámoló vitájában azt mondta: 2500 milliárd forinttal csökkent az államadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenysége által. A magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárdnyi készpénz, állampapír, értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárddal csökkent az  adósság, ezen túl pedig mintegy 500 milliárd került a költségvetésbe. Teljesült a kitűzött adósságcsökkentési cél, az alap több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az államnak. Ez összességében csaknem 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ért fel – közölte.

Régi érvek újratöltve

A gazdasági bizottság fideszes előadója, Galambos Dénes (Fidesz) arról beszélt, hogy a magánynyugdíj-befizetések nem magánmegtakarítások, hanem kötelező befizetések voltak, amelyek korábban közvetlenül az államkasszába érkeztek. Nem történt más, minthogy visszaállt az eredeti állapot a nyugdíjbefizetéseknél és biztonságba helyezték a nyugdíjakat, és nemcsak a gazdasági, hanem a politikai ígéretek is teljesültek, megvédték a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakra a forrást stabilan, hosszú távon biztosítani tudják.

Párttársa, Becsó Zsolt is úgy vélte, helyes volt a pénztári vagyont túlnyomó részben az államadósság csökkentésére fordítani, és a beszámolók is bizonyítják, a hatalmas pénzösszeg elköltése átláthatóan folyt. A vagyon 69,2 százaléka ment adósságcsökkentésre, 2,9 százalékát a reálhozamok kifizetésére fordították, 6,8 százalékát pedig a nemzeti vagyonkezelőnek adták át. Az alap létrehozását azzal magyarázta, hogy felül kellett vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát.

Megmentették kontra eltapsolták

Felidézte, hogy a kormány 2011-ben megszüntette az emberek nyugdíjbefizetéseivel felelőtlenül bánó magán-nyugdíjpénztári rendszert. Az átalakítás azért is szükséges volt, mert mintegy 800 milliárdra rúgott a nyugdíjkassza akkori hiánya, ami veszélyeztette a nyugdíjak kifizetését. Becsó úgy vélte, ma már talán senki sem vitatja, hogy az állami nyugdíjrendszerrel sokkal jobban jár, mert biztos lehet benne, hogy kap állami nyugdíjat, amelynek értéke nem a piaci machinációktól függ. Azért volt, aki ezt vitatta.

Tóbiás József, az MSZP elnöke azt mondta, ha az EU jóváhagyja a kormány tervét, hogy a költségvetési hiányba ne kelljen beszámítani a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt összeget, akkor most nem kellene azon vitatkozni, hogy vannak-e gonosz, tőzsdéző pénztárak. Ezzel a pénzügyi helyzet egyáltalán nem javult volna, a kormánynak csak a statisztika kozmetikázása elég lett volna az egykulcsos adórendszer bevezetéséhez. A szocialista politikus azzal vádolta a kormányt, hogy megzsarolta a pénztártagokat. Nem lehetőséget, hanem ultimátumot adott hárommillió embernek, hogy ha ellentmondanak, kiiratkoznak az állami nyugdíjrendszerből.

És ha már ígéretek

Tóbiás József a kormány hazugságának nevezte, hogy máig nem hozták létre az átlépett pénztári tagok egyéni számláját az állami rendszerben. A kormány nemcsak hazudott az embereknek, hanem sorozatos botrányokkal költötte el a 3000 milliárd forintot, miközben az államadósság pedig a legfrissebb adatok szerint 25 ezer milliárd forint felett van, ami az idei évre várható GDP 75,6 százalékának megfelelő mérték. A kormány hárommillió ember időskori biztonságát tette kiszámíthatatlanná, és jelentősen meggyengítette a nyugdíjrendszert.

A szintén MSZP-s Korózs Lajos szóvá tette az alap irányító testületének működését. Elmondta, hogy milliárdokat költenek el az egyéni számla bevezetésére, de ennek látható nyoma sincs. Megjegyezte azt is, hogy a kormány öt év alatt 869 milliárd forintot vont ki a nyugdíjrendszerből. Az ellenzéki politikus a beszámolókat szakmaiatlannak, dilettánsnak nevezte. Mint mondta: pártja azt javasolja, amíg a számvevőszék nem vizsgálja meg az alap működését, addig az Országgyűlés ne döntsön a beszámolók elfogadásáról. Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy az egyetlen felelősségteljes lépés az lenne, ha a kormány visszateszi a befizetéseket.

Kudarc lett az adósság csökkentése, törlesztése

Volner János (Jobbik) szerint egyet lehet érteni azzal, hogy ne magáncégek kezeljék a nyugdíjvagyont, hanem az állam, hozzátette ugyanakkor: szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer “öles léptekkel halad” az összeomlás felé, hiszen feleannyi gyermek születik, mint amennyi kívánatos lenne, a kivándorlás miatt is folyamatosan veszíti adófizetőit az ország. A kormány felélt 3000 milliárd forintnyi vagyont és kudarcot vallott az adósságcsökkentésben, hiszen 2010-ben 80,5 százalékon állt a GDP-arányos adósságmutató, öt évvel később 79,6 százalékon.

Sallai R. Benedek (LMP) szintén azt tette szóvá, hogy nem lett semmi az államadósság törlesztéséből, miközben a kormány a demográfiai helyzettől független biztonságot vette el a kormány az emberektől a magánpénztári vagyon átvételével. A kabinet rémképet állított, elhitette az emberekkel, hogy elsődleges cél az államadósság elleni harc, de megbukott abban. Az ellenzéki képviselő nonszensznek nevezte, hogy elfogadásra javasolják a beszámolókat, miközben az ígéretek nem teljesültek.

Tállai András ezt követően még válaszolt a vitában elhangozott vádakra, majd az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.