Az NBH éves beszámolója szerint Magyarországon jellemzően a gabona tárolása és értékesítése kapcsán követnek el visszaéléseket. Felidéznek egy esetet tavalyról, amikor egy intervenciós tárolást végző gazdasági társaság több telephelyén az MVH ellenőrei nagymértékű készlethiányt észleltek, a cég ugyanakkor szalmabálákat helyezett be, hogy a mennyiség többnek tűnjön és a revizorokat megtévessze.
Az NBH szerint több jellemző elkövetési mód van: az egyik, amikor a raktározó a nála felhalmozott gabona egy részét eladja, majd – különféle módszerekkel – igazolni próbálja, hogy az eredeti mennyiség továbbra is a tárolási helyen van. Ezt a módszert jellemzően ott alkalmazzák, ahol az MVH ellenőrei ritkábban járnak (sőt, gyakran megakadályozzák a revizorok bejutását a helyszínre), és hosszabb ideig csak a havi és éves jelentésekben feltüntetettek alapján kapja a raktározó az őt akkor már meg nem illető raktározási díjat.
Erre épül, de ennél kifinomultabb megoldás, amikor a betárolt jó minőségű gabonáról a bértároló a hatóságnak azt jelenti, hogy megromlott. Ezután a hatóság, azaz az unió engedélye nélkül értékesíti a jó minőségű gabonát 55-60 ezer forintos áron, majd megfizeti a hatóságnak az eredeti betározási érték szorzóval növelt árát, ami legfeljebb 40 ezer forint/tonna, de még így is tonnánként 15-20 000 forintos nyereségre tehet szert.
Az is jellemző módszer, amikor a tárolóban “ismeretlen okok miatt” tűz üt ki, a raktározó jelenti a korábban jogszerűtlen módon értékesített gabona megsemmisülését, majd megtéríti a hatóságnak az eredeti betározási érték szorzóval növelt árát. Az NBH szerint több esetben szándékos gyújtogatás állt a tűzesetek hátterében.
