Soós Róbert szerint az előző hónapok tapasztalatai alapján szinte borítékolható volt, hogy a kamatdöntés előtti nap forintgyengülést hoz. Majd arra számít, hogy a megjósolt kamatvágás után újra erőre kap a hazai deviza. Hétfő délután a forint az euróval szemben 300 felett is járt, aztán 299 környékére visszasüllyedt a jegyzés.
Az XTB brókercég szakértője az elemzők többségével együtt kedden újabb 25 bázispontos kamatvágásra számít. Az újabb enyhítés mellett szólhat, hogy az infláció 38 éves mélypontra, 2,2 százalékra süllyedt múlt hónapban tavaly márciushoz képest. Az is a további vágást erősíti, hogy mindenképpen kedvező kamatkörnyezet kellene a reálgazdasági élénkülés beindításához.
Frissítés: Megint bejött a papírforma. A monetáris tanács 25 bázisponttal, az újabb történelmi mélypontot jelentő 4,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A jegybank így immár az egymást követő kilencedik hónapban vágott az alapkamaton.
A vezető elemző szerint egyelőre az látható, hogy a jelenlegi kamatszintek nem sarkallják a befektetőket extra kockázatok vállalására. A magyar eszközökön ugyanis még mindig kényelmesen lehet reálkamatot (infláció feletti hozamot) realizálni, ami elég ritka a befektetési palettán. Ha tovább csökken az irányadó ráta, akkor az aktívabbá teheti a kockázatvállalást és a befektetéseket is.
„Lakossági vonalon ez úgy is lefordítható, hogy azok, akik jelenleg bankbetétben tartják a pénzüket, esetleg lakást vesznek, vagy elkezdik a tartós befektetési cikkeket – így például a családi autót – lecserélni. A külföldi befektetések növeléséhez viszont kiszámíthatóbb, stabilabb gazdaságpolitika kellene. Ezt hangsúlyozta múlt heti országjelentésében az Európai Bizottság is. A beruházás ráta egyelőre rekordalacsonyan van Magyarországon. Igaz, a visegrádi országokban mindenhol csökkent ez a mutató” – összegezte Soós Róbert.
Milyen makroadatok várhatóak a héten? Nézze meg az XTB összegzését!
IMF nem, forintosítás igen
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel való találkozón is megerősítette, hogy ebben az évben Magyarországnak nincs szüksége IMF-hitelcsomagra. Az államadósság finanszírozását a kormány eddig meg tudta oldani a dollárkötvény-kibocsátással, amely az IMF-csomaghoz hasonló költségekkel bír.
A kormány és a jegybank jelenleg a lakossági és a vállalati hitelek forintosításán dolgozik. A terv része lehet, hogy akár az euróban és a dollárban lévő lejáró államadósságot is forintban görgetnék tovább. Az XTB szakértője elmondta: ahhoz, hogy ne legyen drága a finanszírozás, minél alacsonyabb forintkamatra van szükség. Ha külföld felé van eladósodva az ország, akkor ki van téve a devizapiaci ingadozásoknak, amelyek változékonnyá teszik a GDP-arányos adósságrátát is. A forintosítással tehát csökkenne a deviza-árfolyamkockázat és az ország sérülékenysége is. Emellett a magyar kamatpályára érthetően nagyobb hatása van a hazai jegybanknak és a kormánynak is.
Ha viszont elkezdene újra felfelé kúszni az alapkamat, akkor az már drágítaná a forintalapú finanszírozást. A kamatemelések például akkor lennének esedékesek, ha az infláció felpörögne. „Az infláció ellensége a fix kamatozású eszközöknek” – tette hozzá.
