Gazdaság

A Fidesz-költségvetés alternatívái

A költségvetési törvény kapcsán az ellenzéki pártoknak nemcsak apróbb, jobbítónak szánt javaslatokat érdemes tenni, hanem felmutathatnak nagyszabású alternatívákat is. Az LMP és az MSZP is élt ezzel a lehetőséggel, a Jobbik viszont nem. Az ellenzéki alternatívák részben a Fidesz korábbi kommunikációjára emlékeztetnek.

Járulékcsökkentésre van szükség egykulcsos adó helyett – ért egyet az MSZP és az LMP. A két ellenzéki párt átfogó költségvetési elképzeléseket fogalmazott meg, az LMP egy hosszabb lélegzetű dokumentumot adott ki erről októberben, az MSZP-é a benyújtott módosítóikból volt megismerhető. A Jobbik viszont nem fogalmazott meg ilyen átfogó alternatívát, mint azt a költségvetési bizottság Jobbikos elnökétől, Nyikos Lászlótól megtudtuk.

Ismerős program

Az LMP 5, az MSZP 3 százalékponttal csökkentené a járulékokat. Az ellenzéki pártok járulékcsökkentés iránti elkötelezettsége nem könnyen értelmezhető, hiszen ez eredetileg a Fidesz választási programja volt.

A Fidesz 2006-ban a járulékcsökkentés okozta bevételnövekedésből fedezte volna a 14. havi nyugdíjak összegét (akkor még volt 13. havi), de a 2010-es választások előtt is „benne volt még a pakliban”, a lehetséges adócsökkentési irányok egyike volt a járulékcsökkentés. Sőt, középtávon a Fidesz továbbra is járulékot csökkentene, ezzel a programponttal tehát aligha különböztetik meg magukat markánsan az ellenzéki pártok a Fidesztől.

Az elkötelezettség szakpolitikai szempontból is vitatható, hiszen számos foglalkozáspolitikai szakértő szerint a járulékcsökkentésnek nincs érdemleges hatása a foglalkoztatásra.


mennyivel növeli a foglakoztatást a járulékcsökkentés?



„A magyar vállalatok munkaerő-keresletének munkaerőköltség-rugalmassága
–0,3 körülire tehető. Ez azt jelenti, hogy például egy igen jelentős,
tíz százalék körüli adó- és járulékmérsékléssel – amely nagyjából három
százalékkal csökkentené a bruttó munkaköltséget – is csak egy
százalékkal lehetne növelni a foglalkoztatni kívánt dolgozók számát,
azaz egy általános adómérsékléstől valójában igen szerény eredmények
várhatók – írja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének
igazgatója A foglalkoztatás jelene és jövője című tanulmányában.

A vállalatok – különösen a jellemzően magasabb béreket fizető nagyvállalatok – persze örülnek minden adó-, és járulékcsökkentésnek, de semmi garancia arra, hogy a megspórolt pénzt éppen munkahelyteremtésre fordítják, akár profitként is kivehetik azt.

Az LMP-nél azonban olyannyira hisznek az alacsonyabb bérköltség, nagyobb munkaerő-kereslet összefüggésben (amely létező, de nem éppen elemi erővel ható kapcsolat – lásd keretben), hogy eltörölnék a garantált bérminimumot, és befagyasztanák a minimálbért is – derül ki a „Fenntarthatóság és szolidaritás” című dokumentumukból.

LMP-parancs: dráguljon a narancs

Az LMP költségvetési javaslatcsomagában a járulékcsökkentés a legnagyobb tétel – 300 milliárd forint –, ami több mint a fele annak az összegnek, amelyet átrendezni javasolnak a 2010-es költségvetéshez képest (ennek teljes összege 530 milliárd forint). Mindemellett persze számos más javaslatot is megfogalmaz az LMP. Az ökopártiság jegyében például környezetvédelmi adók bevezetését szorgalmazza. A Fidesz-szimpatizánsok körében vélhetően a „narancsadó” bevezetése okozná a legnagyobb felzúdulást, de inkább csak a neve, nem tartalma miatt, mivel végső soron a hazai termelőket védené. Az LMP szerint az importtermékek árában meg kellene jelennie az ideszállításuk jelentette környezetterhelés költségének is. Az LMP a dokumentumban példaként az importnarancsot hozza (ennek megadóztatásával a hazai termelők persze aligha nyernének sokat).

Az LMP következetes ökopártként felemeli a szavát a kedvezményes távhőáfakulcs ellen is, láthatóan nem keresve az olcsó népszerűséget (a közvélemény-kutatási adatok szerint e célt el is éri). Az itt megspórolt összeget a lakásfenntartási támogatási rendszerre költenék.

Érdemes megemlíteni, hogy a dokumentumban azt is fölvetik, hogy a teljes munkaidőben dolgozó anyukáknak is oda kellene adni a gyest bölcsődeutalvány formájában. Az LMP-nek végül a kormánypártok támogatták azon módosítóját, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő, teljes munkaidőben dolgozó anyáktól ne vegyék el a gyest.

Az LMP mindemellett egy meglehetősen progresszív személyi jövedelemadó rendszert is javasol, 50 százalékos felső kulccsal, és megemelnék a társasági nyereségadót 19 százalékosra, 100 millió forintos adóalap felett.

Az MSZP szembemegy korábbi énjével

Az MSZP baloldali pártként sajátos módon a LMP-énél kevésbé progresszív személyi jövedelemadó-rendszert szeretne, 5 millió forintig 16 százalékos, az afölötti rész után 32 százalékos kulccsal. Igaz, ez még mindig progresszívebb, mint amit az MSZP korábban megszavazott: 15 millió forintig 17 százalékkal adózott volna a jövedelem 2011 január 1-től, ami a gyakorlatban egykulcsos adót jelentett volna, a Fidesz hatalomra kerülése nélkül is.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem egy szocialista képviselő, hanem az SZDSZ-es Kóka János javaslatát szavazták meg a szocialisták annak idején. A változás jóindulatú értelmezése szerint a párt immár saját arcát mutathatja, nem kell együttműködnie az SZDSZ-szel, a kevésbé jóindulatú szerint az MSZP egy kiszámíthatatlan haladású hajó, amelyet hol ide, hol oda kormányoznak. A választás leginkább érzelmi kérdés.

Az MSZP, amellett, hogy visszautasítja a teljes Fidesz-féle adóátrendezést, és a magánnyugdíjpénztári megtakarítások bevonását a költségvetési kiadásokba, növelné a szociális transzfereket: 4,8 százalékos nyugdíjemelést, a családi pótlék 10 százalékos emelését, és az ápolási díj 20 százalékos növelését is javasolt. Ez utóbbiak forrásaként főként a „takarékos kormányzás” állna.

A LMP költségvetési alternatívája innen tölthető le, az MSZP átfogó módosítói itt és itt olvashatók el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik