Üzleti tippek

A Magyar Hírlapon át vezet az út az Orbán-kormányba?

admin
admin

2009. 01. 17. 08:00

Magyarország legdrágábban megvásárolt miniszteri székét foglalhatja majd el Széles Gábor, ha jelentkezését elfogadják, és valóban ilyen megbízatást kap egy következő Orbán-kormányban. A privatizáció során meggazdagodott nagyvállalkozó ugyanis – saját bevallása szerint – már legalább 3,5 milliárd forintot költött a Magyar Hírlapra (MH) és két kábeltévéjére (az Echóra és a Vitálra), amelyek 2005 óta egyetlen forint nyereséget sem termeltek.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Széles 2008 elején még úgy nyilatkozott a Heti Válasznak, hogy „nem azért vásároltam be magam a médiába, mert politikai ambícióim lennének”, ám tavaly év végén, az általa birtokolt Echo TV-nek adott, háromnegyedórás „évzáró” interjújában – amely azután a Magyar Hírlapban (MH) is megjelent –, kijelentette, hogy kész miniszterséget vállalni egy következő Orbán-kabinetben. A nagyvállalkozó a Heti Válasz-interjúban a múlt év elején így fogalmazott: „Ha politikai önépítésről lenne szó, nyilván én folynék a tévéimből meg az újságjaimból – de ennek inkább az ellenkezője igaz.” Mindenesetre nevét 57-szer említették meg az elmúlt évben az MH-ban az Observer Médiafigyelő archívuma alapján.

MH-főszerkesztők Széles alatt
● Szombathy Pál (2003 áprilisától)
● Gazsó L. Ferenc (2006 novemberétől)
● Kocsis L. Mihály (2008 januárjától)
● Stefka István (2008 júniusától)

A veszteségek nem veszik el Széles kedvét a beruházásoktól, ugyanis a HVG információja szerint a tulajdonos újabb 700 millió forint tőkeemelést hajt végre a napilapnál. Az újságnak szüksége is lehet a pénzre, hiszen január 19-től a jelenlegi 16 helyett 24 oldalon jelenik majd meg, és a bővüléshez új koncepció is társul. „Könnyedebb, több képet használó, színesebb újságot készítünk. Van nyugati példa, a Corriere della Serához hasonló lapot terveznénk” – nyilatkozta a Figyelőnek Stefka István főszerkesztő. A megnövelt oldalszámon leginkább a falvakat érdeklő, vidékfejlesztési témákkal, természetvédelemmel és az egyházak életével kívánnak foglalkozni. „A sztárvilág bemutatása sem idegen tőlünk a polgári értékrend figyelembevételével” – teszi hozzá a főszerkesztő. Bár több részletet nem árult el, úgy tudjuk, a megújítási tervek során az is felmerült, hogy az MH-t az angol The Sun című bulvárlap mintájára alakítsák át. Ebből finomodhatott a koncepció egy mostaninál könnyedebb, de még nem bulvár újság létrehozására. Könnyen lehet, hogy a vállalt politikai irány a bulvár és a komoly közéleti lapok közötti koncepciót sikeresebbé teheti, de az nem valószínű, hogy a következő években eredményes vállalkozást tudnának építeni az MH-ból.

10 ezer alatt

A lap pontos példányszáma nem ismert, mivel a kiadó nem auditáltatja azt a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetséggel (Matesz). Piaci információk szerint valahol 7 és 10 ezer között lehet az értékesített példányszám, ám Halmi Gábor kiadóigazgató azt mondta, hogy 22 ezret adnak el. A hirdetők mindenesetre nem honorálják a példányszámot és a hangvételt. A reklámbevételeket a megjelent hirdetések alapján monitorozó TNS Media Intelligence adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a lap bevétele: míg 2006-ban még 253 millió, egy évre rá már 237 millió, tavaly november végéig pedig csupán 198 millió forint adódott ilyen címen (a 10 legnagyobb hirdetőről lásd a toplistát). Ebből azonban az nem derül ki, pontosan mennyi pénz folyt be az MH kasszájába, ugyanis a TNS a hivatalosan közölt, úgynevezett listaárak alapján számol. Vagyis az engedményeket, a bartert nem vonja le, márpedig a reklámpiacon nem ritka, hogy akár 70 százalékos kedvezményt is adjanak a meghirdetett árból.

Széles Gábor a médiafronton

2005. augusztus: Elindul a Széles Gábor alapította Echo TV.
2005. szeptember: Széles megveszi a Magyar Hírlapot.
2007. március: A tulajdonos 390 millióval emeli a Magyar Hírlap törzstőkéjét.
2007. május: Elindul a Magyar Hírlap Kiadói Kft. első megyei napilapja.
2007. december: Széles egymilliárd forinttal emeli a törzstőkét.
2008. március: Megszűnik a megyei laphálózat.
2009. január: Lapértesülés szerint 700 milliós tőkeemelést hajtanak végre a Magyar Hírlapnál, amely formájában is megújul.

Kézivezérlés?

Halmi Gábor annyit elárult, hogy éves költségvetésük 700 millió forint, amiből „százmilliós nagyságrendű” veszteség keletkezik. A kiadó működtetését mindenesetre nem teszi könnyebbé, hogy – az MH vezetését közelről ismerő forrásaink szerint – Széles Gábor hetente többször is beleszól az irányításba. Erre utal a lap bővítésének vidékfejlesztési fókusza is, ez ugyanis Széles saját – Orbán Viktornak is átadott – gazdasági programjának fontos eleme, a romák társadalmi helyzetének javítása mellett.

Ez utóbbira jó példa a megyei laphálózat kiépítése. Két éve, 2007 áprilisában először Fejér Megyében majd Somogyban és Csongrádban indított napilapot Széles Gábor azzal a szándékkal, hogy kiépítsen egy jobboldali, országos megyei laphálózatot. A kezdeményezést szakmai körökben már az indulásakor is irreálisnak tartották, a megyei napilapok ugyanis betonbiztos pozíciókkal rendelkeznek saját régiójukban. Széles még arra is vállalkozott, hogy ezekben a megyékben saját terjesztőhálózatot alakítson ki. Információink szerint a lapok havonta mintegy 20 millió forintot emésztettek fel, – a kiadó lapzártánkig nem válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre – anélkül, hogy kellő számú olvasót tudtak volna megszólítani. A legtovább a Fejér Megyei Napilapot tartotta meg Széles, ám egy idő után hetilappá ritkította, majd a kiadvány tavaly márciusban e formájában is megszűnt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.