Üzleti tippek

Amikor a bankvezér és az ügyfél együtt dönt

Küldetéses „arcok". Morális hitelezők. A közgázt végzett Lang András eddig mindennel foglalkozott, csak bankkal nem. Az informatikus végzettségű Fáy Zsolt tizenöt éve vezet egy bankot. Arra szövetkeztek, hogy elhitessék: az ügyfél megmondhatja, mi legyen a bankba tett pénzével, kit finanszírozzon és kivel jótékonykodjon a bankja. Interjú két etikus bankárral.

Mennyire érett a társadalom a megszokotthoz képest másfajta bankolásra? Mert önök ezt kínálják.

Fáy Zsolt: Mi is kíváncsiak vagyunk erre. Döbbenetesen nagy kísérletbe vágtunk bele. A magyar ember ugyanis árérzékeny. A legolcsóbb tejet veszi meg, akkor is, ha nem tudja, mi van benne. Hogy az árhoz képest az egyéb értékek be tudnak-e költözni az emberek értékrendszerébe, és annak alapján tudnak-e dönteni, az nagy kérdés.

Önök drágábbak, mint bármelyik másik Magyarországon működő bank?

F.Zs.: Még csak nem is vagyunk drágábbak. Nagyjából azonos betéti kamatszinten vagyunk a többiekkel.

Fáy Zsolt (Fotó: Gáti András)

Fáy Zsolt (Fotó: Gáti András)

Akkor özönleniük kellene ide az embereknek.

F.Zs.: Azért mi kis bank vagyunk. Százból kilencvennyolc ember biztos, hogy nem hallott rólunk. Ez a valóság.

Hány bankot bír el ez a piac?

F.Zs.: A Magyarországon működő 38 bankból talán a harmincnegyedikek voltunk: egyértelműen egy a sok kis bank közül. De vannak hozzánk hasonlóak, akik takarékszövetkezetből alakultak és többségi magyar tulajdonban vannak. Ők nem ezt a fajta közösségi bankolást viszik, de nekik is más etikai gyökereik vannak a nagy bankokhoz képest.

Önök az egyetlen olyan bank, amely világossá teszi az ügyfeleinek, mennyit kerestek rajtuk. Beleszólhatnak abba is, hogy a nyereség 10 százalékát milyen jótékony célra fordítja a bank. Bele akarnak szólni az ügyfelek?

Az ügyfelekről
Tavaly több mint 30 millió forintról döntöttek.

F.Zs.: Akik itt bankolnak, azok igen. Tavaly több mint 30 millió forintról döntöttek. Az ügyfelek 70-80 százaléka vette a fáradságot, bejött a bankfiókba, és megjelölte az 50 civilszervezet közül azokat, akiknek odaadná a nyereség 10 százalékát, vagy interneten kattintottak. Ezt nagy dolognak tartom, miközben az SZJA felajánlható 1 százalékával az adózók fele nem foglalkozik még most sem.

Feladatuknak érzik azt, hogy pénzügyi tudatosságra neveljék az ügyfeleket?

F.ZS.: Komoly missziónk van. Hogy Lang András itt van nálunk, ennek része a személyes misszió.

Hogyan?

Lang András: A Morális Hitel Egyesületben 6 éve kezdtünk ezen gondolkodni. Nem véletlen, hogy például a Triodos bankot Hollandiában 25 éve környezetvédők alapították. Ők azon gondolkoztak, hogy védhetnék a legjobban a környezetet, és arra jutottak, hogy csinálnak egy bankot. Most kezdünk ráébredni arra, hogy ami körülöttünk a világban épül, abban a különböző gazdasági szereplőkön kívül a bankoknak van kulcsszerepük. És hogy az a mozdulat, amivel egy hitelt odaadok vagy nem adok oda, az fontos, teremtő mozdulat. Mi most olyan üzleteket keresünk, ahová szívesen tesszük be a pénzünket. Úgy szoktuk hívni, hogy a „profit kibővített értelmezése”.

Mint Angliában, ahol a GDP mellett bevezették a Gross Happyness indexet. Mert a GDP akkor is nő, ha háborúzunk, akkor is, ha járvány van, de ettől nem biztos, hogy boldogabbak leszünk. Amikor elbírálunk egy hitelt, a hagyományos banki működésben egy sor olyan paramétert nem veszünk figyelembe, ami például egy közösség szempontjából értéket képvisel. Mi most azzal foglalkozunk, hogy ezek beépüljenek. Például egy banknak a jogi és pénzügyi vérkeringésébe. Azért jöttem ide, hogy ezt segítsem. Én is ilyen küldetéses arc vagyok. És remélem, hogy egyre nagyobb hatásunk lesz. És megértjük, hogy egy közösség vagyunk, akik együtt bankolunk valahol.

Lang András (Fotó: Gáti András)

Lang András (Fotó: Gáti András)

Hogy közösség ez a bank?

A morális bankolás alapjáról
Ők azon gondolkoztak, hogy védhetnék a legjobban a környezetet, és arra jutottak, hogy csinálnak egy bankot.

L.A.: Áprilisban indult ez a történet, amikor a HBW Takarék- szövetkezet átalakult MagNet Bankká. Azóta épp ezeket az eszközöket és motorokat építjük.

F.Zs.: Az egyik alapcélunk, hogy a betétes és a hitelfelvevő között feszülő ellentétet feloldjuk. Egy hagyományos bankba a betétes beteszi a pénzét és a legmagasabb kamatban érdekelt, de nem nagyon érdekli, hogy a bank mibe fekteti azt. A hitelfelvevő meg a legalacsonyabb kamatban érdekelt, és nem nagyon érdekli, hogy honnan van a forrás. Mi megpróbáljuk őket összekötni, ezt az érdekellentétet kioldani és egy közösségbe terelni. Ismerje meg a betétes ügyfél a hitelfelvevő ügyfelet! Az Óbudai Waldorf iskola például mentesített minket a banktitok alól, a betétes ügyfeleknek meg elmondtuk, hogy épül az iskola. A betétes és a hitelfelvevő ügyfeleket egy közösségbe tereltük egy adott ügyért.

Minden ügylet ennyire transzparens?

F.ZS.: Ezek az új termékeink. A régi hiteleink is megfelelnek a fenntartható fejlődésnek. Magyarul: se dohánygyárat, se fegyverkereskedő céget, se vegyipari vállalatot nem finanszíroztunk korábban sem. A hitelezés kockázatát mi viseljük. A betétes csak rendelkezhet róla, a kamatot is tudja befolyásolni. Ilyen értelemben sokkal átláthatóbb, mint egy hagyományos bank.

Az emberek többségét ez nem érdekli.

L.A.: Ha az ember elkezd valamit, például hurcolni egy fekete-fehér lapot, hogy ez itt most műsorújság, akkor azt általában nem értik. Több mint négy év, mire megjelenik az első ügynökség. A Sziget erre szintén jó példa. Több ilyen történet van. Néha úgy hívják őket, hogy Facebook vagy Google. Az, hogy embereknek lejön valami, hogy errefelé megy a világ és aztán ők elkezdik ezt csinálni, nem ritka történet. Olyanra nem tudunk gondolni, ami még nincs előttünk. A szelektív hulladékgyűjtésről is kb. 25 éve kezdett el valaki gondolkozni, és most elterjedt valóság, az emberek nagy része leviszi a pillepalackot a helyére.

Nem biztos, hogy mély meggyőződésből viszi az ember a pillepalackot a szelektív hulladékgyűjtőbe. Inkább azért, mert trendi.

Amibe nem fektetnek
Se dohánygyárat, se fegyverkereskedő céget, se vegyipari vállalatot nem finanszíroztunk.

L.A.: Ez tanulási folyamat. Az, hogy trendi lett, tök jó. Rásegítettek kommunikációs eszközök is. Ilyen volt a dohányzáshoz való viszony az európai és amerikai társadalmakban. Az egy pillanat…

F.Zs.: …az a pillanat azért tizenvalahány év volt!

L.A.: Igen, de az ilyen társadalmi folyamatokban az egy pillanat. Hihetetlenül gyorsan változhat valami, ha ott a lehetőség. Lehet, hogy 30 év múlva ez egy standard banki működés lesz. Mi meg azért vagyunk itt, hogy ezt elkezdjük. Hogy az ügyfelek elkezdjék elvárni a bankjaiktól, hogy hasonló módon működjenek. Vagy a részvényesek a tőzsdén. A Dow Jonesnak is van Fenntarthatósági Indexe. Ők azt is mérik, mit okoz az a cég. Ennek alapján is lehet részvényt vásárolni.

Amikor a bankvezér és az ügyfél együtt dönt 3

Most mit várhatnék el a saját bankomtól? Minek lenne realitása?

F.Zs.: Nagyon nem mindegy, hogy az a bank hogyan, mire használja fel a betétes pénzét, milyen üzleti alapon hoz döntést. Ha tudatos vásárló vagyok, az én felelősségem. Nagyon nem népszerű szó az ügyfélnek azt mondani, hogy a Te felelősséged! Mi arra szerződtünk Andrissal meg a többiekkel, hogy ugyan sok év alatt, de ezt a felelősséget akarjuk felébreszteni az emberekben. Az, hogy valakinek a 3 millió forint szabad pénze hogy fog hasznosulni a magyar gazdaságban, az ő felelőssége is. Kiviheti svájci bankszámlára, és akkor nem a magyar gazdaságban fog hasznosulni. Beteheti egy magyar bankba, és lehet, hogy a pénze dohánygyárban hasznosul. Vagy teheti a pénzét etikus bankba. Örülnénk, ha rajtunk kívül egy rakás ilyen bank lenne még. Ahol halál pontosan megtudhatja az ügyfél, hogy az ő 3 millió forintja hogyan hat a magyar gazdaságban.

Ismernek olyan magyar bankot, amely ma el akar indulni ezen az úton?

F.Zs.: Nem nagyon. Inkább civilszervezeteket, mint a Morális Hitel Egyesület, ahol magánszemélyek komoly kutatómunkát folytatnak ebben a témakörben. Nyugat-Európában van két-három ilyen etikus bank.

Létezik olyan nem etikus bank, amely azért ebbe az irányba tesz lépéseket?

F.Zs.: Arra van példa Magyarországon is, hogy olyan befektetési alapokat vezetnek be, ami etikus irányba hat. Például zöldenergiába fektetnek.

Amikor a bankvezér és az ügyfél együtt dönt 3

Amikor a Morális Hitel Egyesületet létrehozták, megkerestek pénzintézeteket, hogy…

L.A.: Nem. Ez alapvetően szellemi kutatómunka volt. Külföldi példákat kerestünk, volt aki meg is látogatott ilyen helyeket, de nem kerestünk magyar bankot azzal, hogy gyerünk srácok, csináljuk.

Nem is akartak a magyar bankok tudatán formálni?

L.A.: Nem vetődött fel. A nagy bankok sok szempontból kényszerpályán haladnak. Ott a tulajdonos mondja meg, mit csináljanak. Ezért ilyesmin nem gondolkodtunk.

Mindenki bankol valahol. Nem egyszerű mást választani, nehéz eljönni.

A célcsoportról
Mi az új ügyfeleket célozzuk meg és azokat, akik vállalják a macerát.

F.Zs.: Óriási macera az utolsó gázszámlától kezdve mindent átállítani! Nagyon elkötelezettnek kell lenni, de tele vagyunk pozitív példával. Sok ügyfél vállalta a macerát. Viszont a jelzáloghiteleseknek, akiknek több százezer forintba kerülne a bankváltás, ez nem éri meg. Mi az új ügyfeleket célozzuk meg és azokat, akik vállalják a macerát.

Egyikből sincs sok. Kik vállalják mégis a macerát?

L.A.: Van egy fogalom, a kulturális kreatívok. Az látszik a megnyitott számlákból is, hogy aki a Facebookon és a social mediában aktív és figyeli a világot, azokat elérjük. Ők azt mondják, átjövök, ez nem kérdés. Jobban tipizálni nehéz. Viszont a CSR-világban egyre több cég jelzi, hogy szívesen jön.
Biztos, hogy nem gyors folyamat. 5-10 év, mire bevisszük ezt a köztudatba. Ez sikeres történet. És a fenntartható üzleti modell le fog csapódni számokban is. Németországban havi tíz embert vesznek fel, mert olyan mértékű az etikus bankok fejlődése.

Van kapcsolatuk a többi bankkal?

F.Zs.: Kevés. Bankközi forrásokra nem szorulunk, bankközi hitelezést sem végzünk, komoly üzleti kapcsolat nincs. És nem vagyunk egy súlycsoportban. A mi 50 milliárd forintnyi mérlegfőösszegünk nem mérhető össze mondjuk a több ezer milliárdos OTP-mérlegfőösszeggel. Kicsit magányos farkasok vagyunk. Szigorúan tartunk bizonyos elveket. Bizonyos ügyletekben nem tudunk részt venni a magunk által felállított elvek miatt.

Amikor megjelentek a piacon, visszajelzett valamit a bankszektor?

F.Zs.: Mostanában. Ősszel megnyertük a Mastercard két díját. Szerintem volt olyan magyar bankvezető, akinek ott esett le, hogy van ilyen bank. Ha egy piaci szereplő nálunk százszor nagyobb, akkor az nem foglalkozik azzal, amit mi csinálunk.

Mennyi ember vonható be 5-10 év múlva ennyire tudatos bankolásba?

L.A.: Egy kutatásban megkérdeztük az embereket, mit várnak el egy banktól. Először jött a sztereotípia: minél magasabb betéti kamatot és alacsony hitelkamatot. Aztán azt kérdeztük, mi lenne, ha beleszólhatnának a döntésekbe? Kiderült, hogy tipikusan pártolják ezeket a dolgokat, de azt gondolják, hogy olyan úgyse lehet. Hogy ilyen nincs! Ha lenne, akkor marhára örülnének. Tehát hogy mennyien tudnak róla, az elhanyagolható szám. Hogy mennyien szeretnék, ha lenne ilyen (ami már van), az a lényeg! És ezt a megkérdezettek 60-70 százaléka szeretné. Piacra lefordítva: van igény. Hogy három év múlva hol fogunk tartani, arra mi is kíváncsiak vagyunk. A papám azt tanította, tegyek meg mindent, ami tőlem telhető. Hát megteszem. Aztán majd meglátjuk.

Érdekes a bankvezetés felállása. Ön nem közgazdász. András pedig közgazdászként egykor Pesti Estet alapított.

F.Zs.: Valóban nem. Informatikus vagyok.

Mégis miért vágott bankalapításba?

F.Zs.: Negyedéves egyetemista voltam, amikor alapítottam egy számítástechnikai kft.-t. Ez ment ’94-ig. Közben vonzott az értékpapírpiac, úgyhogy letettem a brókervizsgát, és elkezdtem értékpapírügyletekkel foglalkozni. Rémlik, hogy valaki azt mondta, a világon a legnyereségesebb a gyógyszergyártás, de a második legnyereségesebb a bankszektor. Gondoltuk, gyógyszergyár alapítására semmi esélyünk, de bankárnak még talán át tudjuk képezni magunkat. Értékpapír-befektetésekkel foglalkoztunk már sok éve, és onnan valahogy egyenes út vezetett a takarékszövetkezet alapításáig 1995-ben, aminek 15 évig voltam az elnöke.

András hogy keveredett ebbe bele?

L. A.: Amikor közgázos voltam, a papám elvitt a Magyar Nemzeti Bankba a nemzetközi osztályra, hogy legyek gyakornok. Sikítva rohantam ki onnan, hogy én ezt nem akarom. Így lettem egyszer majdnem bankos. A történet többi részéről beszéltünk.

A Pesti Estről igen, de hogy kerül a képbe a morális, tudatos bankolás?

L.A.: Waldorf tanárképzőt is végeztem. Ott egyszer arról beszélgettünk, hogyan lehetne fejleszteni a képzést, akkor találkoztam Takács Péterrel. Ő hozta be Magyarországra az organikus vállalatszemléletet. Engem ez marhára érdekelt. Tehát nálam a Waldorf tanárképzésből származik az etikus bankolás.

küldetésük van

Fáy Zsolt a MagNet Bank egyik főrészvényese, az igazgatóság elnöke. Eredeti végzettsége szerint informatikus. Egyetemi társaival 1995-ben alapította a HBW Express Takarékszövetkezetet. 2008-ban a spanyol Caja Navarra közösségi bank tőkeemelés révén 30 százalékos tulajdont szerzett a takarékszövetkezetben, ami ennek köszönhetően alakulhatott bankká 2010 tavaszán. Fáy Zsolt nős, három gyermek édesapja. És nyolc éve jógázik.

Lang András a Pesti Est alapítója. 1991-ben két gimnáziumi osztálytársával alapította az ingyenes műsorújságot, mely néhány év alatt Est Médiacsoporttá nőtte ki magát. Tíz évig világzenélt együttesével, 2001 óta az Energomat nevű formációban játszik. 1997 és 2000 között alternatív színházban színészkedett. Később Waldorf tanárképzőt végzett. A Védegylethez csatlakozva támogatta Sólyom László köztársasági elnökké választását. Jelenleg a MagNet Bank kereskedelmi vezetője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik