Üzleti tippek

Kis cégek kegyeit keresik a kereskedelmi adók

admin
admin

2009. 08. 21. 08:00

Látványosan nyitnak a hazai kereskedelmi csatornák a kisebb vállalkozások felé, e lehetőség azonban egyelőre csak egy igen szűk réteget kecsegtet sikerrel. A Figyelő Üzlet&Siker melléklete azt vizsgálta, mit érdemes mérlegelnie egy vállalkozásnak, mielőtt elszánja magát egy akár többmilliós reklámcsomag megvásárlására.

Harmincezer fővel bővült a Netrisk.hu online alkuszcég kötelező felelősségbiztosítást kötő ügyfeleinek száma a tavaly őszi televíziós kampányukat követően, ami több mint 20 százalékos növekedésnek felel meg. Ezt a céges példát hozta Kovács Krisztián, a TV2 kereskedelmi igazgatója a csatorna kis- és középvállalkozások (kkv) számára rendezett tréningjén, hogy bebizonyítsa a tévés hirdetések hatékonyságát az országos márka kiépítésére vágyó cégtulajdonosok számára.

Az eseményen azt próbálták a mintegy félszáz résztvevő eszébe vésni, hogy ők is jól megférnek a multik mellett a reklámblokkokban.

Az eseményt követő héten kiadott közleményben az RTL Klub sietve igyekezett tudatni: nem maradtak el a konkurens adó mögött, sőt már jóval korábban, 2007-ben előrukkoltak egy hasonló kampánnyal. Akkor a csatorna kereskedőháza, az R-Time „A TV nem csak a nagyoké” szlogent hirdető spottal kívánta felhívni a kisebb cégek vezetőinek figyelmét, hogy 30 másodperc alatt tömegeket érhetnek el a tévéképernyőn keresztül. Mint azt Bíró Pál ügyfélkapcsolati igazgató elmondta, az idén ősszel a nyomtatott sajtóban kívánják folytatni az akciót, ennek mikéntje azonban egyelőre nem publikus.
A hírnév ára

Könnyen érthető, miért törik magukat a csatornák a reklámblokkokat mind ez ideig uraló multik mellett immár a kisebb cégek kegyeiért is. Valamivel ugyanis pótolni kell azt a 7 százalékos szeletet, amelyet a válság harapott ki a reklámpiaci tortából az idei első félévben. A TV2 rendezvényén azonban úgy tűnt, számos cégvezető nem látja, miképp élhetnének egy – a filmek előállításával együtt – több 10 millió forintot kóstáló hirdetési lehetőséggel.

A cégvezetők arra is panaszkodtak, hogy nem lenne elég kapacitásuk a hirtelen jelentkező tömeges igények kiszolgálására, s az ahhoz szükséges szakképzett munkaerő alkalmazására. „Egy 10 másodperces reklám nem elég arra, hogy a tévénézők számára ismeretlen márkát bemutassak, ugyanakkor több millió forintot »hátha sikerül« alapon nem kockáztathatok a tizenöt millió forintos éves profitból” – ad hangot kétségeinek Czinege Károly, a Czinege és Fiai Kft. tulajdonosa.

Melyik cégnek éri meg?

A német építőipari termékeket forgalmazó cég vezetője tapasztalatait arra alapozza, hogy már kipróbálta magát a Magyar Televízió 1-es csatornájának reggeli műsorában, azonban a reklám alig néhány megkeresést eredményezett. Ezért egyelőre inkább a könnyen mérhető hatékonyságú és egyszerűen kezelhető internetes hirdetések mellett teszi le a voksát.

Egy ilyen súlyú kampány értelemszerűen nem a mikrovállalkozások, hanem inkább a közepes cégek lehetőségeire szabott, amelyek közül is leginkább a lakossági piacot célzók találhatják meg a számításukat. „Formálódik egy olyan középvállalkozói réteg, amely elérte növekedése határát, az országos ismertség és bizalom kiépítésére pedig jó lehetőséget nyújthat a televízió” – magyarázza Kovács Krisztián.

Ő egyébként hosszú távú, néhány éves folyamatként tekint a kkv-k térnyerésére a kereskedelmi csatornák reklámblokkjaiban. Ezt a trendet erősíti, hogy az elmúlt években a digitális eszközök elterjedésének köszönhetően 1–2 millió forinttal csökkent a spotok előállítási költsége. Ráadásul a hazai lakosság – a válság hatására háttérbe szoruló egyéb szórakozási lehetőségekkel szemben – még a korábbinál is több időt tölt a tévéképernyők előtt.

Közérthetően

„Egyelőre az internetes hirdetés a sláger, csak ezután következnek a népszerűségi sorrendben a nyomtatott sajtó, a rádió, végül pedig legkevésbé használt médiumként a televízió, különösen az országos csatornák” – foglalja össze a kkv-s hirdetési szokásokat Wolf Gábor, a TV2-vel a kampányban együttműködő Marketing Commando szakértője.

Mint azt az R-Time 2007-es felmérése bebizonyította, számos kisebb cég vezetője bizalmatlan az országos kereskedelmi csatornákon való hirdetésekkel szemben, zömében néhány korábbi rossz tapasztalat vagy téves beidegződések következtében. „Éppen ezért a kisebb cégek vezetőivel való tárgyalások során alapvetően arra helyeztük a hangsúlyt, hogy eloszlassuk az általános aggályaikat, és közérthetően, a szokásos szakmai terminusoktól mentesen informáljuk őket” – hangsúlyozza Bíró Pál.

A kkv-k évek óta kiemelten szerepelnek a Sláger rádió stratégiájában is. Boncsér Henrietta üzletfejlesztési igazgató szerint kulcsfontosságú, hogy egy fajta általános marketingszemlélet átadásával segítsék a hozzájuk fordulókat. Például arról beszélgetnek velük, miért kell hangsúlyt fektetniük először a márka bevezetésére, vagy milyen médiumokat használhatnak hatékonyan.

Kihagyható lehetőség

Az információhiányt a Netrisk.hu tulajdonosa, Haraszti Zsolt azzal szüntette meg, hogy kiszervezte a marketingkommunikációt egy ügynökséghez. Az Uniomedia Communications aztán rábírta a rádió és televíziós csatornák értékesítőit, hogy alkalmazkodjanak a multiknál korlátozottabb pénzügyi lehetőségeikhez. Közben Római Róbert, az ügynökség ügyvezető igazgatója megtapasztalta, miként próbálják meg kihasználni a kisvállalkozók vélt vagy valós naivitását.

A Netrisk számára egy cég kihagyhatatlan lehetőségként kínálta fel azt a 10 millió forintos, több kábelcsatornára kiterjedő, kifejezetten kkv-knak szánt csomagot, amelyet – mint utóbb, még az üzlet megkötése előtt kiderült –, feleannyiért is be tudtak volna szerezni, ha közvetlenül az érintett adókhoz fordulnak.

A főműsoridő jobban beválhat

Római Róbert egyébként úgy látja, nem az a lényeg, hogy ki mennyit tud költeni, hanem, hogy a kampányra szánt összeget a saját céljainak megfelelően, minél hatékonyabban használja fel a vállalkozás. Ez egyben azt is jelenti, hogy az olcsóbb reggeli idősávok nem mindig célravezetőek, a Netrisk.hu esetében például mind a 2007-es rádiós, mind a 2008-as tévés megjelenés esetében a főműsoridő vált be az ügyfélkör szélesítésére.

Wolf Gábor azt tanácsolja, hogy országos ismertséget még nem élvező brand esetében konkrét ajánlatot tegyenek a hirdetésben, például ilyen szlogennel: ha most megveszi a terméket, kettőt adunk mellé ajándékba. Erre épül a TV2 esetében a „Hét ajánlata” elnevezésű, a kkv-k igényeire szabott, a jövő héttől induló reklám-összeállítás, amelyben lényegre törően mutatják be a hirdetők akcióit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.