IMF: idén nem lesz növekedés Magyarországon

Az IMF kevésbé optimista, mint a magyar kormány: nem vár gazdasági növekedést az idei évre, csak stagnálást.

Korábban a témában:

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem változtatott Magyarországra vonatkozó makrogazdasági előrejelzésén, így továbbra is stagnálást vár az idei évre, 2014-re pedig 1,2 százalékos gazdasági növekedést. A magyar kormány ennél jóval optimistább, hiszen deklarálta: az idén (a korábban ígért 0,9 százalékos helyett) 0,7 százalékos növekedés lesz. S jövőre is éppen 0,7 százalékkal bizakodóbb a nemzetgazdasági tárca, hiszen 1,9 százalékos növekedést borítékoltak a hétfőn benyújtott és kedden ismertetett konvergenciaprogramban.

A szervezet által kedden nyilvánosságra hozott „Világgazdasági kilátások” féléves jelentésben az IMF egy számot változtatott a március végén kiadott magyarországi országjelentés makrogazdasági prognózisához képest. Eszerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 11 százalékról az idén 10,5 százalékra csökkenhet, a korábban várt emelkedés (11,1%-ra) helyett. Érdekes, hogy Varga Mihály a konvergenciaprogram bemutatásakor ennél pesszimistább volt. Azt mondta, 10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliség.

Az IMF megismételte: 2013-ban 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos éves inflációt vár. A kormány ezzel szemben 3,1 és 3,2 százalékot prognosztizál.

Az IMF szerint a folyó fizetési mérleg többlete az idén a bruttó hazai termék 2,1 százalékát, 2014-ben pedig 1,8 százalékát érheti el.

A szervezet megjegyzi: Magyarország továbbra is nehéz kilátások elé néz a magas külső és államadósság miatt. Ehhez olyan nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedések társultak, amelyek aláásták a piac bizalmát és visszavetették a beruházásokat. Európa feltörekvő országairól szólva az IMF kiemelte, hogy – elsősorban az euróövezeti válság és a nagyobb gazdaságok megszorításai miatt – a tavalyi visszaesés után csak mérsékelt kilábalás várható 2013-ban és 2014-ben.

Ami visszatarthatja a növekedést

Az IMF szerint a térség egészében az idén 2,25 százalékos, jövőre pedig 2,75 százalékos növekedés várható. Ezt a növekedést a javuló pénzpiaci hangulat, az egyre kedvezőbb külső finanszírozási feltételek, az év második felére várható jegybanki lazítási politika és a költségvetési megszorítások egyre kisebb növekedéstompító hatása segíthetik.

A Valutaalap szerint több tényező, így a kulcsfontosságú exportpiacnak számító euróövezeti gazdaság lanyha növekedése, továbbá a térségbeli bankok finanszírozási szerkezetének átalakulása is visszatarthatja a növekedést. Az IMF szerint a térségre általánosan is jellemző, hogy nem múltak el a válság nyomai: magas a nemteljesítő hitelek aránya, és nem fejeződött be az állami szféra pénzügyi konszolidációja.

A jelentés figyelmeztet, hogy a költségvetés fenntarthatóságával és a bankrendszerrel kapcsolatos hiányosságok az egyes országokban – így Magyarországon is – felnagyíthatják a külső sokkok hatását.
A pénzügyi szervezet mindazonáltal úgy látja, hogy prognózisát illetően kisebbek a negatív irányba mutató kockázatok, mint a legutóbbi, októberben ismertetett jelentés idején. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az euróövezeti válság kockázatai is csökkentek.

Rögös út a fejlett gazdaságok előtt

A IMF publikálta a féléves világgazdasági növekedési kilátásokat is. Ebben azt írják, hogy a rövid távú kockázatok enyhülésének köszönhetően javulás várható, de a fejlett gazdaságok előtt továbbra is rögös út vezet a kilábalás felé.

Az idén 3,25 százalékos, 2014-ben pedig 4 százalékos növekedést várnak a világgazdaságban, míg az euróövezetben az idei 0,3 százalékos visszaesés után 2014-ben 1,1 százalékos növekedés lehet. Németországban 0,6 százalékkal és 1,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék. A világgazdasági növekedés 2012 második negyedévben 2,25 százalékon érte el mélypontját, és az év második felére már 2,75 százalékra emelkedett.

Az IMF szerint a feltörekvő és fejlődő térségekben a növekedési ütem gyorsulása már megkezdődött, a fejlett gazdaságokban pedig az elmúlt hat hónapban sikerült elkerülni a világgazdaságot veszélyeztető két legnagyobb rövid távú kockázatot: az euróövezet szétesését és az amerikai költségvetési szakadék miatti markáns költségvetési megszorításokat.

A viszonylag gyenge 2013-as kezdet után a fejlett gazdaságok növekedési üteme az Egyesült Államok vezetésével fokozatosan gyorsulhat az idén. A növekedést azonban számos régi és új kockázati tényező veszélyezteti.

A kockázati tényezők rövid távon elsősorban az aktuális euróövezeti fejleményekkel, a ciprusi mentőcsomag származékos következményeivel és az olaszországi politikai patthelyzettel hozhatók kapcsolatba. Középtávon viszont a kiigazítási erőfeszítések kifulladása, az intézményes reformok elmaradása és az euróövezeti stagnálás elhúzódása, valamint az Egyesült Államok és Japán költségvetési hiányának növekedése jelenti a legnagyobb növekedési kockázatot.

A fejlett gazdaságokban a növekedést legkevésbé hátráltató módon kell folytatni a költségvetési kiigazítást, és laza monetáris politikával kell támogatni a belső keresletet. Az Egyesült Államoknak és Japánnak nagy figyelmet kell szentelnie költségvetésének konszolidálására. Az euróövezetnek pedig meg kell erősítenie a gazdasági és monetáris unió intézményeit. A feltörekvő és fejlődő térségekben egyes esetekben már időszerűvé válhat a megszorító monetáris intézkedések bevezetése is.

Az inflációs nyomás kezelhető marad az idén. A globális infláció a 2012 eleji 3,75 százalékról 3,25 százalékra csökkent, és várhatóan 2014-ben is ezen a szinten marad. Az Egyesült Államokban az infláció 2 százalékról 1,75 százalékra, az euróövezetben pedig 2,25 százalékról 1,5 százalékra csökken. Japánban az infláció zéró fölé emelkedik 2013-ban és átmenetileg, viszonylag nagy mértékben megemelkedik 2014-ben és 2015-ben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Germany's Chancellor Angela Merkel arrives for the third straight day of a European Union leaders summit in Brussels on July 2, 2019, for talks aimed at defusing fresh power struggles in a bid to fill the bloc's top jobs. (Photo by GEOFFROY VAN DER HASSELT / POOL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.