További leépítéseket terveznek a vállalkozások

A cégek fele munkaerő-leépítést tervez a költségcsökkentés érdekében, mindeközben hiányolják a jól képzett szakmunkásokat, műszaki szakembereket.

Az eddig megkérdezett 458, többségében mikro, kis- és középvállalat közel 50 százaléka munkaerő-leépítést tervez a közeljövőben a DGS Global Research jelenleg folyó kutatása szerint, amely a kormányzati munkahelymegőrző programok eredményességét vizsgálja.

A felmérés jelenlegi állása szerint a megkérdezett vállalatvezetők 11 százaléka pályázott kormányzati munkahelymegőrző programokra, és 31 százalékuk véli úgy, hogy az ilyen programok segítséget nyújthatnak a leépítések elkerüléséhez – mondta Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója az Ernst and Young és a DGS által csütörtökön Budapesten rendezett szakmai délelőttön.

Az ügyvezető igazgató szerint ez és más kutatások is azt mutatják, hogy a HR-vezetők nincsenek felkészülve a válságkezelésre, s legtöbbjük – olykor felsővezetői utasításra – azonnal a leépítéshez nyúl, mint a legkézenfekvőbb, ám nem feltétlen a leghatékonyabb költségmegtakarító eszközhöz. A leépítés mellett elsősorban az oktatási kiadásokat csökkentették a cégek, pedig a válságkezelésben kulcsszerepe lehet a képzésnek és az innovációnak.

Egy 2008. október és 2009. február között készült, 651, többségében budapesti és pest megyei vállalat megkérdezésével készült felmérés szerint a vállalatvezetők 81 százaléka úgy érezte, hiány van a munkaerő-piacon mester-szakmunkásokból, szakmunkásokból, műszaki szakemberekből és technikusokból. Ezzel szemben a megkérdezettek 82 százaléka sokallja a gyenge nyelvtudással rendelkező, kevésbé jól képzett közgazdászokat, jogászokat, marketingeseket és kommunikációs szakembereket.

Ugyanez a felmérés mutatott rá arra, hogy az internetes hirdetés vált a legfontosabb toborzási technikává, valamint hogy a béren kívüli juttatások sorrendjében az első helyen az étkezési hozzájárulás áll, ezt követi a munkába járás költségtérítése, majd az oktatások támogatása, az üdülési csekk pedig a negyedik helyre csúszott vissza – mondta el Dara Péter.

Ajánlott videó mutasd mind

„Nem tudtam a gyermekemet emberi lénynek tekinteni”

A boszniai háborúban több tízezer nőt, lánygyermeket erőszakoltak meg többségben szerb katonák. Az erőszakból fogant gyerekek száma 2-4 ezer közé tehető. A mára már felnőtt gyermekek és szüleik azért harcolnak, hogy ismerjék el őket háborús áldozatként.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.