Üzleti tippek

Árbombát hoz az új üzletlánc

admin
admin

2008. 01. 26. 08:00

Tovább élesedik a verseny a diszkontok piacán: nemsokára nyit az Aldi is Magyarországon. Ha Magyarországon is olcsóbb lesz majd az Aldi, az éppen a meggyengült hazai vásárlóerő miatt nagyobb előnynek bizonyulhat a Lidl színesebb választékánál.

Budakeszi határában már szinte készen van az Aldi áruház. Az árufeltöltéssel együtt így februárra akár meg is nyithatna az üzlet, csakúgy, mint a négy településsel arrébb lévő piliscsabai. A konkurensek szemében rettegett német diszkontlánc hazai hálózatának többi boltja azonban nem áll ilyen jól, annak dacára, hogy a már itt lévő láncok jó egy évvel korábbra, 2007-re „várták” az új szereplőt. A közeli Biatorbágy ipari parkjában például az Aldi 60 ezer négyzetméteres logisztikai központja már tavaly elkészült, ám a nyitására csak az első negyedév közepére lehet számítani, ha nem halasztják el megint.

Mindenesetre az idő nem az új belépőnek dolgozik: már összesen mintegy félezer Lidl, Plus, Penny Market és Profi diszkontüzletet találni országszerte, nem is számítva a szintén diszkontosan nyomott árakkal versenyző hipermarketeket. A Gyurcsány-csomag fogyasztást visszafogó hatása is elérte az élelmiszerpiacot. A kilátásokat beárnyékolja az általános, uniós élelmiszer-drágulási hullám is, amelyet tetéz a gabona, a kenyér, a tej és baromfihús tavalyi aszály okozta hazai árrobbanása. Igaz, Tóth Péter, a Lidl Magyarország ügyvezetője szerint éppen ez kedvez a diszkontoknak.

A fogyasztók egyre nyitottabbak az olcsó import iránt: 2007 végére 76-77 százalékra apadt a magyar eredetű élelmiszerek részaránya az élelmiszer-kiskereskedelemben, pedig két éve még 90-93 százalékos volt ez a ráta. Becslések szerint a diszkontok részesedése a kiskereskedelmi forgalomban az idén tovább nőhet, megközelítve a 20 százalékot.

Hoz is, visz is

Hagyományosan kevés a helyi beszállítója a piacra lépéskor a kemény diszkontoknak. Főként a frissáruk – tehát a kenyér, péksütemény, egyes zöldségek – szállításában csíphetnek el a belföldi cégek hosszabb távra szóló üzleti lehetőségeket. Nem általános, de vannak olyan magyar beszállítók is, amelyek a diszkontlánc helyi leányvállalatával kialakított kapcsolatokon keresztül határon túli megrendelésekhez is jutnak, mint például a Lidlnek rágcsálnivalókat szállító Mogyi Kft. A kemény diszkontok ugyanakkor ritka kivétellel kizárólagosságot várnak el a kis beszállítóktól, vagyis más kereskedőcéggel nem köthetnek üzletet. Ez pedig – különösen, ha a gyártó erős saját tulajdonú márkája helyett csak a megrendelő úgynevezett kereskedelmi márkatermékeit állítja elő bérmunkában – teljes kiszolgáltatottsággal jár.

KEMÉNY CSATÁK. A harc már jóval a nyitás előtt megkezdődött az új belépővel. A Penny és a Lidl igyekezett lekötni és felvásárolni a jobb telkeket az „ellenség” orra elől. Az Aldi általában a legalább 25 ezer lakosú településeket, megyeszékhelyeket és nagyvárosokat veszi célba, de Magyarországon már a 15 ezer fősnél nagyobb községek is szóba kerültek.

A cég magyarországi hálózata az induláskor húszegynéhány üzletet számlálhat majd (lásd a térképet). Ez persze csak a start, mert a lánc 1,3 milliárd eurós magyarországi terveiben 400 üzlet szerepel. A versenytársak is gyors fejlesztésekbe, hálózatbővítésbe és agresszívebb marketingbe kezdtek. Murányi László, a kistelepüléseken szinte verhetetlen Coop Hungary vezérigazgatója addig nem tekinti ugyan komoly ellenfélnek az Aldit, amíg az el nem ér el 5 százalékos piaci részesedést, és legalább félszáz boltot nem nyit, de azért kalkulálnak vele: felújításokkal is javítják az üzletek színvonalát a Coop franchise rendszerében, és 2010-ig 300-zal, 3300-ra bővítik boltjaik számát.

Magyarország már a 18. ország, ahol az Aldi megveti a lábát, de az idén már szintén 18 országban jelen lévő Lidl még ennél is gyorsabban száguld. Már szintén „átúszta” az óceánt: áruházat nyitott az Egyesült Államokban, miután 2007-ben Európában az üzletek számát tekintve átvette az Alditól a vezetést, s 7271 áruházzal a legnagyobb diszkontlánccá vált (az Aldinak 273-mal kevesebb egysége volt a felméréskor). Ahová viszont az Aldi beköltözött, ott – Franciaország kivételével – rámenősebb üzletpolitikával rendre nagyobb piaci részesedést tudott elérni, mint szintén német riválisa. „A Lidl sikerének fő oka valószínűleg a gyártói márkák magas aránya, míg az Aldi főleg kereskedelmi, azaz saját márkás termékeket preferál” – mutat rá Turcsán Tünde, a Nielsen magyarországi ügyfélszolgálati osztályvezetője. A Lidl választékában a cikkelemek száma is gyorsan növekszik. A több mint 1200 féle terméket kínáló Lidl így az egyes országokban elért piaci részesedésben is „feljövőben” van.

Amennyiben viszont Magyarországon is olcsóbb lesz majd az Aldi, az éppen a meggyengült hazai vásárlóerő miatt nagyobb előnynek bizonyulhat a Lidl színesebb választékánál. Az Aldi mellett szól az is, hogy a nem élelmiszer jellegű termékkörben – ruházat, műszaki áruk, idénycikkek – szintén erős a kínálata, az árhoz képest feltűnően jó minőséggel.

A diszkont kategória évről évre növekvő piacán várhatóan kevesebben fognak osztozni a jövőben. Legalábbis Tóth Péter, a Lidl Magyarország Bt. kereskedelmi ügyvezető igazgatója erős koncentrációra számít. „Néhány éven belül legfeljebb két-három diszkontlánc marad talpon a jelenlegi ötből” – előlegezi meg. Aki azonban már az idén robbanásra számít, annak valószínűleg csalódnia kell majd. Ha gőzerővel fejleszt is majd az Aldi, és 2008 végéig akár 40-50 üzletet is nyitna, akkor is csak a diszkontáruházak tizedét mondhatná magáénak. Ez kevés a „forradalomhoz”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.