Gazdaság

Oltás és kötés

Off-shore cég tulajdonolja 98 százalékban azt a magyarországi vállalkozást, amely a madárinfluenza-vakcina gyártásához és kereskedelméhez most négymilliárdos állami segítséget kap.

Rendhagyó módon kapcsolódik össze a vakcina-előállítással foglalkozó Omninvest Kft. és az állam üzleti érdeke a hazánkban kifejlesztett madárinfluenza-vakcina kapcsán. A kormányzat eddig titokban tartotta, mennyi pénzt költött az állam a kutatásra addig az időpontig, amikor Rácz Jenő egészségügyi minisztert és Bujdosó László országos tiszti főorvost elsőként beoltották a kísérleti szerrel. A média ezzel kapcsolatban milliárdos összeget rebesget. Annyi biztos: a kormány újabb négymilliárdot akar adni a magáncégnek.

Oltás és kötés 1


Oltás és kötés 2

Oltás és kötés 3

Víruskísérlet az Omninvest laborjában. A magyar szükséglet kielégítéséhez az állami milliárdok nélkül is elegendő lenne a gyártókapacitás.

Oltás és kötés 4

BESZÁLL AZ ÁLLAM. A kormány november 30-ai ülésén a többi között egy üzleti tervnek beillő javaslatot is megtárgyaltak. A dokumentum az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) érkezett, és azt taglalta, hogy 2 milliárd forintos bankhitel segítségével érdemes lenne növelni az Omninvest Kft. gyártási kapacitását. Az ÁNTSZ ezzel a társasággal karöltve fejlesztette ki azt a technológiát, amellyel előállították a madárinfluenza-vírus állatról emberre is terjedni képes mutánsának ellenszerét. Bár az Omninvest jelenlegi heti 500 ezer ampullás teljesítménye elég arra, hogy szükség esetén a magyarországi igényeket kielégítse, a javaslat szerint nagy üzleti lehetőség rejlik abban, ha a céget számottevő exportkapacitás kialakítására is képessé teszik. A múlt év végén Rácz Jenő többször nyilatkozta, hogy a madárinfluenza elleni oltóanyagra hatalmas nemzetközi kereslet mutatkozik: előbb 100 millió ampullás igényről beszélt – amely így 50 milliárd forintot hozna az államnak -, később viszont 500 milliárd forintra tette a magyar állam potenciális bevételét. Igaz, ez utóbbit a kormányszóvivő később azzal „finomította”, hogy még nem lehet megbecsülni a várható forgalom és a befolyó összeg nagyságát. A miniszter nyilatkozatai mindenesetre azt nyomatékosították: az Omninvest Kft.-be fektetett állami pénz megtérülése a kormány szerint garantált.

Mennyit? Hogyan?

Állami juttatások az Omninvest Kft.-nek

2 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁS AZ NKTH-TÓL. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól az Asbóth Oszkár Program keretében érkező pénz kizárólag kutatás-fejlesztésre fordítható. A pályázati kiírás szerint a nyertes pályázónak a forgalomból legalább 5 százalékot kell a hivatal alapjába visszafizetnie.
2 MILLIÁRD FORINTHITEL AZ MFB-TŐL. A Magyar Fejlesztési Bank kölcsöne esetében a folyósítás feltételeiről még zajlanak a tárgyalások. Lapunk értesülése szerint kétféle konstrukció merült fel. Az egyik: hagyományos hitelkonstrukció. A másik: az MFB kockázatitőke-alapon befektet a kft.-be, tulajdonrészt szerez, amelyre maximum 5 éves időtartamig visszavásárlási lehetőséget ad. Háttér-információnk szerint (az MFB megkeresésünkre nem nyilatkozott) jelenleg a hitelverzió az erősebb.

A magáncég pénzügyi támogatását célzó elképzeléseket tehát egy állami intézmény tette le a kormány asztalára. Ez furcsa, de korántsem véletlen, ugyanis az ÁNTSZ és az Omninvest közösen fejlesztette ki a vakcinát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől (WHO) Magyarország több mint egy éve megkapta a madárinfluenza H5N1 nevű mutánsának antigénjét, méghozzá azért, mert hazánk rendelkezik influenza elleni oltóanyag-termelő kapacitással. A vírusminta az ÁNTSZ-en belül működő Johan Béla Országos Epidemiológiai Központhoz (OEK) került. Csakhogy ez utóbbi állami intézmény gyártással nem foglalkozik, az Omninvest viszont igen. Ezenfelül azonban személyes kapcsolatok is vannak a kutatásban szereplő felek között: Jankovics István, az OEK jelenlegi osztályvezető főorvosa korábban mintegy négy éven keresztül az Omninvest alkalmazásában állt, egészen egy évvel ezelőttig, és nagyjából a H5N1 vírus hazánkba érkezésének idején igazolt vissza az OEK-be – amelynek egyébként a magáncéges kitérő előtt húsz évig alkalmazottja volt. Bár őt a sajtóban az elmúlt hetekben többször is az Omninvest tanácsadójaként idézték, Laczkó Tamás, a cég vezetője – és 2 százalékos tulajdonosa – kérdésünkre cáfolta, hogy a társaság és a főorvos között munkavégzésre irányuló jogviszony állna fenn. Az ÁNTSZ a főorvos szerepét a következőkkel indokolta: „Jankovics István azon kevesek közé tartozik az országban, akik a virológiát olyan szinten értik és művelik, hogy részt vehetnek egy oltóanyag kifejlesztésében”.

A javaslat mindenesetre a 20 millió ampullás feltételezett exportból mintegy 100 milliárd forint bevétellel számolt, amiből – az előzetes hírek szerint – 10 százalék illetné meg az államot. Rácz Jenő egészségügyi miniszter lapunknak elmondta: teljes mértékben a gyártó cég tulajdona a technológia, s annak értékesítésére szintén sor kerülhet.

Január közepén megszületett a kormányhatározat a magáncég támogatásáról. Csakhogy az uniós szabályok nem engedik meg a közvetlen pénzjuttatást a versenypiacokon. A kapacitásbővítéshez szükséges összeg a napokban várhatóan mégis megérkezik: az Omninvest 2 milliárd forint hitelt kaphat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), amihez további 2 milliárdot nyerhet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán – ezt Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, Kóka János gazdasági miniszter nyilatkozataiban pedig annak ellenére kész tényként kezeli, hogy a megállapodások feltételeit még ki sem alakították. „Folyamatban van az ügy” – tudatta lapunkkal az MFB, a további információktól elzárkózva. Az NKTH azt közölte, hogy a pályázatot már értékelték, és lapzártánkkor a végleges döntést megelőző jogi vizsgálatot végezték, még erre a hétre ígérve annak eredményét.

Eddig egyébként két szerződés van érvényben a magyar állam és az Omninvest között: az egyik a hagyományos influenza-oltóanyagról, amelyet minden évben nagy tételben megvásárol az ÁNTSZ, a másik pedig a madárinfluenza-vakcinával kapcsolatos kutatásról. Az utóbbira elköltött költségvetési pénzről semmit nem árul el a kormány – Rácz egy korábbi nyilatkozatában nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozott, amikor megtagadta az összeg közlését.

Most viszont az állam összesen 4 milliárd forinttal beszáll abba az üzletbe, amelyet a vakcina exportjától remél. Ebben viszont számos kockázat rejlik. A nagy üzlethez nemcsak a tényleges tömeges madárvész kialakulása szükséges, hanem az is, hogy az Omninvest ebben a helyzetben a leggyorsabban reagáljon, és legyőzze nemzetközi versenytársait. A világ vezető gyógyszergyártói közül több is ugrásra kész, és a megrendelésekért éles verseny várható. Ennek oka, hogy a WHO az antigént közel félszáz országba küldte el, és bár Magyarország valóban az elsők között fejlesztette ki a vakcinát, valamint a gyártási technológiát, időközben mások is elkészültek vele.

A vakcinabiznisz magyar változatának legproblematikusabb kérdése az, hogy hová kerül az állami pénzből származó bevétel, ha beüt a nagy üzlet. Az Omninvest tulajdonosi háttere ugyanis teljességgel tisztázatlan. A cég Laczkó Tamás közlése szerint 2 százalékban az ő, 98 százalékban pedig egy ciprusi „szakmai befektető” tulajdonában van. A nyilvános cégadatokban a hangzatos nevű Sumpter Pharmaceuticals Ltd. található. Csakhogy ez utóbbi nem szerepel a nagy gyógyszergyáraknak abban a belső adatbázisában, amely a világ összes valamirevaló cégét tartalmazza. A gyógyszerszakmában a társaság neve ismeretlen, szakmai hírekben nem szerepel, honlapja nincs. A központja (CY – Larnaca, Cyprus 9 Arch. Makarios III. Avenue, 1st Floor, Office 106) egy Lazaros Centre nevű irodaház egyik szobája vagy emelete; az internetes kereső többnyire ügyvédi irodákat dobott ki ugyanezen a címen. Minden jel szerint off-shore cégről van szó, amelynek Magyarországon csak egy ügyvédi képviselete van. Az erre vonatkozó kérdésre Laczkó Tamás csak ennyit mondott: „Ha önnek annak tűnik, akkor lehet, hogy az, mi dolgozunk velük.” A cégadatok között a mostani 98 százalékos tulajdonost két másik off-shore cég előzte meg: 1993-tól 1996 áprilisáig a Liechtensteinben bejegyzett Tucona International Trading and Consulting, majd 1997 májusáig egy ugyanazon a néven Svájcban bejegyzett off-shore társaság. A ciprusi bejegyzésű Sumpter 1997 májusától tulajdonos.

Felmerül a kérdés, mit ért Laczkó Tamás az alatt, hogy a mai tulajdonos, a ciprusi cég „szakmai befektető”. „Az Omninvest alapvetően immunológiai és virológiai kutatásfejlesztéssel foglalkozik. Ez olyan iparág, amelyben az információnak és a kapcsolatoknak nagy szerepe van: aki hamarabb jut információhoz, vagy le tud ülni egy olyan fejlesztőgárdával, amely előrébb tart, az nagyon kellemes pozícióba kerülhet. Ezek az információk nekünk nagyon sokat jelentenek, és ez az, amit a tulajdonos cég hoz” – magyarázza a 2 százalékos tulajdonos. Arra a kérdésre pedig, hogy ki rejtőzik az off-shore cég mögött, így válaszol: „Ez egy régi kapcsolat. Jól működik mint tulajdonos. Igaz, hogy nincs gyógyszergyártó kapacitása, de van kapcsolatrendszere, és ellát bennünket azokkal az információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen a piacon ott tudjunk maradni.”

A MINISZTER MEGNYUGODOTT. Megkérdeztük Rácz Jenő minisztert, tud-e arról, hogy milyen cég áll az Omninvest hátterében. „Soha nem vizsgáltam a tulajdonosi hátteret, de azt tudom, hogy az első állami szerződéskötéskor a nemzetbiztonsági szolgálat megvizsgálta a céget, számomra ez megnyugtató” – zárja le a témát a tárcavezető. A nemzetbiztonsági szolgálat illetékesétől azt tudakoltuk, mikor ellenőrizték először a céget, azóta vizsgálták-e visszatérően, illetve tisztában vannak-e az Omninvest tulajdonosi szerkezetével. Egyetlen mondatnyi választ kaptunk, magyarázat nélkül: „Az adódott törvényi feladatot a nemzetbiztonsági szolgálatok elvégezték.” Ennyi.

A nyilvános cégadatok mindenesetre bámulatos anyagi erősödést mutatnak. Az Omninvest jegyzett tőkéje 1997-ig látványosan növekedett: 1991-ben még 1 millió, 1992-ben 9,6, 1993-ban már 51, 1996-ban 163, 1997-ben pedig 743 millió forint volt. Akkor lett a Cipruson bejegyzett Sumpter a háttértulajdonos, onnantól már nem tartalmaz a jegyzett tőkére vonatkozó adatot a hazai cégnyilvántartás. (A cég magyarországi képviselete – egy megbízott ügyvédi iroda – lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.) A cég 2004-ben 1,3 milliárdos bevételt ért el, amelynek 70 százaléka állami megrendelésből származott. Az ÁNTSZ közlése szerint több éve 1,3 millió adag influenza elleni oltóanyagot vásárolnak, amit a háziorvosok közel 100 százalékig fel is használnak.

Egyelőre sok kérdés maradt nyitva. Más országok kormányai is nyújtanak nagy összegű támogatást a madárinfluenza-vakcina előállítására, de olyan neves gyártókkal állnak kapcsolatban, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete nyilvános. Részletesebb magyarázatra szorulna, hogy a magyar állam miért ennyire nagyvonalú.

Az Omninvest-sztori


AZ ALAPÍTÁS. Az Omninvest története a rendszerváltás utáni hónapokra nyúlik vissza, amikor Laczkó Tamás és Vajó Péter közgazdász 1 milliós törzstőkével kft.-t alapított. Személyes ismeretség alapján gyűjtötték össze a cég tudományos bázisaként működő, virológus szakemberekből álló orvoscsapatot, akik közül sokan korábban az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársai voltak. Mintegy 25-30 éven keresztül kizárólag ezen állami intézményben gyártottak – kis tételben – influenza elleni oltóanyagot. A két közgazdász cégalapító felismerte a piaci űrt, és 1991-ben az állami intézményből gyakorlatilag kiszervezte az értékesebb orvosokat.

AZ ÍGÉRET. Laczkó emlékei szerint még az első kormányciklus végén, 1993-94-ben, Surján László egészségügyi minisztersége idején kaptak egy ígéretet: amennyiben sikerül felépíteni egy nemzetközi követelményeknek is megfelelő laboratóriumot, akkor az Omninvest gyárthatja állami megrendelésre a térítésmentesen adható vakcinát.

A BERUHÁZÁS. „Nagyon jó bankkapcsolatokkal rendelkeztünk” – jelzi Laczkó a cég pozícióját, amelynek eredményeként 1995-re 950 milliós beruházással fel is épült a pilisborosjenői laboratórium, döntően az Inter-Európa Banktól kapott vállalkozói hitelből. Ugyanabban az évben öt esztendőre szóló szerződést kötöttek az OKI-val: az Omninvest gyártja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, a lakosság számára ingyenesen juttatott oltóanyagot.

A VITA. A szerződéskötés parlamenti vitát váltott ki: az MDF-es Pusztai Erzsébet interpellált, mert szerinte a külföldi cégek alacsonyabb árajánlatával szemben az Omninvestet indokolatlan versenyelőnyhöz juttatták (Figyelő, 2005/42. szám). Keller László, a népjóléti tárca akkori államtitkára megvédte a szerződést, arra hivatkozva, hogy a magyar cég végül engedett az árból, ráadásul „világjárványok esetén is képes ellátni a hazai szükségleteket”. Ekkor már a liechtensteini off-shore cég állt a pilisborosjenői társaság hátterében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik