A jogi szakma évtizedes vágyát teljesítette az új Polgári Törvénykönyv, amikor a nevesített szerződések közé beemelte a pénzügyi lízinget. Az új szabályozás azonban számos olyan elemet tartalmaz, amelyek adózási és jogi szempontból is nem várt meglepetést okozhatnak.
Az új Ptk. hatályba lépését megelőzően a pénzügyi lízing fogalmát kizárólag pénzügyi tárgyú jogszabályok szabályozták. A hitelintézeti törvény (Hpt.) szerint a felek megállapodása (egyéb feltételek mellett) a következő esetben minősül pénzügyi lízingnek: ha a lízingbe vevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a teljes lízingdíj, valamint a maradványérték megfizetésével a dolgon tulajdonjogot szerezzen. A Hpt. ezen logikáját azonban az új Ptk. nem vette át.
A legjelentősebb eltérés, hogy az új Ptk. alapján pénzügyi lízingnek minősül minden olyan megállapodás, amely alapján:
- a használatba vevő a szerződés tárgyát képező dolgot annak gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig használhatja;
- vagy ha a használatba vevő által fizetendő díjak összege eléri vagy meghaladja a dolog szerződéskötéskori piaci értékét.
Mindez független attól, hogy a használatba vevő jogosult-e a szerződés alapján a dolog tulajdonjogának megszerzésére.
Hosszú távú bérlés – Jogi komplikációk
Az új Ptk. alapján pénzügyilízing-szerződésnek minősülnek a felek által esetleg bérleti szerződésnek nevezett azon megállapodások is, amelyek alapján a „bérlő” által a futamidő alatt fizetett díjak összege eléri vagy meghaladja a dolog szerződéskötéskori piaci értékét. Ez pedig több szempontból is érinti a felek jogait és kötelezettségeit.
Így például a lízingbe adás tényét és a lízingbe vevő személyét a lízingbe adó köteles bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba és a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Ennek elmaradása a lízingbe adóra nézve hátrányos következményekkel járhat. Ahhoz, hogy ezeket elkerülje, a bérbeadónak a hosszú időtartamú bérlet esetén tudatában kell lennie annak, hogy ő a Ptk. rendszerében már nem pusztán bérbeadónak, hanem pénzügyi lízingbe adónak is minősülhet.
Kell-e jegybanki engedély?
Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint engedélyeztetési kérdések is felmerülnek. Például: szükséges-e az MBN engedélye azon ügyletekhez, amelyek a Ptk. alapján pénzügyi lízingnek minősülnek, még ha a Hpt. szerint nem is azok?
Ebben a kérdésben szerencsére már rendelkezésre áll egy MNB–állásfoglalás, amely szerint pénzügyi lízing nyújtásához csak abban az esetben szükséges a nemzeti bank engedélye, ha a Hpt.-ben meghatározott valamennyi fogalmi elem teljesül. Így egy hosszú távú bérlet vételi jog nélkül nem teremt engedélyeztetési kötelezettséget, még akkor sem, ha az kimeríti a Ptk.-beli pénzügyi lízing fogalmát.
