Üzleti tippek

Így adózunk 2011-ben

admin
admin

2010. 12. 30. 11:04

A jövő évi adószabályokban számos olyan változás van, ami kedvező a magánszemélyek vagy a cégek számára, mert többet hagy a zsebükben. De sokaknak nem vastagszik vagy éppenséggel vékonyodik a pénztárcájuk. Itt a számolgatás, az adótervezés ideje.

Az adóváltozásokat a PricewaterhouseCoopers segítségével tekintettük át.

egykulcsos – Érvek és

ellenérvek

A PricewaterhouseCoopers (PWC) szakértője, Horváthné Szabó Beáta reformértékűnek és pozitívnak tartja az egykulcsos adót, két szempontból is.
A környező országokhoz képest (szlovák 19 százalék, cseh 15 százalék, román 16 százalék) nálunk igen magas volt a bérből és fizetésből (nem minimálbérből, nem feketén vagy szürkén) élők adóterhe (40 százalék körüli). Ez pedig elriaszthatta a külföldi befektetőket. A 16 százalékos adóval már nem leszünk versenyhátrányban.
Másrészt volt egy olyan gondolat is a köztudatban, hogy 40 százalék adót nem lehet befizetni, mert az túl sok. Ez pedig a fekete foglalkoztatást éltette. A PWC reméli, hogy a 16 százalékra nagyobb lesz a fizetési hajlandóság. Az oroszoknál például nagyon kedvező tapasztalatok voltak, amikor bevezették a 13 százalékos adót: lényegesen több lett az adóbevétel – említette meg Horváthné Szabó Beáta.
A Költségvetési Tanács korábbi prognózisában nem volt ilyen optimista. Az egykulcsos szja alig növeli a foglalkoztatottságot, és alig fehéríti a gazdaságot – derült ki az elnök, Kopits György szavaiból.
Más nézetek szerint igaziból a tb-csökkentés tudná orvosolni ezt a problémát, de ezzel sem minden szakember ért egyet.

Szja – egységes adókulcs

Valamennyi magánjövedelmünk, azaz az összevont adóalapba tartozó (főként munkajövedelmek), valamint a külön adózó (főként tőkejövedelmek) után egységesen 16% adót fizetünk jövőre. Viszont nincs változás abban, hogy az adóalap nem egységes.

Míg a tőkejövedelmeknél a bruttóra kell vetíteni az szja-t, addig az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a szuperbruttóra (vagyis az adóalap-kiegészítéssel megnövelt bruttóra).

A szuperbruttó 2011-ben marad 27 százalék, így a munkajövedelmek 16 százalékos szja-ja valójában 20,32-ot fog jelenteni. 2012-re viszont a felére csökken az adóalap-kiegészítés (ekkor 18,16 százalékos levonást fog jelenteni az szja) 2013-ra pedig megszűnik (vagyis igaziból akkor fizetünk majd ténylegesen 16 százalékos szja-t a bruttónk után).

Szja – csökkenő adójóváírás

Az adójóváírást az ideinél kevesebb jövedelemig lehet majd igénybe venni jövőre, 1 százalékkal csökken a mértéke, illetve 3 ezer forinttal a maximális összege is.

Ez azt jelenti, hogy a szuperbruttó 16 százaléka lehet majd az adójóváírás, maximum havi 12 100 forint, de csak havi 180 446 forint bruttóig (évi 2 millió 750 ezer szuperbruttóig).

Ezen felül csak csökkentett mértékben jár az adójóváírás, legfeljebb havi bruttó 259 843 forintos jövedelemig (ez szuperbruttóban évi 3 millió 960 ezer forintot jelent).

Mivel az adójóváírás csökken, és a kisebb kereseteknél eddig is csak 17 százalékos volt az szja, ezért az egykulcsos adóval csak a 290 ezer forint felett keresők visznek majd haza több pénzt jövőre. E fölött azonban minél nagyobb a kereset, annál jobban emelkedik az ideihez képest.

Szja – növekvő családi kedvezmények

Jövőre már az első és második gyermek után is jár adókedvezmény: havi bruttó 62 500 forinttal lehet csökkenteni gyerekenként az adóalapot. Három és több gyermek esetén pedig már gyermekenként és havonta 206 250 forinttal lehet kevesebb az adóalap.

Ez azt jelenti, hogy 1-2 gyereknél havi 10 ezer, 3 és több gyermeknél havi 33 ezer forint adó takarítható meg gyermekenként. Persze ezeket a tételeket is szuperbruttósítani kell, így már más számok jönnek ki: gyerekenként havi 12 700 az adókedvezmény 1-2 gyerekeseknél, háromnál és a fölött pedig 41 910 forint.

A szülők közösen használhatják fel az adókedvezményt, ha egyikük fizetésével nem merül ki a kedvezmény, akkor a másiknál a maradékot figyelembe lehet venni. Ha egy-egy gyermek már kinőtt a családi pótlékos körből (elmúlt 20 éves), a többiekre marad a magasabb családi pótlék és magasabb adókedvezmény is.

adótervezési szempont

A vállalkozók számára a családi adókedvezmény adótervezési lehetőség. Ha családi pótlékra jogosultak, érdemes átszámolniuk, jobban járnak-e azzal, ha növelik az összevonás alá eső jövedelmüket és igénybe veszik a családi kedvezményt, miközben csökkentik az osztalékjövedelmet. Persze azt sem szabad felejteni, hogy az összevont jövedelem után tb-járulékot is kell fizetni – vetette fel Horváthné Szabó Beáta.

A családi kedvezményt minden családi pótlékra jogosult megkaphatja, akinek van összevont adóalapba tartozó jövedelme. Ez azonban azt is jelenti, hogy vannak, akik kimaradnak.

Az evásoknál például nem lehet figyelembe venni a családi kedvezményt, mert ők a 30 százalékkal mindent leadóznak, nincs összevonás alá eső jövedelmük.

Az ekhósoknál már kicsit más a helyzet. Nekik legalább a minimálbér után normál módon kell adózniuk – itt számolhatnak a családi adókedvezménnyel. Az ekhós jövedelmeiknél viszont nem, mert az már eleve kedvezményes.

Nem érvényesíthetnek családi kedvezményt azok sem, akiknek csak befektetéseik vannak vagy csak osztalékjövedelmük, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nincs jövedelmük. A kis keresetűeknek pedig hiába van nagy családjuk, nem fogják tudni igénybe venni a maximális, törvény biztosította kedvezményt, csak annak töredékét.

Szja – öngondoskodási kedvezmények

Az önkéntes nyugdíjpénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után továbbra is jár kedvezmény (hivatalosan adóról történő rendelkezésnek hívják, mivel ezt a kedvezményt most nem veheti fel az adózó, csak jóváírják neki a megtakarítási számláján). Mértéke azonban csökken, 30-ról, 20 százalékra. Az év végi befizetéseknél még 30 százalék lehet a jóváírás.
Az életbiztosításokra az idén már nem jár adókedvezmény, és ez jövőre sem változik.

—-Nem pénzbeli juttatások—-

„Természetbeni juttatás” helyett „egyes meghatározott juttatások”, röviden „juttatások”

A „természetbeni juttatást” jövőre „egyes meghatározott juttatásoknak” hívják hivatalosan, amit máris „juttatás”-ra rövidített a köznyelv. Ide tartozik a sportszolgáltatás, a személyszállítás és a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás.

Változás, hogy ezentúl nem a munkáltatónak kell az adót fizetnie (54 vagy 25 százalékost), hanem a munkavállalónak, és csak 16 százalékos szja-t (19 százalékos adóalap-korrekcióval, vagyis valójában 19,04 százalékot). Abban viszont nincs változás, hogy a munkáltatónak továbbra is be kell fizetnie ezekre a juttatásokra a 27 százalék tb-járulékot és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

Ha azonban a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg, akkor továbbra is a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.

mikor nem állapítható meg egyénenként a juttatás mértéke?

Ilyen például a vendéglátás, a telefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás, nem társasági adóalanyok esetében a reprezentáció – a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás; a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás ún. csekély értékű ajándék maximum évi három alkalommal; és a béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás.

Nem pénzbeli juttatások – cafeteria

Megmarad a béren kívüli juttatások rendszere (vagyis a cafeteria). Az adómérték itt is 16 lesz (+ 1,19-es adóalap-korrekcióval, vagyis az adómérték valójában 19,04 százalék), de egyéb járulék, illetve ehofizetési kötelezettség nem terheli, ami jelentős könnyebbség 2010-hez képest (2009-hez képest viszont már nem, mert akkor több juttatás adómentes volt).

A cafeteria változatlanul maximált, összegszerűen vagy a minimálbérhez viszonyítva.

cafeteria maximumok

A munkáltató legfeljebb a következőkkel kényeztetheti jövőre a dolgozóját:
– Üdülési csekk (vagy vállalati üdülőben üdülési szolgáltatás) a havi minimálbér mértékéig, vagyis 78 000 forint/adóév/fő. Ezt a juttatást változatlanul kaphatja családtag is, a többit nem.
– Újdonság lesz a Széchenyi Pihenőkártya, amelyre évi 300 ezer forintot utalhat a munkáltató a dolgozónak.
– Étkezési utalvány (a külön hideg és meleg megszűnt) 18 000 forint/hó.
– A munkáltató a dolgozó önkéntes nyugdíjpénztárába maximum a minimálbér 50 százalékának, az önkéntes egészségpénztárába pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget fizethet havonta.
– Internetre 5000 forintot adhat havonta.
– A helyi bérletet pedig teljes egészében fizetheti, amennyibe kerül (a távolsági utazási bérletet pedig adómentesen térítheti).
– Iskolakezdési támogatást egyszer adhat, tanévkezdés táján, gyerekenként a minimálbér 30 százalékáig, és a dolgozók iskolarendszerű képzéseit pedig a minimálbér 2,5-szeresével támogathatja

—-Az egyszerűség jegyében—-

Adónyilatkozat

Jövőre tovább egyszerűsödhet az adózás azok számára, akik kizárólag egy munkáltatótól kapnak összevont adóalapba tartozó jövedelmet, és a levont és ténylegesen fizetendő adó közötti különbség kevesebb mint ezer forint.

Ők adónyilatkozattal is elintézhetik majd 2012 elején a bevallást. Annyit lehet még tudni, hogy az adónyilatkozattal nem élhetnek, akiknek tételes költségelszámolásuk, önkéntes nyugdíjpénztári vagy nyesz megtakarításuk van, de például az alkalmankénti 100 ezer forintot meg nem haladó bevétel nem kizáró ok. A részletekről többet egyelőre még nem tudni.

miért jó az adónyilatkozat?

Horváthné Szabó Beáta szerint arra a logikára épül az adónyilatkozat, mint lehetőség, hogy egykulcsos adó van. Ha valaki jellemzően csak egy helyen dolgozik, és a munkáltatója levonta az adót, akkor elvileg nem lesz ezenkívül adófizetési kötelezettsége, vagyis adóbevallás nélkül is meg lehet állapítani az adót.
Az adótanácsadók már régóta mondják, hogy ha valakinek csak magyar kifizetőtől van adózandó jövedelme, arról kell, hogy tudjon az APEH, így ezekben az esetekben is felesleges a munkáltatókkal elkészíttetni az adóbevallást – tette hozzá.

További egykulcsosok

A minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként, szuperbruttósítva, 16 százalékkal adózik.

Ha a munkáltató kölcsönt vagy fizetési előleget ad dolgozójának, akkor ezzel az alkalmazott kamatokat nyer, ami után a munkáltatónak adóznia kell. Ennek mértéke most csökken, mivel az összes teher 81 százalék helyett csak 46,04 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap (vagyis a fel nem számított kamat) után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% eho terheli.

Egységesen 16 százalékos lesz (eddigi 10-20-25 százalék helyett) a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe is jövőre.

Hatályon kívül helyezték az ingatlan bérbeadására vonatkozóan meghatározott különadózási szabályokat. Így ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlanát, akkor a jövedelme az összevont adóalap részeként szintén 16 százalékkal adózik. A jövedelem megállapításához bevételi és költségnyilvántartást kell vezetni és az amortizációt is el lehet számolni.

—-Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás—-

2011-től az egyéni nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emelték, ami szinte mindenkinél jelent egy kis fizetéscsökkenést. Az egyéni nyugdíjjárulékalap-fizetés felső határa ugyanis 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft).

Nem változik az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5 százalék) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27 százalék) mértéke sem, és végül nem lett plafon a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknál.

Az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke viszont emelkedik, havi 4950-ről 5100 forintra. Ezt az összeget azoknak kell fizetniük, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk. Aki munka-, vagy megbízási jogviszonyban áll, vállalkozó, az biztosított, plusz alanyi jogon például a kiskorúak (nappali tagozatos tanulók) is, valamint a súlyosan sérült emberek. Fizetés nélküli szabadság alatt viszont például kell fizetni a járulékot, és a nyugdíjas vállalkozóknak is.

—-Minimálbér – bérminimum—-

A járulékok alapja 2011-től is a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78 000Ft). Ezzel együtt megszűnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a főállású vállalkozókra 2010-re behozott tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetési szabály.

A vállalkozóknak a ténylegesen felvett személyes közreműködési díj vagy kivét alapján kell a járulékot fizetniük, de a minimális járulékalap nem lehet kevesebb, mint az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum (2011-től 94 000 forint).

Vállalkozói minimum

Legalább 94 ezer után kell járulékot fizetni, ha a vállalkozónak van érettségije, mert akkor nehéz megindokolni az alacsonyabb minimálbér alkalmazását – összegzett Horváthné Szabó Beáta.

Oldal György adószakértő ehhez ennyit fűzött hozzá korábban: Nos, melyik vállalkozás (vezetése) nem igényel legalább középfokú végzettséget? Szerinte a járulékfizetés minden vállalkozónál be fog állni a garantált bérminimumra. Mégpedig azért, mert így el lehet kerülni annak bizonyítását, hogy vajon szükséges-e szakképesítés az adott tevékenység ellátásához vagy sem.

—-Vállalkozásokat érintő adók—-

mit üzen a társaságiadó-

csökkentés és milyen

hatása lehet?

A Deloitte adóosztályának vezetője, Kövesdy Attila szerint mindenképpen pozitív az üzenete, a magyar vállalkozások és a külföldi befektetők számára is. A 10 százalékos adókulcs 2013-ra a legalacsonyabb lesz az EU-ban, csak Cipruson ennyi. Európában pedig csak Moldáviában alacsonyabb a társasági adó (ahol nincsen). Az image tehát jó. De ezzel szembemennek az egyéb intézkedések, így a válságadók (egyik kezemmel adok, a másikkal meg elveszek). És a válságadó (árbevétel után kell fizetni, tehát a veszteséges cégnek is fizetnie kell) sokkal jobban érinti a társaságokat, mint a társasági adó csökkentése (csak a nyereséges cégek élvezhetik). Másrészt mivel most még csak az 500 milliós eredményig 10 százalékos a társasági adó, ez e fölötti eredményt realizáló (nem túl sok ) céget nem is érinti, a válságadót viszont, ha olyan ágazatban vannak, be kell fizetniük.

A társaságiadó-csökkentéssel a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több százmilliót hagy a cégeknél. De hogy mit csinálnak vele a cégek, vagyis hogy fejlesztésre költik-e vagy kifizetik a tulajdonosoknak osztalékként, azt nehéz előre megjósolni. Amennyiben a fejlesztés mellett döntenek, az akár még a foglalkoztatottságot is növelheti, de nem számottevően.

Másrészt a társasági adót a profitra fizetik a cégek (nem úgy, mint például az iparűzési adót, az árbevétel után). A jelenlegi helyzetben (válság) pedig sok cég eredményessége visszaesett, vagy veszteségesen működnek, vagyis náluk csökkent vagy elmaradt a társaságiadó-fizetés, illetve elhatárolt veszteségek halmozódtak fel. Így most ennek a lépésnek nincs akkora jelentősége, mint egy felívelő szakaszban lenne. De ettől még jó lépés.

Harmadrészt a társasági adó mértéke a gazdasági döntéseknél viszonylag kicsi súllyal esik latba. Először azt kell megalapozni, hogy meglegyen a profit. Vagyis sokkal fontosabb például egy külföldi cég számára is, hogy milyen a piac, milyenek a piaci lehetőségek, mennyire kiszámítható a jogszabályi és adózási környezet, milyen a munkaerő minősége és költsége. Inkább ezen múlik, hogy a vállalkozások látnak-e fantáziát abban, hogy bejöjjenek, elinduljanak vagy fejlesszenek. Aztán hogy a profitból esetleg kevesebbet kell befizetniük, az már csak egy bónusz. Ha a többi körülmény nem megfelelő, és nem valószínű, hogy lesz profit, akkor bele sem vágnak az üzletbe.

Társasági adó

A társasági adó mértéke már 2009 második felétől mérséklődött, 19-ről 10 százalékra, megkötés csak annyi maradt, hogy ez csak az 500 millió forintnál kevesebb nyereséget termelő cégekre vonatkozhat. Jövőre és 2012-re egész évre marad a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz nyereségplafon.

Az adózás előtti eredmény továbbra is csökkenthető a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokkal, köztük már 2010-től a Magyar Kármentő Alapnak fizetett összegekkel is. Jövőre a látvány- csapatsportot (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda) is adókedvezmény mellett lehet majd támogatni, ha ezt az Európai Bizottság is jóváhagyja.

Már az idei december 20-i határidőre is csak a 100 millió forintnál magasabb nettó árbevételt elszámoló adózókat kötelezték a társasági adóelőleg feltöltésére (korábban ezt 50 milliós árbevétel alatt kellett megtenni).

Helyi iparűzési adó

Törvénymódosítás pontosította, hogy mikor minősül az építőipari tevékenység ideiglenes, illetve állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek, és hogy az építőipari vállalkozók milyen módszereket alkalmazhatnak arra, hogyan osszák meg adóalapjukat az egyes települések között, ahol dolgoztak.

A távközléssel foglalkozó társaságoknál változik a telephely fogalma: a jövőben a fogyasztók számlázási címe számít majd iparűzési adó szempontjából telephelynek. Vagyis ezeknél a cégeknél 2011-től a fogyasztók számlázási címe szerint településenként befolyó árbevétel alapján kell majd iparűzési adót fizetniük. Ez jelentős többletadminisztrációt okoz. Főleg hogy január 15-ig minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezniük, ahol ügyfelük van. Az adóbevallást és befizetést is eddig kell elintézniük.

Építményadó

Emelkedett az építményadó maximálisan kivethető mértéke 900-ról 1100 forintra négyzetméterenként, illetve 3 százalékról 3,6 százalékra. Önkormányzata válogatja továbbra is, hogy ezt hol alkalmazzák és milyen mértékig.
Építményadót zárt végű lízingnél már a lízingbe vevőre is kivethetnek, ha őt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Innovációs járulék

Változás, hogy a jövőben kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás után lehet adókedvezményt elszámolni az innovációs járulék terhére.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítását 2011. január elsejétől tervezték, de mivel még nem nyújtották be a tervezetet, így ez csak későbbre várható. Várható a termékdíjak minimális csökkenése, valamint hogy megszűnik (az eddig a koordináló szervezeteknek fizetett hasznosítási díj fejében megengedett) termékdíj-mentesség.

Ez a változás érintené a legérzékenyebben a cégeket, hiszen a hasznosítási díj ma jóval alacsonyabb, mint a teljes összegű termékdíj. Ezzel együtt a koordináló szervezetek megszűnnének, és a begyűjtést és hasznosítást átvenné az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. (állami szerv).

Jövedéki adó

A 2,8 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó (ízesített) sörök esetében a jövedéki adó alkoholfokonként és hektoliterenként 1400 forint.

Az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezerdarabonként 6450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10 380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezerdarabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz. A jövedékiadó-emelés előtti adójegy-készletezési lehetőséget korlátozták.

az adócsökkentések összehasonlítása

Az fn.hu megkérte Kövesdy Attilát, hogy hasonlítsa össze, melyik adó csökkentésének lehet nagyobb hatása, a társasági adóénak (nyereséges cégek fizetik), az osztalékadóénak (nyereséges cégek cégtulajdonosai fizetik az osztalékjövedelem után), szja-énak (jól kereső magánszemélyeknél és családosoknál csökkenhet). Mint a zárójeles részekből is látszik, mindegyik csökkentés más kört érint, így nehéz az összehasonlítás. Kövesdy Attila úgy összegzett, hogy a kormány akart adni valamennyit a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek is, hogy kisebb terhek sújtsák őket.

Nagy lépés a munkáltatói tb-járulékcsökkentés lett volna, hiszen ez a legnagyobb teher (27 százalék). De ez nagyon sok pénzbe került volna, és erre az ország jelenlegi helyzetében nyilván nem volt keret. A tanácsadó a személyi adó csökkentésnek tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget, mert sokkal több embert érint, mint amennyi társaságot vagy cégtulajdonost a másik két adómérséklés, és az szja-csökkentésnek nagyobb a számszaki hatása is, több pénzt hagy a magánszemélyeknél, mint a társaságiadó-csökkentés a társaságoknál vagy az osztalékadó csökkentése a cégtulajdonosoknál.

Egyéb

2010. március 31-ig a számlákon kötelező volt feltüntetni, hogy a számla összesen hány példányban készült és hogy az adott példány hányadik a sorban. Április 1-jétől már csak a számlák eredeti és másolati példányát kellett egymástól megkülönböztetni, és arról kellett csak gondoskodni, hogy csak egy eredeti példány legyen nyomtatható. Szeptember 27-től megszűnt a példányszámozás is, és egyéb, a számla eredetiségére utaló megjegyzést sem kell feltüntetni.

A közcélú adományok kikerültek az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és az ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás köréből, így a közcélú adományok után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az új szabályozás és az ennek alapján kialakított adóhatósági gyakorlat alapján a közcélú adományhoz kapcsolódó beszerzéseken felmerült adólevonási jog csak akkor nem korlátozott, ha a beszerezésre nem adományozási céllal került sor.

—-Nemzeti Adó- és Vámhivatal—-
2011. január 1-jétől az állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat egy újonnan létrehozott kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fogja ellátni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik, és a NAV lesz általános jogutódjuk.

Az előzetes hírek szerint a NAV létrehozásával az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása a cél, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása. A célok között szerepel a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, továbbá hogy az új szervezet hatékonyabb legyen a pénzügyi és egyes más bűncselekmények felderítésében.

Az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.