Üzleti tippek

Microsec-recept

admin
admin

2009. 02. 05. 12:00

Fehér hollónak számít a „garázscégből” mostanra több mint 1,6 milliárd forint forgalmú vállalkozássá nőtt Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft., hiszen már negyedszázada aktív szereplője a hazai informatikai piacnak.

Vanczák József, a Microsec Kft. hat tulajdonosának és ügyvezetőjének egyike, a cég jelenlegi stratégiai vezetője az elmúlt évek legkülönlegesebb magyar találmányának tartja a Gömböcöt. Bárhogy tesszük le – mondja –, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza – a keljfeljancsihoz hasonlóan. A különbség annyi, hogy amíg ez utóbbi visszaállása egy nehezéknek köszönhető, addig a Gömböc talpra állását az egyetlen, homogén anyagból készült forma biztosítja. Vanczák József nagy hasonlóságot érez a – világot már meghódított – tárgy és cégük között. Bízik benne, hogy bárhova is veti őket a sors, mindig visszajutnak abba a stabil helyzetbe, amely az elmúlt 25 évüket jellemezte.

Svéd alapok

A stratégiai vezető a villamosmérnöki diplomája átvételét követően, 1974-ben a Távközlési Kutató Intézetben kezdte alkalmazotti életét, majd átkerült a Comporgan Rendszerházhoz. Időközben társaival együtt kiküldték Svédországba, hogy az LM Ericsson cégnek számítógép vezérelte telefonközpontokhoz készítsenek szoftvereket. A külföldi munka alapozta meg cégük létét. Eldöntötték, ha hazajönnek, kisszövetkezetet alapítanak. „Nevünket egyik társunk találta ki. A Microsec a fizikában rövid időt, milliomod másodpercet jelent, és olyan asszociációt kelt, hogy gyorsak vagyunk” – magyarázza Vanczák József.

Összegyűjtött napidíjukból közösen vettek egy számítógépet, ez jelentette cégük infrastruktúráját. Először olyan kicsi garzont béreltek a Csalogány utcában, amelyben mindannyian nem fértek el, ezért két műszakban dolgoztak. 1991-től egy ötvenhat négyzetméteres lakást béreltek, 1995-től pedig már egy száz négyzetméteres, saját tulajdonú irodában dolgoztak. Ezelőtt négy évvel kerültek a Graphisoft Parkba, amely már megfelelő környezet számukra.

Hajrá, Vidi!

A megalakuláskor a tulajdonosok több dologban is megállapodtak. Először is, ha valaki úgy dönt, hogy más megélhetést keres, szó nélkül elmehet. A második, hogy a teljesítmények alapján osztják el a jövedelmüket. Amikor a cég 1991-ben kft.-vé alakult, az előző évek alapján alakították ki a tulajdoni hányadokat, így jutott Vanczák Józsefnek jelentősebb tulajdon. A harmadik, hogy hitelt soha nem vesznek fel. Ez máig így van, mindig a megtakarításaikból fektettek be – és fejlődtek.

Éppen ezeknek, a kezdetekkor lefektetett, szilárd alapoknak köszönhető, hogy a tulajdonosok között soha sem volt széthúzás. „Ez bizonyosan az egyik titka annak, hogy cégünk sikeres, és 25 év után is együtt képzeljük el a jövőt” – állítja Vanczák József.

A bevételüket ábrázoló görbe mutatja, hogy csak a 90-es évek közepén kezdett meredeken növekedni, mert a megelőző bő tíz évben végzett szakmai fejlesztések mint befektetések akkor fordultak termőre. Eleinte egy-egy tehetséges egyetemistát foglalkoztattak, akik a Microsecnél töltött idő alatt piacképes tudás birtokába kerültek. Általában egy év múlva Ausztria vagy Németország felé vették az irányt, mert a cég nem volt képes felvenni a bérversenyt külföldi „vetélytársaival”. Csak bő egy évtizede kezdtek alkalmazottakat felvenni, létszámuk a tulajdonosokkal együtt jelenleg 49.

Kutatóintézeti hátterük miatt már kezdettől jó volt a kapcsolatrendszerük.

A Videotontól 1986-ban megbízást kaptak, amiről annak idején nem is gondolták, milyen meghatározó lesz a cég életében. A Videoton a Fővárosi Bíróságtól azt a feladatot kapta, hogy számítógépesítse a cégbíróság rendszerét, s ezt alvállalkozóként a Microsecre bízta. Néhány évvel később az Igazságügyi Minisztérium meghívásos pályázatot hirdetett, s feltűnt számára, hogy a jelentkezők alvállalkozója a Microsec. Ekkor közvetlenül a céget bízta meg egy mintafeladattal. „Nagy kihívásnak tartottuk és teljesítettük is”– fűzi hozzá a stratégiai igazgató.

Közhiteles adatkezelés

„Mi már 1991-ben azon gondolkodtunk, hogy mit lehet majd kezdeni az iszonyú méretekre növekvő elektronikus dokumentumokkal, hogy bizonyító erejük az új technológiával is megmaradjon” – mondja. Ekkor kezdte a cég kidolgozni a közhiteles adatkezelést. Ennek részei többek között az Országos Cégnyilvántartási Rendszer, az „egyablakos” cégeljárás megvalósításához szükséges Mediator elektronikus üzenetközvetítő rendszer, az e-bejegyzés és az is, hogy 2008. július 1. óta az elektronikus cégbejegyzési formátum mindenki számára lehetővé vált.

Az elektronikus aláírás egyre szélesebb körben terjed, de még most is sok téveszme él vele kapcsolatban. Az emberek nagy része úgy gondolja, kevesen veszik igénybe. Pedig a közjegyzőkön, az ügyvédeken, a bírósági végrehajtókon, a bírákon, a cégvezetőkön kívül ügyintézők vagy automaták is használják például számlázáshoz. Az elektronikus aláírás módszere mind a közigazgatásban, mind az üzleti szférában rohamosan terjed. Ma általánosan elfogadott a szerződések e-szignóval történő hitelesítése. „Felgyorsult világunkban ez a megoldás szükségtelenné teszi a szerződő felek személyes találkozását. A szerződések e-mailben is továbbíthatóak, sőt ellenjegyző aláírás készítésére is lehetőség nyílik” – fejtegeti Vanczák József. Bármely ügyviteli folyamat során használhatunk e-aláírást, a papíralapú dokumentumok pedig az eredetivel azonos joghatású, elektronikusan aláírt, hitelesített és titkosított digitális dokumentumokká alakíthatók. „Számos hazai vállalkozás alkalmazza, és véleményem szerint a jelenlegi gazdasági válság fel is gyorsítja ezt a folyamatot. A költségek csökkentése érdekében egyre többen fogják igénybe venni a számviteli bizonylatok elektronikus kezelését és e-szignóval történő hitelesítését” – mondja a stratégiai igazgató. Mire a papíralapú számla eljut a befogadóhoz, körülbelül 280 forintba kerül, egy elektronikusan kiállított és aláírt számlának a költsége viszont csak 80 forint körül van. Könnyen kiszámítható, hogy például egy-egy bank, biztosító vagy közszolgáltató százmilliókat takaríthat meg ezáltal.

Webtartalom-kezelés ’95

Még a 90-es évek közepén Vanczák József egy amerikai utazást követően gondolt akkori szolgáltatásaik további bővítésére. „Ottani tapasztalataim alapján, amikor hazajöttem, azonnal felkerestem az Igazságügyi Minisztérium illetékeseit, hogy jelezzem: arra az információs bázisra, amely létrejött a cégbíróságok között, ki lehetne alakítani internet alapú szolgáltatást” – kezd beszélni másik fejlesztésükről, a webtartalom-kezelés bevezetéséről. Abban az időben Magyarországon még prekoncepciók éltek az internettel kapcsolatban. Ráadásul általában CD-n árultak adatokat.

Az internet alapú céginformációs rendszer 1995 óta működik a társaság fejlesztésének köszönhetően, amit azóta önerőből fejlesztettek tovább. Saját üzleti kockázatra hajtottak végre olyan fejlesztéseket, amelyek alkalmazása, elterjedése, valamint a megtérülés is kérdéses volt az elindításkor.

A cég minősített és nem minősített elektronikus aláírás-hitelesítés szolgáltatást, időbélyegzést és eszközszolgáltatást is kínál. „Rajtunk kívül három hitelesítésszolgáltató működik a magyar piacon. A minősített aláírások szegmensében mintegy 85 százalékos részesedésre tettünk szert” – tájékoztat Vanczák József. Magyarországon eddig csak a Microsec Kft.-t regisztrálták minősített elektronikus archívszolgáltatónak. Jelenleg a közjegyzők elektronikus közokiratait archívumuk 50 éves időtartamra őrzi.

Vanczák József

58 éves, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Digitális Számítógépek Ágazatán diplomázott.

1974-től 1984-ig a Távközlési Kutató Intézet, majd az MHE/Comporgan Rendszerház munkatársa volt. Közben hat éven át Svédországban, az LM Ericssonnál dolgozott. 1984 és 1991 között a Microsec Számítástechnikai Kissszövetkezet alapító tagja, 1991 óta a kisszövetkezet jogutódjának, a Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft.-nek egyik tulajdonosa, ügyvezetője, jelenleg stratégiai vezetője.

Két gyermek édesapja, és van három unokája is. Szabad idejében szívesen utazgat és evez, de az igazi hobbija a családján kívül a munkája.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.