Néhány hónappal Barack Obama beiktatása után a konzervatív The Washington Times az új amerikai elnök – elődeihez képest – alacsony népszerűségéről cikkezett. A lap ezenfelül megosztó személyisége és be nem tartott választási ígéretei miatt is ostorozta az elnököt. Eközben a liberális The Washington Postban Obama hatalmas támogatottságáról, sikerességéről, gyorsaságáról és határozottságáról áradozott a Newsweek egyik szerkesztője.
A fentiekből is látszik, hogy a sajtó végletes politikai megosztottsága nem magyar sajátosság. Úgy tűnik, az Újvilágban is stabil üzleti vállalkozást lehet építeni arra az igényre, hogy az emberek szeretik a napi híreket a számukra kedves politikai interpretációban megkapni.
Bár a politikai tartalom iránti érdeklődés lanyhulni látszik, sokan mégis fantáziát látnak abban, hogy pénzt fektessenek ideológiailag elkötelezett médiumokba. A „sokan” újabban szinte kizárólag jobboldali médiapiaci mozgolódásokat jelent.
Az ellentétes politikai oldalhoz sorolható médiatermékeknél mintha kifogytak volna a „szuflából”. Mostanában az egyetlen érdemi innovációt az jelentené ezen a piacon, ha az MTV-től kitessékelt Nap-kelte producere, Gyárfás Tamás valóban indítana egy műholdas terjesztésű televíziót. Ugyanakkor a médiavállalkozó az erről szóló hírek kapcsán leszögezte, hogy a saját tévét csak egy lehetőségnek tartja több terv közül. Arra is van esély, hogy a korábban bevált modell szerint valamelyik meglévő televízióhoz – kizárásos alapon az ATV-hez – szegődik „albérlőnek”.
Amíg a baloldali-liberális médiapiac Gyárfás döntésére vár, a konzervatív oldalon komplett médiabirodalmak alakultak ki az elmúlt években, újabban pedig egy nyár végén megjelent nagybefektető és egy induló hetilap terve is mozgatja a jobbos piacot.
Nagyítanak
A Heti Válasz konkurense lehet a Nagyítás című új hetilap, amely várhatóan decemberben kerül az újságárusokhoz, a készítők definíciója szerint közéleti, publicisztikai, irodalmi lapként. A leendő újság főszerkesztője a Magyar Nemzettől érkező Csontos János lesz, aki október elején arról beszélt, hogy a lapot egy alapítvány tartja majd fenn, és támogatásokért fognak pályázni. A HVG információi szerint az egyik ilyen támogató a Fideszhez kötődő Polgári Magyarországért Alapítvány lesz, amely 20-30 millió forintot juttatna az induló újságnak.
Az alapítványos működtetés terve ugyanakkor időközben módosulhatott, lapunk ugyanis a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartásában rábukkant egy október 19-i bejegyzésű lajstromba vételi kérelemre, ami a Nagyítás című hetilap elneve-zésére vonatkozik. A levédetést a frissen alakult Hetilap Kulturális és Szolgáltató Kft. kezdeményezte, amelynek ügyvezetője Csontos János, tulajdonosa pedig Kozma Zsolt ügyvéd. Utóbbi arra utal, hogy a lap mögött álló tényleges befektető (még) nem szeretne nyíltan részt venni a cégben.
Piaci pletykák egyébként Csák János üzletembert emlegetik lehetséges befektetőként. Ez azért lenne érdekes helyzet, mert 2004-ben a Csák, Szabadhegy Péter és Kékessy Dezső trió vásárolta meg a Heti Választ a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványtól. A fillérekért megszerzett, ám a csőd szélén imbolygó lap működtetését az irányultsága megtartása mellett piaci alapokra helyezték, és néhány év alatt nyereségessé tették.
A tavalyi év elején a lap kiadójának negyedét, majd év végén a teljes üzletrészüket eladták az OTP Bank korábbi vezérigazgató-helyettesének, Lantos Csabának, aki becslések szerint milliárdos nagyságrendű összeget fizetett a Heti Válaszért.
A Helikon Kiadót is – egyébként Lantossal közösen – birtokló Csákéknak tehát pénzük lenne a befektetéshez, és egyszer már jó üzletet csináltak a sajtópiacon. Ám kérdéses, hogy a Heti Válasz-sztori eljátszható-e még egyszer, pláne egy olyan sajtótermékkel, amely nagy hangsúlyt helyez a kultúrára és az irodalomra.
Titokzatos Fellegi
A Nagyítás körüli kérdőjelek mindenesetre eltörpülnek amellett, amit a jobbos médiabizniszben két hónapja megjelent Infocenter.hu Zrt. jelent. A Lantostól a Heti Választ augusztus végén megvásárló társaság 51 százaléka Fellegi Tamásé, a fennmaradó részt pedig a Defap koppenhágai kockázatitőke-társaság Central Media Holdings Aps nevű leányvállalata birtokolja. A semmiből felbukkant cég pár hét alatt a magyar médiapiac milliárdos nagyságrendű szereplőjévé vált.
A Heti Válasz megvétele már önmagában egymilliárd forintot meghaladó üzlet lehetett. Fellegi következő szerzeménye a tavaly 109 milliós nettó árbevétel mellett 267 milliós üzemi veszteséget elért Lánchíd Rádió Kft. lett. Utóbbi viszont inkább eszköz volt és nem cél, ugyanis a rádiós cég résztulajdonosa annak az Advenio Zrt.-nek, amely országos rádiós frekvenciát nyert, ez pedig szintén egymilliárd forint körüli invesztíciót jelent.
Mindezenfelül Fellegi a közelmúltban a Magyar Telekommal is tárgyalt – az Infocenter vezetője tíz évvel ezelőttig a Matáv egyik vezérigazgató-helyettese volt – az Origo Zrt. felvásárlásáról. Ezek a tárgyalások végül megszakadtak, ám ez is jelzi, hogy az online területen is terjeszkednének, amihez ambícióban és pénzben sincs hiány.
Bulváros politika
A fentieken kívül három jelentősebb konzervatív médiabefektetői kör található a hazai piacon. Az egyik a Liszkay Gábor és Töröcskei István nevével fémjelzett cégcsoport, amely a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t működteti, s ők adták el az Infocenternek a Lánchíd Rádiót is. Valószínűleg ennek a körnek vannak a legjobban fialó jobboldali médiatermékei. A Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Kft.-nél tavaly közel hárommilliárdos nettó árbevétel mellett ugyan húszmilliós nagyságrendű veszteséget könyveltek el, ám ezt bőven kompenzálta a Hír Tv Zrt. 286 milliós adózott eredménye.
Egyetlen, ám egyre jelentősebb médiaterméke van a jobboldali kötődésű milliárdos üzletembernek, Vitézy Tamásnak, aki közvetlenül, illetve a Publication Holdings Limited nevű offshore cégen keresztül birtokolja a Helyi Téma ingyenes lapot. Az újság meglehetősen ügyesen kitalált tartalmi modellje arra épül, hogy bulváros írások közé csomagolnak politikai töltetű cikkeket. A Théma Kft.-ről két évvel ezelőtti üzleti adatok állnak rendelkezésünkre, akkor bő 400 milliós veszteséget termelt a cég.
Ennek ellenére a Helyi Téma hosszabb távon nem tűnik rossz üzletnek. A komótosan terjeszkedő lap mostanra Budapest összes kerületében helyi mutációkkal jelentkezik, ezenkívül Pest megyében és kilenc vidéki városban is megjelennek. Többször is sikeresen jutottak pályázati pénzhez a zömében fideszes irányítású önkormányzatoktól, amiért cserébe helyi, városi tartalmakat kínálnak a lapban.
Leárazott tévé
Amíg az ingyenes lapokból összeállított, megfontoltan terjeszkedő országos hálózatban van fantázia, addig a Széles Gábor tulajdonában lévő médiatermékek léte továbbra is a nagyvállalkozó pénzügyi lehetőségeitől függ. Az Echo Tv-t, a Vital Tv-t és a Magyar Hírlapot működtető három cég összesített árbevétele 1,16 milliárd forint volt tavaly, ám ez közel másfél milliárdos veszteséggel párosult.
Széles a Vital Tv Zrt.-t be is olvasztotta az Echo Hungária Tv Zrt.-be. Az életmódcsatornánál még tavasszal megkurtították a műsorokra fordítandó költségeket. Ez azért jelenthet problémát, mert amíg az Echo Tv több mint kétmillió háztartás-ban van jelen, addig a Vital Tv csak 600 ezerben érhető el. Gyengülő műsorkínálattal pedig nem hogy új szolgáltatókat nem lehet megnyerni, hanem a meglévő kábeles partnereket is könnyen elveszíthetik. Ennek áthidalására azt találták ki a cégnél, hogy leárazzák a Vital Tv-t, nem is kicsit, hanem egyből 70 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a kábeleseknek ezentúl háztartásonként és havonta nem 33, hanem csak 10 forintot kell fizetniük a csatornáért.
