Üzleti tippek

Vagyonvizsgálat: még tart

admin
admin

2007. 10. 20. 10:00

A megkezdett vagyongyarapodási vizsgálatok többsége még folyamatban van, de ami lezárult, az általában büntetéssel járt.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok összetett feladat elé állítják mind a revizorokat, mind pedig a vállalkozókat. Egyrészt a vizsgálat módszertanában néha hiányosságok mutatkoznak, másrészt a vállalkozóknak több törvénnyel is tisztában kell lenniük. Mindez sok időt követel az érintettektől, ami más ügyeket is érint.

A Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. szeptember 10-én „A vagyongyarapodás-vizsgálat menete, praktikus tanácsok, eddigi tapasztalatok” címmel szakmai konferenciát rendezett, melyen bemutatták a revíziók tanulságait. „Az APEH rengeteg energiát ölt a vagyonvizsgálatokba, míg mondjuk egy jó áfaüggyel sem találkoztam idén” – hangzott el a konferencián előadó Vadász Iván adószakértőtől, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnökétől.

A vizsgálatok összetettek, nem csak az adótörvényeket érintik, ez túl nagy falat a járatlan adózónak. Emiatt ajánlatos szakértőhöz fordulni, és nem kétségbeesve kapkodni, mert abból már az induláskor baj lehet. Mint általában a rosszul kivitelezett adóügyeknél, ilyenkor is érvényes a közismert igazság, hogy utólag nehéz a dolgokat helyrehozni.

A kiválasztás

Az adóhatóság által közzétett adatok alapján látható, hogy a vizsgálatoknak mintegy fele még most is folyamatban van, többségénél pedig még nem hoztak jogerős határozatot. Az eddig lezárultaknál közel 23 milliárd forint megállapítás történt adókülönbözetből és szankciókból, ez az év végére jelentősen növekedni fog.

A már megkezdett vizsgálatok kiváltó okaként leginkább a magas tagi kölcsönt lehet említeni. De a magas törzstőke, az alacsony bejelentett jövedelem, az ingatlan-adásvétel bejelentésének elmulasztása és az állampolgári feljelentések is ide sorolhatók.

Mivel az adóhatóság számítógépes rendszere egyre jobban ki van építve, már elektronikusan is kiválaszthatnak adóalanyokat. Ezt az illetékhivatal integrálása is segíti. Nem tart például sokáig a bevallásokat összevetni az ingatlan-nyilvántartással.

Megfontoltan, képviselővel

Homályos kölcsönök


Az eddigi vizsgálatokat főleg a magas tagi kölcsönök miatt indították. Egy tagi kölcsön lehet ugyan „valódi”, de gyakoriak a „fiktív” ügyletek. Utóbbiakról a vállalkozó gyakran nem is tud semmit, mert nem is nézi meg saját könyvelését. Csak a könyvelő kénytelen kiállítani, hogy fedezet legyen a költségekre. Helyesebb lenne ezért, ha a tulajdonosok időnként konzultálnának könyvelőjükkel! Ne feledjük továbbá: ha néha kiveszünk néhány – egyébként valós – költségszámlát a könyvelésből, azzal ugyanúgy számviteli törvényt sértünk, mint a bevétel eltitkolásával.

A legrosszabb, ha gondolkodás nélkül a revizor „csapdáiba” szaladunk. Egyértelmű, hogy ahol adótervezés van, ott a vagyonosodási vizsgálat nem jelenthet gondot. A leggyakoribb hiba mégis az elkapkodott nyilatkozattétel: előbb kérjünk egy kis időt a revizortól, majd keressünk fel egy szakembert. Időhúzás végett gyakran betegséget is jelentenek.

„Az értesítés utáni első teendő, hogy nevezzünk ki képviselőt az ügyben (adószakértőt, ügyvédet), és ne jelenjünk meg – javasolja Vadász Iván. – A gyakorlat azt mutatja, hogy személyes jelenlétükkel a vállalkozók csak rossz irányba terelik az ügyet.”
Következő lépésként iratbetekintést kell kérni. Ennek révén egyértelműen kiderül, hogy az ügyben milyen információk kerültek már elő, mire hivatkozva indult a vizsgálat. Ne feledjük: az adózónak ugyanúgy joga van az eljárásban kérdést feltenni, mint az adóhatóságnak.

Ezzel egyidejűleg saját „belső” vizsgálatot is kell végezni, hogy felkészültebben válaszoljunk a kérdésekre. Nagy gond, hogy a vállalkozók nem gyűjtötték a papírokat, pedig már 1991-től van jogszabályi alapja a vagyonosodási vizsgálat indításának, de erről nem volt kellő tájékoztatás. Még a mérlegképes könyvelőket sem figyelmeztették a rendszeres éves továbbképzéseken.

„Csak az iratbetekintés után érdemes nyilatkozatot tenni, de óvatosan töltsük ki a kérdőívet, és ne feledjük: azokat az adatokat, amelyek az adóhatóságnál is megtalálhatók, nem vagyunk kötelesek ismételten megadni” – figyelmeztetett Vadász Iván. Ettől még nem járunk el rosszhiszeműen.

A nyilatkozatban kizárólag azokra a kérdésekre válaszoljunk, amelyek a forráshiány fedezetének megjelölésére vonatkoznak, nem kell minden kérdésbe belemenni. Ha az értesítés után vagyonmentésben gondolkodunk, ne feledjük, hogy ez polgári jogi és büntetőjogi következményekkel jár.

Bizonyítások

A vizsgálat eredményeként az adóhatóság eltitkolt jövedelmet állapíthat meg. Bizonyítania is kell. Ezt két oldalról közelítheti meg: egyrészt a kiadások, másrészt a bevételek felderítésével.
Bizonyítási módszernek az úgynevezett becslést használja az APEH. Ha a forráshiány becslését végzi, akkor azt vizsgálja, hogy adott kiadásokra kellő forrása volt-e az adózónak, vagyis az életvitel fenntartásához milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Ehhez egy idősoros táblázatot használnak a gyakorlatban, amely a tagikölcsön-mozgásokat, a banki készpénzbe- és kifizetéseket, illetve bármilyen készpénzes mozgást (lakásrészlet, autófinanszírozás, örökség stb.) tartalmazhat. Tehát csak a készpénzes gazdasági események kerülnek bele, a banki átutalások nem. Bizonyítási módszer lehet még az átlagoló vagy összehasonlító becslés is, a legegyszerűbb pedig a feltárt forrással történő bizonyítás.

Az adóhatóságnak indokolnia kell, hogy miért választotta a becslési módszert, de ezt sokszor elmulasztja megtenni. Ilyenkor – a gyakorlattól eltérően – nem kell külön bemenni a hivatalba és figyelmeztetni a revizort, hogy rossz a jegyzőkönyv. Várjuk meg, amíg hivatalosan jelezhetjük észrevételünket.

Ha más személyre hivatkozunk bevételi forrásként (például kölcsön), számíthatunk arra, hogy őt is ellenőrzés alá fogják vonni. Ajándék vagy örökség esetén az illeték megfizetését is számon kérheti a revizor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.