Üzleti tippek

A kis laborok nagy szolgálatot tesznek az iparnak

admin
admin

2009. 08. 22. 08:00

A pár éve működő kutatási pályázati rendszer számos kis labornak teremt lehetőséget arra, hogy munkáját az iparban hasznosítsa. Nem utolsó sorban össze is hozza a kisebb kutatócégeket, és nem csak egy pályázat erejéig. A biotechnológia találmányai az élelmiszeriparnak is lendületet adnak, derül ki a Figyelő Üzlet&Siker mellékletéből.

Hosszasan ecsetelte egy kutató kollégának a cashflow-fogalom rejtelmeit Micsinai Adrienn, a Biomi Kft. ügyvezető igazgatója. Azt szerette volna vele megértetni, miért csak lassan tudják összeszedni a pénzt egy új gépre. „Efféle problémával a kutatók egy állami, egyetemi intézetben soha nem szembesültek” – magyarázza.

Cége a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontból önállósult, és az osztrák Wessling Hungary Kft. többségi részvételével alakult 2005-ben. Abban az évben fogadták el az innovációs törvényt, amely lehetővé tette, hogy országos kutatóintézetek, egyetemek vegyes vállalkozásokat hozzanak létre magáncégekkel.

Összeboronálás
A törvény mellett pályázati lehetőségek is segítik az effajta együttműködést. Az élelmiszer-ipari génvizsgálatokat és más, biotechnológiai szolgáltatásokat is végző, évi 60–80 milliós forgalmú, 5 fős Biomi Kft.-nek is rendkívül jól jön a pályázati pénz. „Egy-egy projekt nem is elsősorban az évi néhány tízmilliós támogatás miatt fontos, hanem az innovációt segítő, kutatókat összeboronáló szerepe miatt” – árulja el Micsinai Adrienn.

A pályázatok ugyanis több szervezet együttműködését ösztönzik. Egy kis labor üzleti alapon a szakemberek bérét sem tudja kitermelni, nem is beszélve a genetikai kutatásokhoz és vizsgálatokhoz szükséges, még használtan is 100–150 millió forintba kerülő géntechnológiai laborgépek vételáráról, illetve milliós bérleti díjáról.

A kutatásokról
A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont számára végzett szerződéses munkák mellett fő üzleti tevékenységük a génmódosított szója, kukorica és hasonló összetevők kimutatása a hatalmas mennyiségű élelmiszer-ipari alapanyagban. A közelmúltban húsipari pályázatban is részt vállaltak: a Mangfood projektben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 485,3 millió forintos támogatásával, öt másik céggel együtt vizsgálják a hungarikumnak számító mangalica géntérképét. Ennek révén az egyre gyakoribb húshamisításoktól is meg lehet majd védeni a hazai mangalicatenyésztőket.

Biotechnológiai

pályázatok

1. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal K+F pályázatai
■ Legalább 25 százalékos önerő mellett, több hazai partnerrel közösen, hazai kutatási eredmény előállítására vagy hasznosítására vehetők igénybe
■ Négy alprogram van: Tudás Magyarország; Technológia Magyarország; Vállalkozó Magyarország; Együttműködő Magyarország

2. Minisztériumi kezelésű operatív programok
■ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, annak feltételei szerint bírálják el
■ Ide tartozik például Gazdaságfejlesztési Operatív Program

3. Az Európai Unió K+F keretprogramjának pályázatai
■ Csak a legrátermettebb, angolul is jól kommunikáló cégek terepe
■ Feltétel, hogy legalább három tagország kutatói vegyenek részt benne
■ Brüsszelben bírálják el, az eljárás hosszadalmas, a pénz felhasználásának ellenőrzése nagyon szigorú, de jól dokumentált cél esetén magas támogatás igényelhető
■ Az NKTH széleskörű tanácsadást nyújt hozzá

Együttműködve
Az újabb biotechnológiai cégek közé tartozik a 2003-ban, orvosok és biológusok által alapított, molekuláris daganat-diagnosztikával foglalkozó KPS Kft. is. Az Amerikában öt évig kutatóként dolgozó tudományos igazgató, Peták István szerint, bár minden rendszerben lehet hibákat találni, alapvetően kiváló elképzelés volt a vállalati szféra és az állami kutatóhelyek közötti együttműködéseken alapuló tudományos kutatások finanszírozásának megteremtése.

„Így az állami egyetemekről és laboratóriumokból nem szipkázzák el a legtehetségesebbeket a külföldi gyógyszercégek, kutatóintézetek. Helyette pár kutató és egy jó biotech menedzser életképes spin-off céget alapíthat” – lelkesedik. Így egy már kifejlesztett terméket és/vagy know-how-t lehet kínálni azoknak a vállalatoknak vagy nagybefektetőknek, amelyek finanszírozni tudják egy-egy ígéretes eredmény világpiacra jutását.

A gyógyulás ára
A KPS daganatok genetikai mintáit vizsgálva állapítja meg, hogy a legmodernebb, méregdrága rákgyógyszereket mely betegeknek érdemes adni, és kiknek nem. Sajnos egyelőre ezeknek a vizsgálatoknak az egészségpénztári finanszírozása nem megoldott, pedig ezzel a gén alapú diagnosztikával drasztikusan lehet csökkenteni a feleslegesen felírt havi 500 ezer vagy akár egymillió forintba kerülő modern rákgyógyszerek „ablakon kidobott” költségét. Európában és az Egyesült Államokban egyre több ilyen molekuláris diagnosztikai vállalkozás indul, de a magyar kutatók egyelőre tartják velük a lépést.

Szoros kapcsolatban
A több tucat résztvevővel folyó kutatási pályázatok révén kiterjedt kapcsolatrendszerek épülhetnek ki. Ebből profitál a Bionanoferm Kft. is. Vegyész végzettségű ügyvezetője, Prokisch József a mai napig a Debreceni Egyetemen dolgozik egyetemi docensként, emellett vezeti a bő egy éve, négy kutatóval alakult céget. Mint mondja, az amerikai piacra lépésben a ValDeal Innovációs Zrt.-hez kötődő Central European Ventures cég segít nekik, a kezdő lökést azonban a Debreceni Egyetem adta meg.

Utóbbi, szintén pályázati forrásból, szándékosan egymáshoz közel helyezte el a különböző területen tevékenykedő biotechnológiai kutatókat: az élettudományi épületben együtt dolgoznak az orvos-biológusok, az agrár-biológusok és a természettudományi karok kutatói. „Az egyetemi épületek közti pár száz méteres távolság is túl nagy sokszor, hogy a tudósok kapcsolódási pontokat találjanak. Az élelmiszer fejlesztők és az orvosok viszont végre egymásra találtak” – mondja Prokisch József. A szintén általa vezetett Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. pedig számos ipari partnert kapcsol össze, így a kutatási eredmények sokkal gyorsabban hasznosulhatnak.

Az ipar is profitál
A Bionanoferm Kft. jelenleg is az NKTH és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázati pénzeiből tartja fenn magát, más bevétele egyelőre alig van. Így futja arra, hogy olcsó, konténeres megoldással mini-gyártóüzemet létesítsenek találmányuk ipari méretekben történő próbagyártása számára. “Nagyon jók a kapcsolataink az ipari partnerekkel” – erősíti meg Prokisch.

A magyar élelmiszerekben ritka anyaggal, a szelénnel végeznek kísérleteket. A szelén a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek előfordulását jelentősen csökkenti. A kutatók rájöttek, hogy élelmiszerben, illetve takarmányokban elfogyasztható tejsavbaktériumokkal lehetséges nanoméretű, tiszta szelént előállítani. Hazai élelmiszergyártók – amelyeknek nincs erejük saját kutatásokat fizetni – hatalmas lehetőséget látnak a találmányban, amely az egészséges táplálkozást segíti.

A Bionanofermmel együttműködő cégek – az Instantpack Kft. és a Dr. Aliment Kft. – szeretnék a szelént termelő baktériumokat joghurtokban, italporokban, illetve étrendkiegészítőkben felhasználni, s ezzel új slágertermékeket a piacra dobni.
Peták István, a KPS tudományos igazgatója szerint a legalább 25 százalékos önerő a kisebb cégek esetén is biztosítja azt, hogy gazdaságilag életképes vállalkozásokra épüljön a kutatómunka, és érvényesüljön a piaci, hasznossági szempont.

Az együttműködés terén a KPS is erős, e cég vezeti az egyik legnagyobb akkreditált élettudományi klasztert (OBIK), és tagja a Biotechnológiai és a Genomikai Nemzeti Technológiai Platformnak is. Ezek a kezdeményezések segítenek egységesebb, fókuszált biotechnológiai stratégiát és munkamegosztást kialakítani, illetve ipari partnereket bevonni már a kutatási szakaszban. „Magyarország nem olyan nagy, hogy Szeged, Budapest és Debrecen önállóan hozzon létre egy-egy régiót a biotechnológiai központok nemzetközi, vagy akár európai mezőnyében” – húzza alá Peták István.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.