Érintésvédelmi felülvizsgálatot a hatályos szabályozás szerint a munkahelyeknél három-, a lakó és kommunális létesítményeknél pedig hatévente kell tartani, a kéziszerszámoknál évente ír elő ilyen kötelezettséget a jogszabály.
A második körbe tartozó villámvédelmi vizsgálatokat az adott építmény tűzveszélyességi besorolása (A, B, C, D, E) szerinti differenciálással 3, illetve 6 évente szükséges elvégeztetni. Természetesen az új építésű ingatlanoknál is kötelezőek ezek az eljárások – összegezte az Energia Trend Magazinnak Lovász Lajos, a Magyar Áramszolgáltató Kft. értékesítési munkatársa.
Tapasztalatai szerint a fogyasztók szívesebben végeztetik el ezeket a méréseket olyan szolgáltatóval, amely megfelelő munkaerő-kapacitással és referenciával rendelkezik. Emellett fontos érv az is, hogy egy áramszolgáltatónál érthetően a szakmai hozzáértés sem lehet kétséges.
Ezekre figyeljen, ha szakembert keres
A vizsgálatokat a jogszabályban meghatározott minősítéssel, érintésvédelmi felülvizsgálói képesítést szerzett cégek, illetve szakemberek végezhetik olyan célműszerrel, amelyet legfeljebb két éve kalibráltak.
Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, szabadtereken pedig csak olyan felülvizsgáló járhat el, aki a robbanásbiztos berendezések kezeléséhez szükséges képesítést is megszerezte.
A szabályok ugyan a háztartási fogyasztókra is vonatkoznak, mégis inkább azoknál a cégeknél jellemző az ilyen vizsgálatok elvégzése, amelyeknek szigorú munkavédelmi előírásoknak kell megfelelniük – tette hozzá Lovász Lajos.
Súlyos következményekkel járhat a kötelezettség elmulasztása
Az áramszolgáltató saját felelősségi körében a csatlakozási pontig köteles végrehajtani a méréseket, biztonsági teszteket, azon túl a felelősség a fogyasztóé. És bár kimondottan érintésvédelmi ellenőrzésekre nem kell feltétlenül számítaniuk a vállalkozásoknak, de egy esetleges balesetnél komoly következményekkel járhat a kötelezettség elmulasztása.
Egy egyszerű protokoll szerinti méréssel a problémák idő előtt orvosolhatók. Ez nem csupán az anyagi veszteségek elkerülését, de az akár az emberéleteket követelő balesetek esélyének a minimálisra csökkentését is jelenti.
A felülvizsgálat eredményeként kapott minősítő irat minden esetben tartalmazza a berendezés érintésvédelmi módját és az annak megfelelő védelmi követelményt. Továbbá amennyiben szükséges, akkor tartalmazza a megengedett mért értéket, azok számításának képletét, a minősítést, hiba esetén pedig annak okát és pontos helyét is. Egy munkáltató például ezzel a dokumentummal tudja igazolni, hogy mindent megtett a balesetek elkerülése érdekében.
A villámhárítás szabályai
A vonatkozó rendeletek alapján minden létesítménynek és gazdálkodó szervezetnek el kell végeztetnie a villámvédelmi felülvizsgálatot is. A kötelezettség bármely olyan épületre, komplexumra, objektumra, illetve tereptárgyra vonatkozik, amelyen villámvédelmi berendezést építettek ki. Mindez független attól, hogy a vonatkozó jogszabály kötelezően előírja-e ezt vagy sem.
Ha például egy társasház esetében az előírások szerint nem kell kiépíteni villámvédelmi berendezést, azonban a tulajdonosok mégis éltek ezzel a lehetőséggel, akkor a házra kerülő egységnek meg kell felelnie a vonatkozó besorolási előírásoknak – és így a felülvizsgálatot is el kell végezni rajta.
A cikk az Energia Trend Magazin őszi számában is olvasható.
