Az Európai Unió energiahatékonyság terén tett erőfeszítéseinek középpontjában az a felismerés áll, hogy a közösség energiafelhasználásának mintegy 40 százaléka az építőipari ágazattal kapcsolatos. A 2007-ben kidolgozott „20-20-20″ elnevezésű célkitűzés egyik pillére éppen ezért az energiahatékonyság fokozása volt (2020-ig 20 százalékos változás az 1990-es szinthez képest). Hogy ennek teljesítése – elvben – mennyire nem lehetetlen, azt jól mutatja az idén nyáron ismertetett javaslat, amely 2030-ra már a primerenergia-felhasználás 30 százalékos mérséklésével számol.
Az ingatlanszektorban sem új keletű a gondolat, hogy az újonnan épülő és a már meglévő épületeket egyaránt a lehető leggazdaságosabb, „legzöldebb” módon próbálják üzemeltetni. Ma már alig kezdődik olyan beruházás a kereskedelmiingatlan-piacon, amelynek ne lenne célja valamely minősítési tanúsítvány megszerzése. A lehetőségek száma is bővült: az elsők között bevezetett BREEAM és LEED minősítési rendszerek mellett várhatóan növekvő szerephez jut majd a német DGNB és az EU Green Building Programme is.
Magyarországon leginkább a Nagy-Britanniából származó BREEAM terjedt el, de az elsősorban amerikai szabványokhoz igazodó LEED is népszerű. Valamennyi rendszer közös ismérve az önkéntesség, továbbá hogy újonnan épülő és már meglévő ingatlanokra egyaránt alkalmazható. (A minősítésekről részletesen a cikk végén olvashat.)
Zöldhullámok
A kereskedelmi ingatlanok hazai piacán a 2008-ban bekövetkezett válság következtében jelentősen lelassult a fejlesztések üteme. Részben ezzel magyarázható, hogy – a szakma szerint – kevés magyarországi épület szerzett valamilyen zöld minősítést. A 2012 óta indult új budapesti irodafejlesztések viszont már kivétel nélkül minősítettek, mára több mint 30 fővárosi épületnek van tanúsítványa, ez a teljes kínálat mintegy 14 százaléka, csaknem 300 ezer négyzetméter.
45 százalékkal csökkentették az energiafogyasztást
A legutóbb minősítést szerzett projektek közé tartozik a Skanska Green House irodaháza, amely a LEED Platinum fokozatát érdemelte ki. A fejlesztő a beruházás valamennyi fázisában a legmodernebb környezetvédelmi megoldások és zöld technológiák alkalmazására törekedett az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása érdekében.
A Green House-t olyan építészeti és gépészeti megoldások jellemzik, mint a talajhő-hasznosítás, a hűtőgerendás hűtés, a 85-90 százalékos hatásfokkal működő dupla hővisszanyerő rendszer vagy a napkollektoros melegvíz-termelő berendezés. Ezek segítségével az épület az átlagos hazai irodaházaknál mintegy 45 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt. Azáltal, hogy WC-öblítésre és a kert locsolására csapadék- és talajvizet használnak, az épület vízigényét is az átlagos érték felére csökkentették.
Gazdasági előnyök: nem csak presztízskérdés
A nemzetközi minősítés kiváló ajánlólevél egy kiadó irodaház vagy ipari létesítmény számára, ám a fenntarthatósági kritériumoknak nem csupán emiatt érdemes megfelelni. Az energia- és költséghatékony ingatlangazdálkodás közvetlen gazdasági előnyökkel is jár. Nem véletlen, hogy egyre több hazai vállalat költözik zöld irodába, vagy saját cégközpontjában valósít meg környezetbarát megoldásokat. Jó példa erre a Telenor törökbálinti irodaháza, amely számos tekintetben élen jár az energiahatékony megoldások alkalmazása terén. A központ tervezésénél alapvető szempont volt a természetes környezet védelme, amelyet minimális, kevesebb mint 8 százalékos beépítettséggel értek el, valamint azzal, hogy az előírt 40 helyett a területnek csaknem 70 százaléka maradt zöld felület.
A Telenor Házban hozták létre Magyarország addigi legnagyobb geotermikus hőszivattyúkkal működtetett hűtési-fűtési rendszerét, amely 180 darab, 100 méter mélyre fúrt hőszonda által biztosítja a hőmérséklet szabályozásához szükséges hideg-meleg vizet.
A használatimelegvíz-ellátásban fontos szerep jut az összesen 168 négyzetméternyi napkollektornak, amelyek a meleg víz előállításához használt energia 60 százalékát képesek megtermelni. A komplexum gépészeti funkcióit számítógép által vezérelt, intelligens központi épületmenedzsment-rendszer irányítja. A székház több hazai elismerés mellett 2012-ben a legnagyobb nemzetközi ingatlanfejlesztési szövetség, a FIABCI Prix d’Excellence nívódíjpályázatán második helyezést ért el.
Az áramszolgáltató is érdekelt
Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport „testközelből” ismeri az energiahatékonyság növelésének módszereit, és amellett, hogy lakossági és vállalati ügyfeleit egyaránt az energiatudatosságra ösztönzi, komoly erőfeszítéseket tesz saját létesítményei működésének racionalizálása érdekében is. Ennek jegyében újult meg és szerzett zöldiroda-minősítést a közelmúltban a Váci úti székház színházépülete.
Fotó: Tóth Milán
A 20. század elején épült egykori kazánház egyebek mellett geotermikus fűtéssel, napelemes rendszerrel és intelligens épületenergetikai felügyeleti rendszerrel rendelkezik, amelyek biztosítják az optimális energiagazdálkodást.
A Társaságcsoport az ismeretterjesztés és a személyre szabott tanácsadás terén is élen jár: a Budapesten és Miskolcon működő Energia Pontban ingyenes konzultációval állnak a lakossági és kkv-ügyfélkör rendelkezésére, a Váci úti székházban található bemutatóterem továbbá időről időre az Energia Estek elnevezésű szakmai rendezvények helyszínéül is szolgál.
Forrás: Energia Trend Magazin
