Üzleti tippek

Földönfutóvá tehet a vállalati hitel

admin
admin

2009. 06. 22. 16:00

Egyre több hazai kisvállalat vezetője kénytelen saját házát is elzálogosítani , hogy cége számára forrást teremtsen. Egészen apró törlesztési mulasztásokat sem tolerálnak a bankok, és régi ügyfeleikkel sem tesznek kivételt - olvasható a Figyelő Üzlet&Siker mellékletében.

Eredménytelenül kilincsel bankkölcsönért egy nagy, jó nevű, hibátlan mutatókkal rendelkező és több lábon álló építési vállalkozás. A folyamatban lévő hitelkérelme okán neve elhallgatását kérő cégnek ráadásul élő szerződése van az egyik kereskedelmi bank új fiókjának a megépítésére.

A bérlésre vonatkozó megállapodást már alá is írták, s a szerződés minimum öt évre szól, a vállalkozás mégsem kap hitelt. Elvileg a bátran hitelezhetők csoportjához tartozna, ám kérelmét már két bank is azzal dobta vissza, hogy „túl kockázatos”.

Túl rizikós

„Ez egy új szlogen, amit mindenre ráhúznak” – meséli friss piaci tapasztalatait Szklenár Beáta, a Portfolio Money hitelszakértője. Az igénylések zömét ezzel az indokkal utasítják el akkor is, ha a kockázatok ránézésre teljesen vállalhatónak tűnnek. „Előfordult például, hogy egy uniós pályázaton pénzt nyert a cég, ám azt a forrást már nem képes megfejelni egy sima bankkölcsönnel, mert megint csak túl rizikósnak találják” – hoz egy másik példát a szakértő.


Rajz: Szántói Krisztián

Rajz: Szántói Krisztián

De nem is kell feltétlenül új hitelért kuncsorogni, hogy a vállalkozások a bőrükön érezzék az utóbbi időben felerősödött banki szigort. Már annak is örülhetnek, ha meglévő hitelszerződéseiket nem mondják fel, tapasztalataik szerint ugyanis most ez is bármikor bekövetkezhet.

A bankok türelmetlenek

„Régebben legalább folyamatosan kommunikáltak és egyeztettek az ügyfelekkel, most semmi sincs, a bankok egyszer csak lépnek” – sérelmezi az új idők gyakorlatát Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke. A szakember tapasztalata szerint egy egészen apró botlás is elegendő ahhoz, hogy felrúgjanak egy többéves kontraktust, vagy szó nélkül felhasználják a szerződéskötéskor garanciaként bevont biztosítékokat.

„Ismerek olyan céget, amely még 2006-ban vett fel 5 millió forint hitelt, amelyből 1,5 millió forint volt hátra, amikor is a havi 25 ezer forintos törlesztéssel megcsúsztak egy-két hetet. Amikor éppen fizetni készültek, akkor kaptak észbe: a bank már bevonta a hitel biztosítékaként elhelyezett egymillió forintos letétüket anélkül, hogy bármit jelzett volna” – meséli tapasztalatait az alelnök.


ütközési pontok




CÉGES PANASZOK
● A bankok menet közben felmondják a hiteleiket
● Nem újítják meg a meglévő hitelszerződéseket
● Elhajtják az új hitelért folyamodókat
● A vállalkozás mögött fellelhető minden vagyonelemet (személyes ingatlanokat is) be akarnak vonni fedezetként
● A pénzintézetek nem törekszenek az együttműködésre, ha probléma adódik
● Előzetes jelzés nélkül bontanak szerződést

BANKI ÉRVELÉSEK

● A kis cégeknél nehezebb felmérni a kockázatokat, s előrejelezni a rossz hitelek arányát
● Az egész világon csökkent a kockázatvállalási hajlandóság
● Az anyabankok a hitel/betét arány csökkentését várják el az itteni érdekeltségektől
● Újabb hitelért a cégtulajdonos is vállaljon extra kockázatot, ezért vonjon be extra fedezetet, például saját ingatlanát


Semmi sem biztos

A vállalkozások életét igencsak megkeserítő eseteket tucatjával lehetne sorolni, de a lényeg minden általunk megkérdezett szakértő szerint ugyanaz. Hiába mondják azt a hitelintézetek magukról, hogy a régi ügyféllel türelmesek, a jónak meg adnak pénzt, sokszor a bejáratott bankkapcsolatok is kevésnek bizonyulnak.

Hosszabb időre visszatekintő együttműködés esetében is előfordulhat, hogy a bank bekeményít. Nem újítja meg például a vállalkozás folyószámlahitelét, vagy éppen csökkenti a hitelkeretet, pusztán amiatt, mert átmenetileg esik a cég forgalma. Márpedig az most esik, így sokszor a napi kiadások fedezése, akár egy kiadósabb tankolás is likviditási gondokat okozhat.



Előnyt élvezhetnek


Ágazatonként persze eltérő a megítélés. Az építőipari cégek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, néhány üzleti területen viszont továbbra is pozitívak a várakozások.

A Xallis Consulting friss kutatásai például azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek az internetet már a válság előtt a középpontba állították – azon keresztül értékesítettek vagy kommunikáltak –, könnyebben átvészelik a krízist, és a bankok szemszögéből is jobb ügyfélnek minősülnek. Az OTP Bank megítélése szerint pedig az élelmiszeriparban működő cégek és az energetikai szektor képviselői mutatnak „jobb kockázati profilt”.

Ezeknek a vállalatoknak tehát egy fokkal szívesebben hiteleznek a bankok, ám ami a többséget illeti: a cégek kettős csapdába kerültek. Sújtja őket a szigorúbb banki elbírálás, de a válság miatti kereslet-visszaesés is, a kettő együtt pedig sokakat kilátástalan pénzszűkébe sodor.

Beáldozzák a vagyonukat

A mikro- és kisvállalkozások gyakran azt a megoldást választják, hogy a cégtulajdonos magánszemélyként is eladósodik. Győri Dávid, a Xallis Consulting ügyvezető igazgatója szerint ennek ma több módja „divatos”. A legegyszerűbb esetben a vállalkozó barátoktól, ismerősöktől, üzleti partnertől kér kölcsönt, hogy céges beszerzéseit finanszírozza. Ennél kifinomultabb módszer, ha saját forintmegtakarításainak fedezete terhére igényel vállalati devizahitelt, de ami manapság a leggyakoribb, az a saját tulajdonú ingatlanvagyon beáldozása.

A cégtulajdonos ez esetben lakását, házát, esetleg valamely családtagjának ingatlanát zálogosítja el, hogy az így megszerezhető szabad felhasználású jelzáloghitelből próbálja meg cége likviditását fenntartani, vagy végső soron a csődöt elkerülni. Ezt a megoldást egyébként újabban a bankok is kedvelik, sőt adott esetben – ha például a meglévő vállalati hitel mögötti céges ingatlanfedezet leértékelődött – elő is írják, mondván: ezzel a vállalkozó is személyes kockázatot vállal, és jobban a szívén viseli a hitel törlesztését.

A bank napszemüvege rózsaszín

Banki szemüvegen át egyébként korántsem annyira borús a helyzet, mint amilyennek a vállalkozások képviselői leírják. „Hajlamosak sírni a cégvezetők, és sokszor nem látják, hogy az elmúlt években el voltak kényeztetve” – mondja név nélkül az egyik nagy kereskedelmi bank hitelezési vezetője. Való igaz, volt pár olyan év, amikor néhány bank kifejezetten ostromolta a kkv-szektort, és az is tény, hogy a mostani szigorítások előtt öt negyedéven át folyamatosan a kondíciók lazítását regisztrálta a Magyar Nemzeti Bank.


nettó hitelstop




A
Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 500 milliárd forinttal csökkent a
vállalatok forinthitel-állománya 2008. október eleje és 2009. március
vége között. Eközben devizahiteleik 1400 milliárd forintnyival nőttek,
de csak azért, mert ez idő alatt gyengült a forint árfolyama. Március
végén a hazánkban működő (nem pénzügyi) vállalatok teljes
hitelállománya 8800 milliárd forintot tett ki, ennek egyharmada
forintban, kétharmada devizában állt fent.

Mindent
összevetve a vizsgált fél évben a bankrendszer nem csökkentette, de nem
is növelte a vállalatoknál lévő hitelállományt, azaz „nettó” értelemben
a hitelezés szinte megállt. Tehát a bankrendszer éppen annyi forrást
helyezett ki a hazai vállalati szférának, mint amennyit visszakapott
attól. Érdekes lesz majd látni, milyen tendenciák rajzolódnak ki a
június végi állapotot tükröző adatokból, ám erre augusztus közepéig
várni kell.

A korábban igen aktív MKB, CIB és Raiffeisen ma már nem akarja meghódítani a kisvállalkozások szegmensét, helyettük viszont felpörgette ebbéli tevékenységét a K&H, az UniCredit és az Erste. Ez utóbbi két intézmény az EBRD-n és az Európai Beruházási Bankon keresztül összesen 90 millió eurót fog hamarosan kihelyezni a kkv-szektorba: a feltételeken még dolgoznak az érintett bankoknál. Ennél nagyságrendekkel több hitelt adhat az OTP és az FHB, amelyek márciusban együttesen 520 milliárd forint értékben állami forrást is kaptak részben éppen erre a célra.

Több pénz lesz?

Arról, hogy ebből a hitelkeretből az elmúlt két hónap alatt mennyit folyósítottak az arra szomjazó hazai vállalkozásoknak, egyik banktól sem kaptunk pontos választ. „A hitelkeret felhasználása folyamatosan történik” – írta megkeresésünkre az OTP sajtóosztálya, az FHB-nál pedig úgy fogalmaztak, hogy most többen több pénzt kaphatnak, mint korábban.

A hetekben egyébként az MFB is újabb 100 millió eurós hitelkeretről állapodott meg az Európai Beruházási Bankkal, mely összeg kifejezetten a közepes méretű vállalkozások projektjeinek finanszírozását hivatott szolgálni. Remélhetőleg ezek a pénzek mihamarabb odakerülnek a hitelképes vállalatokhoz, és előbb-utóbb maguk a cégek is úgy érzik majd, hogy ki vannak segítve. Most ugyanis a többségük ennek az ellenkezőjét gondolja.

Mint az egyik cégvezető megfogalmazta: „nem hogy nem adnak hitelt, de mintha a bankok az összes korábbi tartozást azonnal be akarnák vasalni. Az embernek néha az az érzése, mintha a kivonulásukat készítenék elő”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.