Van értelme a cafeteria-rendszer fenntartásának – jelentette ki az OTP Pénztárszolgáltató (OTPP) szerdai rendezvényén a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető menedzsere, Mochlár Orsolya. A cafeteria mellett szól, hogy bár adóterhelése másfélszeresére nőtt (19,04 százalékról 30,94 százalékra), még mindig csak kétharmadába kerül a munkáltatóknak, mint a munkabér. Ami kérdés, hogy lesz-e pénzük a cégeknek a cafeteriára az idén és ha igen, mennyi. Tegyük fel, hogy lesz. Nézzük, milyen cafateriát választhatunk idén.
A vendéglátási keret lehet a legnépszerűbb?
A Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP kártya) idén már évi 450 ezer forintig adhat béren kívüli juttatást a munkáltató a dolgozónak kedvezményes adózással. A 450 ezer forinton belül három zseb lehet, 225 ezer szállásfoglalásra, 150 ezer vendéglátásra és 75 ezer szabadidős szolgáltatások (egészségmegőrzés, kulturális, sportrendezvények és rekreációs programok) vásárlására. Utóbbi két keretből is lehet azonban szállásfoglalást fizetni.
Az OTPP arra számít, hogy a pihenőkártyán belül a vendéglátási keret lehet a legnépszerűbb a dolgozók körében, főleg azoknál, akik a lehető legegyszerűbben akarják felhasználni a juttatásukat, s egyben csökkenteni a napi kiadásaikat.
Az étkeztetés egyébként is nagyon hangsúlyossá vált az idei cafeteria-keretben, hiszen a SZÉP kártyán kívül a most induló Erzsébet-utalvány is étkeztetésre szolgál (havi ötezer forintig kedvezményes az adózása, s idén átmenetileg nemcsak bolti élelmiszervásárlásra, hanem vendéglátásra is elkölthető), továbbá ahol van munkahelyi étkeztetés, ott ezenkívül még havi 12 500 forintnyit arra is adhat a dolgozónak a munkáltató. Ha valaki az összes étkezési juttatást igénybe tudja venni, akkor ez összesen évi 360 ezer forintot jelent neki.
Milyen juttatást adhat még a munkáltató?
Iskolakezdési támogatást és egészségpénztári hozzájárulást továbbra is a minimálbér 30 százalékáig, önkéntes nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulást a minimálbér 50 százalékáig adhat kedvezményes adózással a munkáltató. Iskolarendszeren kívüli képzésre pedig a minimálbér két és félszeresét adhatja. Ami itt változik, az a minimálbér összege (78 ezerről 93 ezerre), emiatt magasabbak lehetnek ezek a juttatások. A helyi utazási bérletet is el lehet béren kívüli juttatásként számolni számla ellenében.
Az internet-hozzájárulás és a tavalyról megszokott étkezési utalványok már nem adhatóak béren kívüli juttatásként (30,94 százalékos adóteher mellett), hanem csak “egyes meghatározott juttatásként” (51,17 százalékos adóteher mellett). Amennyiben a kedvezményes adózással adható összeget, vagy az évi 500 ezer forintot meghaladja a juttatás értéke, akkor az a fölötti részre is 51,17 százalék az adó. A juttatásoknál egyébként nincs összegplafon, s mint a PwC szakembere megemlítette, az “egyes meghatározott juttatások” körébe plusztermékeket és -szolgáltatásokat is felvehet a munkáltató.
A SZÉP kártya még felfutás előtt
A pihenőkártyát eddig mintegy 2000 munkáltató igényelte az OTP Pénztárszolgáltatónál, s 32 ezer kártyát bocsátottak ki. Mostanáig kétmilliárdnyi összeget utaltak a kártyákra. Ebből még tavaly év végén 1,4 milliárdnyi került a kártyákra, ami arra utal, hogy az igénylő cégek egyfajta év végi premizálásra használhatták a SZÉP kártyát – említette meg a cég értékesítési és marketingigazgatója, Tölgyesi András. A költések egyelőre szerényen alakultak, tavaly mintegy 43 millió forint értékű szolgáltatást vásároltak a pihenőkártyások, mostanáig 60 millió körüli lehetett a forgalom. Tölgyesi András arra számít, hogy az idei év végére több százezer pihenőkártyájuk lesz forgalomban és több tízezer elfogadóhelyen fizethetnek majd a kártyabirtokosok.
Pihenőkártyáikat jelenleg 3600 helyen fogadják el, többségében szállodákban (kb. 3000). Ennek az az oka, hogy csak idei évtől használható önállóan vendéglátási és szabadidős szolgáltatásokra, így csak egy hete kezdték meg a vendéglátóhelyek és a szabadidőszolgáltatók intenzív beszervezését a pénztárszolgáltatónál. Heti 2-300-zal bővül az elfogadóhelyek száma – mondta el Róth Lajos a pénztárszolgáltató vezérigazgatója.
(A három kibocsátó (OTPP, K&H és MKB) összesen 5300 elfogadóhellyel és 2800 munkáltatóval szerződött már, s összesen 39 ezer munkáltatónak adott ki SZÉP kártyát.)
Tavaly átlagosan 50 ezer forintnyi feltöltés került az OTPP-s pihenőkártyákra. S hogy az idén mennyit szánnak majd ilyen célra a munkáltatók? Róth Lajos szerint a legtöbb cégnél nem valószínű, hogy kimerítenék a teljes, évi 450 ezer forintos keretet, de abban bízik, hogy átlagban 200-250 ezer forint kerülhet majd a dolgozók pihenőkártyáira.
Mennyibe kerül a munkáltatónak?
Százezer forintos nettó kifizetés 196 183 forintba kerül a munkáltatónak, ha munkabérként adja. Viszont “egyes meghatározott juttatásként” csak 151 170, béren kívüli juttatásként pedig mindössze 130 940 forintjába – hozott példát a PwC vezető menedzsere.
Megfordítva a dolgot, ha azt vesszük, hogy százezer forintot szán a cég a dolgozóra, akkor abból nettó 76 371 forintnyit adhat béren kívüli juttatásként vagy 66 151 forintnyit egyes meghatározott juttatásként. Bérből viszont mindössze nettó 50 973 forintnyi juthat a dolgozónak százezer forintos céges költség mellett.
Ezeket az arányokat valószínűleg sok munkáltató figyelembe veszi majd. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkabért forintban kell adni, s a bér nem helyettesíthető utalvánnyal vagy más fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló formával.
