Üzleti tippek

Továbbra sem tudni, kinek adott az állam kétmilliárdot

admin
admin

2008. 06. 07. 12:00

Kellemetlen közjáték szakította félbe a brit GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég napokban megatartott éves közgyűlését. „Elegem van ebből az alulteljesítésből, ez a cégvezetés egy folyamatos kudarc. Ez nem egy filantróp szervezet, önök azért vannak, hogy nyereséget érjenek el a tulajdonosaiknak” – fakadt ki John Farmer kisrészvényes, és a teremben kitört a tapsvihar.

A GSK papírok ugyanis az ezredfordulós árfolyamhoz képest 40 százalékos mínuszban vannak, így a most leköszönt vezérigazgató, Jean-Pierre Garnier munkájának eredményességét sokan vitatják. Pedig vezetése alatt 3-ról 33-ra nőtt a GSK bevezetéshez közel álló gyógyszereinek a száma, így a jövő biztatóbbnak látszik. Garnier-vel azonban nem bánt kegyesen a sors. Távozásakor kemény kritikát kapott, noha egy nappal korábban még ő jelenthette be, hogy a cég elsőként kapott európai forgalmazási engedélyt madárinfluenza elleni vakcinára.

Bebetonozva

Elsőként? Hiszen 2005 szeptemberében Budapesten – látványos médiaesemény keretében – már beoltották H5N1 (azaz madárinfluenza) elleni vakcinával Rácz Jenő akkori egészségügyi minisztert, Bujdosó László tiszti főorvost, Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízottat és csaknem 150 önkéntest. Csakhogy annak a vakcinának sosem volt európai uniós törzskönyve, és nem is lesz. Az egészségügyi kormányzat döntéshozói és természetesen a vakcinát előállító, üzletileg érdekelt Omninvest Kft. is kezdettől fogva egyetért ugyanis abban, hogy „magyar emberbe magyar oltóanyagot kell fecskendezni”.

A cég a hazai igények kielégítését célozza, így beérte pusztán a magyar engedély megszerezésével. A GSK, bár lapunknak megerősítette, hogy valamilyen formában részt vesz a magyarországi pandémiás felkészülésben, nálunk várhatóan egyetlen millilitert sem tud majd eladni a termékéből, hiába van uniós – azaz itt is érvényes – forgalmazási joga. A minisztérium és az Omninvest közötti szerződés ugyanis „betonbiztos”, Magyarország szükség esetén a pilisborosjenői cégtől kapja meg a megfelelő vakcinát. Így semmiféle más szállítóra nincs szükség.

A nagy gyógyszercégek közül egyébként a Magyarországon a Chinoin privatizálásával megjelent Sanofi-Aventis készül hasonló oltóanyag bevezetésére. Lapunknak Falus Péter, a csoporthoz tartozó Sanofi Pasteur magyarországi vezetője meg is erősítette, hogy hamarosan megkaphatja az uniós zöld jelzést termékük. Természetesen ennek is hasonlóan negatívak a hazai üzleti kilátásai.

Magyarország nemzetbiztonsági ügyként kezeli a saját vakcinagyártás fenntartását, és ezen belül a madárinfluenza elleni védekezés korábban kialkudott üzleti részleteit is. „Nemzetbiztonsági szempontból védendő információkról van szó” – fogalmazott a Nemzeti Pandémiás Bizottságot vezető Bujdosó László, amikor a Figyelő arról kérdezte, hogy az Omninvest és a kormány közötti szerződés vajon miért nem nyilvános, hiszen közpénzek elköltésének részleteit tartalmazza. Ugyanezzel az indokkal utasították vissza már két évvel ezelőtt is lapunk érdeklődését, amikor azt próbáltuk kideríteni, mi történik az Omninvestnek juttatott állami milliárdokkal (Oltás és kötés – Figyelő, 2006/8. szám).

Nem tudni tehát, hogy pontosan milyen feltételekkel, de annyi bizonyos, hogy világjárvány esetén az Omninvest néhány hét felkészülés után rááll a megfelelő oltóanyag gyártására, és az is biztos, hogy azt nem külföldön fogja értékesíteni. „Szükség esetén heti 500 ezer darabos lehet a kapacitásunk” – jelenti ki Németh Zsolt, a cég szóvivője, aki szintén nem tudott pontosabb felvilágosítást adni arról, hogy a szerződésben például milyen ár szerepel, esetleg ingyenes átadásról van-e szó. Egy hagyományos, szezonális influenza vakcina termelői ára ma körülbelül 1000 forinttól indul, ám hiba lenne ebből egy világjárvány esetén megkötendő üzlet nagyságára következtetni. „Ha pandémia van, a vakcinának nincs ára” – ismeri el egy szakértő, arra utalva, hogy világjárvány esetén a gazdag országoktól egy gyártó annyit kérhet, amennyit nem szégyell. A világ gyártókapacitása ugyanis erősen korlátozott, nagy baj esetén garantáltan nem jut mindenkinek és azonnal a szerből.

E tekintetben – ahogy Bujdosó László nevezi – a „magyar modell” részben érthető és racionális. Ha ugyanis kitör a pandémia, Magyarországnak nem kell majd sorban állnia a nála sokkal gazdagabb, befolyásosabb, és saját gyártással rendelkező országok mögött, hogy oltóanyaghoz jusson.

Magyar sajátosságok

Csakhogy ahhoz, hogy ez a stratégiai előny folyamatosan biztosítva legyen, feltétlenül szükség van az Omninvest fenntartására is. Vakcinagyár termelés nélkül nem porosodhat Pilisborosjenőn, kizárólag arra várva, hogy pandémia esetén felhúzza a rolót és beindítsa a gépeket. Bujdosó László ezzel magyarázza, hogy az állam már 1995-től, a regnáló kormányok színezetétől függetlenül az Omninvesttől veszi a szezonális influenza vakcinát, amelyet évről évre biztosít a lakosság jelentős részének. Amint azt a Figyelőnek korábban Laczkó Tamás, az Omnivest egyik alapító tulajdonosa elmondta, 1993–1994 környékén konkrét ígéretet kaptak az akkori egészségügyi kormányzattól, hogy ha kiépítik a gyártókapacitást, akkor nem marad majd el a rendszeres állami megrendelés. Az ígéret azóta is teljesül, így az Omninvest az állami burok teljes védelmét élvezve fejlődik. Az már csak mellékszál, hogy a szezonális influenza szállítóját egyébként pályázaton választják ki. Az Omninvest versenytársainak képviselői azonban e – szerintük furcsa elemeket sem nélkülöző – tenderek szóba hozatalakor csak egy félmosollyal válaszolnak, tulajdonképpen maguk sem értik, miért indultak el rajta legutóbb.

Cégtulajdonosok


Az Omninvest
Oltóanyagtermelő és Kutatásfejlesztő Kft. elődjét 1991-ben alapították,
s még abban az évben belépett a tulajdonosi körbe Laczkó Tamás. A
társaságot először 1993 végén helyezték offshore alapokra, amikor
résztulajdonos lett a Liechtensteinben bejegyzett – ismeretlen hátterű
– Tucona nevű cég. A kft. tagjainak köre idővel változott. A szintén
ismeretlen hátterű ciprusi Sumpter Pharmaceuticals Ltd. 1997 júniusában
vette át a Tucona részesedését, 2000 óta pedig 91 százalékos
tulajdonosa a társaságnak, a fennmaradó hányad Laczkó Tamásé.Az
Omninvest 2005 decemberében hozta létre leányvállalatát Omninvest
Development Kutató, Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. néven, azzal a
céllal, hogy az NKTH pályázatán ezzel az érdekeltséggel induljon, és a
technológiai transzfert szervezze.

A magyar modellnek tehát sajátossága az is, hogy a kormányzat és egy magáncég tevékenysége – részben átláthatatlan módon – összefonódik. Annál is inkább, hiszen az állam az Omninvestnek nem csak megrendelője, de „kockázati befektetője” is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2006-ban egy célzott pályázaton 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a cégnek, hogy megteremtse a hazai H5N1 vakcina technológia külföldi értékesítésének lehetőségét (a K+F jellegű munka a technológia szakmai dokumentációjának elkészítését célozta). Ekkor szóba került, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is beszáll 2 milliárd forinttal (Vándormadarak – Figyelő, 2006/12. szám), ettől a tervtől azonban később elállt a kormányzat. Mindenesetre az NKTH-val kötött megállapodás szerint a magyar állam összesen 14 százalékot kap vissza abból a bevételből, amely a technológia esetleges külföldi értékesítéséből származik majd. Az Omninvest ugyanis abból indult ki, hogy a vázolt magyar modellt a fejlődő országok készek lemásolni, és gyakorlatilag megveszik azt. Különösen érdekes, hogy a magáncég egy olyan technológia exportjára készül, amelynek alapjait korábban a megfelelő állami intézetekben fejlesztették ki.

A várakozások szerint bizonyos arab, közel- és távol-keleti országok a pilis¬borosjenői mintára saját vakcinagyárakat építenének, amelyekben az Omninvest technológiájával termelnék az oltóanyagot. Ennek érdekében két éve 29 országra az iraki IIG Holding szerzett kizárólagos hasznosítási jogot (Mesés kelet – Figyelő, 2006/18. szám). Utóbbi elnöke az időközben elhunyt Semir Sabih Khelil al-Dulaimi sejk volt, akihez meglehetősen titokzatos üzleti ügyek kötődtek (Mit tehet a sejk? – Figyelő, 2006/23. szám), s nincs információ arról, mi lett a vele való együttműködésből.

Az Omninvest mindenesetre nem is törekszik az európai uniós vagy amerikai törzskönyv megszerzésére – ezen engedélyeknek a cég méretéhez képest óriási lenne a költsége. „Tízes nagyságrendű a tárgyalópartnereink száma, sokan már a célegyenesbe fordultak, de egyikük sem szakította át a célszalagot” – mondja Németh Zsolt a technológia értékesítésének eddigi eredményeit firtató kérdésünkre. Az Omninvest egyébként elszámolt az NKTH-nak a 2 milliárd forint hasznosításáról, és a hivatal – nem meglepő módon – elfogadta e beszámolót. A befektetett állami pénz megtérülésére azonban, úgy tűnik, még várni kell. A GSK megerősítette, hogy a H5N1 vakcina ára az egyes kormányokkal való tárgyalásokon alakul ki, a terméknek nincs „listaára”.

Mindennek figyelembevételével csak játék a számokkal, hogy a „békeidős” átlagos 1000 forintos influenzaoltással kalkulálva az eddig erre a célra elköltött 2 milliárd forintból most körülbelül 2 millió darabos H5N1-es nemzeti vakcinakészletet is lehetne venni. Ráadásul ennek még a szükségszerűsége is megkérdőjelezhető lenne (a készletezési dilemmákról lásd külön). Magyarország ugyanakkor az omninvestes szerződés mellett már készletezett az oltóanyagból: Bujdosó László elmondta, hogy a baromfi ágazatban dolgozók létszámával egyenlő, azaz 20 ezer darab azonnal felhasználható vakcinával rendelkezik az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet. E mellett a gyártónál „több százezer” adag, még nem kiszerelt állapotban lévő oltóanyagot tárolnak.

Ciprusi szál

Az Omninvest-történet legpikánsabb része továbbra is az, hogy a társaság tulajdonosi háttere nem átlátható. „A tulajdonos magyar, a befektető ciprusi, a szerkezetben nincs változás” – fogalmaz meglehetősen talányosan Németh Zsolt (az Omninvest tulajdonosi szerkezetéről lásd a keretes írást). Azt azonban senki sem tudja, ki áll a ciprusi offshore cég mögött, vagyis valójában kivel üzletel (meg nem ismerhető szerződésekkel) a magyar állam e nemzetbiztonsági szempontból is elismerten fontos területen. Nyitott kérdés, hogy ki és mekkora profitot vesz ki Cipruson keresztül egy olyan társaságból, amely az államtól átvett technológiára alapozva monopolizálta a hazai gyógyszerellátás egy szegmensét. Felvetésünkre, hogy annak idején miért nem egy állami céget hoztak létre erre a feladatra, Bujdosó László úgy válaszolt, szerinte ennek nincs jelentősége. „Ha a rendszerváltáskor a kapitalizmusra szavaztunk, most miért kifogásoljuk a magáncégek meglétét?” – kérdezett vissza a tiszti főorvos. Majd hozzátette: „A transzparencia megléte vagy hiánya, az valóban más kérdés.”

Készletezési dilemmák

Nem
könnyű eldönteni, hogy egy európai országnak szükséges-e egyáltalán
készleteznie a GSK most engedélyt kapott oltóanyagából vagy a hasonló
készítményekből. Ez ugyanis a H5N1 ellen véd, amely (egyelőre) csak
állatról emberre terjed. Európában így szinte kizárólag a
baromfiiparban dolgozók vannak veszélynek kitéve, ám ők is csak csekély
mértékben, hiszen a fejlett világban az üzemek szigorú higiéniai
előírásainak köszönhetően nincsenek túlzott közelségben az állatokkal.
Senki
sem tudja megjósolni, hogy lesz-e a vírusnak emberről emberre terjedő
mutánsa, s ha lesz, akkor mennyire fog hasonlítani a H5N1-re.
Elképzelhető, hogy annyira hasonlatos lesz, hogy a most piacra dobott
vakcina (akár részben) hatásos ellene, de az is lehet, hogy nem. A
vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogja azonosítani, és a
gyártók ennek alapján fogják elkezdeni a megfelelő oltóanyag
termelését, akár a teljes kapacitásuk átállításával is. Ehhez jobb
esetben néhány hét, esetleg 1–2 hónap szükséges. A döntéshozóknak azt
kellene megjósolniuk, hogy az adott országba ennyi idő alatt
begyűrűzik-e a (várhatóan Ázsiából elinduló) járvány, és ha igen, akkor
hogyan lehet késleltetni a terjedését, illetve bebiztosítani azt, hogy
az új vakcinából minél hamarabb kapjanak.
Az eddigi kutatások arra
utalnak, hogy a szezonális influenzán már átesett, esetleg ellene
beoltott, azzal szemben védettséggel rendelkező emberek a H5N1 ellen is
immunisabbak. Ezért akár megfelelő megelőző lépésnek is bizonyulhat, ha
egy ország a lakosságát minél nagyobb mértékben oltja be szezonális
influenza elleni vakcinával. Ez a körülmény kifejezetten kedvez az
Omninvestnek, mivel kizárólagos szállítója az államilag támogatott
magyar szezonális influenzaoltásnak is.
A gazdagabb fejlett országok
várhatóan készletezik a H5N1-es vakcinát. Ez jó piacot nyit a szer
gyártására képes gyógyszercégeknek, amelyek várhatóan meg is lovagolják
a lehetőséget. Az Omninvestnek azonban szinte elképzelhetetlenül nagy
tőkebevonásra lenne szüksége ahhoz, hogy belépjen erre a piacra, hiszen
az európai és amerikai törzskönyv megszerzése és az esetében egyébként
– pandémia nélkül – le nem kötött nagy gyártókapacitás kiépítése
vagyonokat emésztene fel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.