Üzleti tippek

Az adózók fele nem küldi az egy százalékot

Az adózók mindössze fele támogat személyi jövedelemadója egy-egy százalékával civilszervezeteket vagy egyházakat. Az egyéni vállalkozóknak csütörtökig kell beküldeniük szja-bevallásukat, ekkor célszerű rendelkezniük egy százalékaikról is. A bevallás nem halasztható, az adakozás igen: legkésőbb május 20-ig.

Az egy százalékokról elektronikusan is lehet nyilatkozni, és az adózók először tavaly visszajelzést is kaptak arról, elfogadták-e a rendelkezésüket. Amit nem kötelező egyidejűleg az adóbevallással leadni, hanem mindenki egységesen május 20-ig nyilatkozhat. Például az egyéni vállalkozók is, akiknek egyébként csütörtökön esedékes a bevallásuk.

bevallási határidő

Az egyéni vállalkozóknak, mint a korábbi években, most is legkésőbb február 25-ig kell elkészíteniük szja-bevallásukat. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók elektronikus úton kötelesek benyújtani azt.

Nem muszáj borítékolni

Az elektronikus adóbevallással lehetőség nyílt rá, hogy az adózó az egy százalékáról elektronikusan nyilatkozzon, de megmaradt a hagyományos borítékolós út is, vagy akár az adóhivatal ügyfélszolgálatán is le lehet adni.

Úgy tűnik, a hagyományos út egyelőre a népszerűbb, hiszen elektronikus nyilatkozatot tavaly mindössze 189 681-en tettek, ami alig több, mint a nyilatkozók 10 százaléka.

Oldal György adószakértő pozitívan értékelte, hogy a tavalyi évtől az adóbevallás részeként elektronikusan is intézhető az egy százalékokról a rendelkezés, és nem feltétlenül kell külön papírt kitölteni.

Ezzel az a régi igény is teljesült, hogy az adózók visszajelzést kapjanak, ha egy százalékuk célba ért. Értesítést azok is kaphattak, akik nem elektronikusan nyújtották be a bevallásukat, de csak akkor, ha ügyfélkapuval rendelkeztek.

Hova kerül?

Oldal György úgy látja, az adófizetők még mindig kevéssé bíznak abban, hogy pénzük valóban az adott alapítványhoz kerül. Talán azért, mert nem tudnak róla, hogy már kaphatnak visszajelzést a sorsáról.

Az adószakértő sűrűn találkozik azzal a véleménnyel is, miszerint felesleges az egy százalékokkal foglalkozni. Mint mondta, az adózók egy része úgy véli, az államnak nem áll érdekében, hogy az egy százalékok ne a költségvetésbe kerüljenek. Feltételezik, emiatt épít az adakozásba olyan szűrőket az állam, ami szűkíti a sikeres szja-adományozást.

Tudomása szerint az egyéni vállalkozóknak könyvelő kollegái egy része ajánlja a rendelkezést, de kevés vállalkozó él a lehetőséggel. Hogy miért? Mert szeretnek mindent rábízni a könyvelőre. Így akár az is előfordulhat, hogy ha a vállalkozónak teljesen mindegy, mi lesz az egy százalékaival, akkor a könyvelőnek szimpatikus szervezetekhez kerül a pénz.

Kihez küldjük?

Oldal György azt is szóvá tette, hogy a pár nagy alapítvány kivételével ismeretlenek a civilszervezetek. Nincs lehetőségük arra, hogy megmutassák magukat, így arra is kevés az esélyük, hogy az egy százalékokból gyűjtsenek.

Szerencsére van olyan adattár, ahol az összes egyszázalékra jogosult megtalálható. Így tehát aki foglalkozik a kérdéssel, és veszi a fáradságot, hogy a majd harmincezer civilszervezet bemutatkozását mind végigböngéssze, az igazán megfontolt döntést hozhat. A keresést persze szűkíteni is lehet, így csökkentve a kiválasztással eltöltött időt. Az egyházak technikai számai az adóhivatal honlapján érhetőek el.

az apeh kimutatása szerint

A tavalyi adóbevalláskor 3647 ezer magánszemély rendelkezhetett volna adója egy+egy százalékáról, de ezt csak 1792 ezren tették meg, ami 49,1 százalékos arány. Hogy mekkora pénzről van szó? Az elvi keret 33,1 milliárd forint lehetett volna, ebből 18,1 milliárdról, vagyis a maximális összeg 54,7 százalékáról rendelkeztek az adózók. Azonban csak 15,166 milliárdnyi volt az érvényes nyilatkozat, ami a lehetséges adakozásnak már csak 45,8 százalékát teszi ki.

Legalább egy érvényes nyilatkozatot 1730 ezer fő tett, közülük 1073 ezren mindkét körre, 615 ezer fő kizárólag civilszervezetre és 42 ezer fő csak egyházra vagy kiemelt költségvetési előirányzatra nyilatkozott.

Vannak még hibák

Az adózók egy részének felajánlása sajnos nem jut célba érvénytelenség miatt. Leggyakrabban az a probléma, hogy az adót nem fizetik be határidőre (42 000 eset, az érvénytelen rendelkezések 51 százaléka), aztán gyakori az is, hogy az egyházaknál, kiemelt költségvetési irányzatoknál rossz technikai számot, civilszervezeteknél rossz adószámot adnak meg.

Tavaly a nyilatkozók tizenegy százaléka a május 20-i határidő után nyújtotta be szándéknyilatkozatát, amit már szintén nem tudott befogadni az APEH. Aztán előfordult még az is, hogy egy személy több civilszervezetet, vagy megszűntet jelölt meg, de ezek viszonylag ritka esetek. Tavaly 73 ezer adózó adott be érvénytelen nyilatkozatot. Az adóhivatal mindnyájukat értesítette erről a tényről.

az érvényes nyilatkozatok megoszlása

– 29 709 civilszervezetre 1688 ezer nyilatkozatban érkezett érvényes felajánlás 10 059 millió forint összegben. Egy civil kedvezményezettre átlagosan 338 582 forint jutott. Egy felajánlás átlagos összege 5959 forint volt.

– 169 egyház javára 817 ezer érvényes felajánlás jutott 5107 millió Ft összegben. Az átlagos felajánlás összege 6254 forint volt. A 2 kiemelt költségvetési előirányzatot 299 ezren támogatták 2018 millió forint összegben, átlagosan 6756 forinttal.

Az adóhivatal ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy a szja egy százalékából részesülő szervezetek többsége cél szerint használta fel a megkapott összegeket. Az alapítványok az alapító okiratban, az egyesületek az alapszabályukban megjelölt tevékenységeket végezték, eltérő tevékenység folytatását nem tapasztalták.

Többnyire csak adminisztrációs hibákat talált az APEH, illetve a közzétételi kötelezettség teljesítésével nem volt megelégedve.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik