Üzleti tippek

Legyen neve, de mi?

admin
admin

2007. 05. 25. 13:15

Kevés a jó cég- és üzletnév. A lehetőségek száma szinte végtelen, de be kell tartani néhány szabályt, és ajánlatos elkerülni néhány tipikus hibát. Régi igazság, hogy a jó cégér, a jó cégnév már fél üzleti siker. Az eltalált név bizalmat ébreszt, könnyen megjegyezhető, ötletes, találó, és utal az üzleti tevékenységre.

Korábban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, majd 2006. július 1-jétől az e törvényt hatályon kívül helyező 2006. évi IV. törvény tartalmazza, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét. A cégnévre vonatkozó részletes szabályokat korábban az 1997. évi CXLV. törvény rögzítette, amelyet a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény helyezett hatályon kívül. „A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket” – mondja Lőrinczy Jenő ügyvéd, a mostanáig mintegy 300 céget alapító Bp. 4/5-ös ügyvédi iroda tagja.

Alapvető kellék

Ízlés és mérték


A cégnév-, illetve az üzletfelirat-választás során a leleménynek fontos szerep jut. „Néha el is ámulok, milyen jópofa összefüggésekre világít rá” – mondja Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvőr, aki jót mulatott például a gyógycipőket árusító Lúdtalp Betéti Társaság elnevezésen. Szép dolgokat lehet fabrikálni a nyelv nyersanyagából, de nem várható el, hogy mindenki törekedjen az ötletességre. Például egy temetkezési vállalat akkor se válasszon jópofizó nevet, ha adódna valahogyan.

Egyes cégek tulajdonosainak ajánlható, hogy kreatívan, feltűnően öltözzenek, más embereken pedig látni, hogy szürke öltönyükben legszívesebben belesimulnak a környezetükbe. Az öltözethez hasonlóan ajánlatos kitapasztalni, mi az a határ, amit az ügyfelek elfogadnak. „El tudom képzelni, hogy szellemes a cégnév, a partnerek mégis komolytalan majomkodásnak érzik” – figyelmeztet a nyelvész-nyelvőr.

Szépek lehetnek a nemzetközi elnevezések is. Gondoljunk a Gundelre, amelynek német neve van, mégis becsüljük. Nádasdy nem helyesli, sőt lenézi, ha valaki azért kapkod idegen név után, mert ezzel próbálja magát feljebb tornázni. Vidéki piac lángossütő bódéján nevetséges, sőt értelmetlen a Sole mio felirat, utazási iroda portálján viszont azt sugallja, hogy a cég Dél-Olaszországba szervez utakat. „A név mögött mindig emberi gesztus rejlik” – figyelmeztet Nádasdy Ádám.

A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés kötelező eleme. A cégnév tájékoztat a cégformáról is, tehát arról, hogy a cég betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában működik-e, továbbá arról, hogy tevékenysége mire irányul, például „kereskedelmi és szolgáltató” vagy „öntöde”.

Vezérszót is tartalmazhat, ami a más cégektől való megkülönböztetést szolgálja. Ez lehet idegen nyelvű vagy magyar szó, rövidítés vagy mozaikszó, de utána már csak magyar szavak következhetnek, magyar helyesírással. Történelmi név használatára a Magyar Tudományos Akadémia ad engedélyt. Kivéve, ha a vállalkozó családi neve is az, például Rákóczi vagy Deák, mert akkor szabadon alkalmazhatja cége nevében is.

A földrajzi névnek a cégnévben való használatánál két eset van. „Ha működne például Soproni Fafeldolgozó Kft., a tulajdonosnak nem kellene semmit tennie. De ha „Pallér Építőipari Kft. Sopron” nevet szeretne, vagyis a cége nevében is fel akarja venni székhelyét, illetve egy földrajzi nevet, de azt nem vezérszóként, akkor ehhez hatósági engedélyre van szükség” – magyarázza Lőrinczy Jenő.

A Cégbíróságon ajánlatos előre megnézni, nem szerepel-e már a nyilvántartásban a választott névvel azonos nevű vállalkozás, mert akkor a céget ezzel a névvel nem jegyzik be. „Korábban, mire elkészült az ügyvédnél a társasági szerződés, elkészítették a közjegyzőnél az aláírási címpéldányt, majd az iratokat benyújtották, előfordult, hogy időközben már más kérelmezte a nevet. Ilyenkor mindent elölről kellett kezdeni ” – idézi a cégnévválasztás körüli korábbi nehézséget Lőrinczy Jenő.

A 2006. évi V. törvény lehetővé teszi a cégnévfoglalást. Öt, tetszőleges név megjelölhető, és ezek közül az elsőre, ami nem foglalt, a Cégbíróság három napon belül kiadja a végzést. A vállalkozás elsőbbséget élvez, amennyiben 60 napon belül benyújtja a kérelmét a végzésben engedélyezett névre.

Cégnév és védjegy

Kevesen gondolnak arra, hogy a cégnév és a védjegy között bizonyos esetekben konfliktus keletkezhet. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van ahhoz, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve használatára másoknak engedélyt adjon. Amennyiben egy cég a nevében olyan vezérszót alkalmaz, amelyre korábban védjegyoltalmat jelentettek be, a védjegy jogosultja peres eljárásban kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a céget megváltoztatására.

Előfordulhat az is, hogy létező cégnév vezérszavára valaki bejelentést tesz védjegyként. „Ebben az esetben a cég az eljárás során felszólalhat, illetve ha már belajstromoztuk a védjegyet, utólag kérheti a törlését” – magyarázza Gonda Imre, a Magyar Szabadalmi Hivatal nemzeti védjegyosztályának vezetője. Annak érdekében, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, ajánlatos a www.mszh.hu oldalon végigböngészni, milyen nevek részesültek védjegyoltalomban.

Találó és magyar

A cégek egy részének üzlete, bolthálózata is van, ezeknek szintén szokás nevet választani. A „reklámnyelvtörvény” alapján 2002. február 17-étől az üzletfeliratok csak magyar nyelven, illetve magyar fordítással alkalmazhatók. A magyar nyelven történő feltüntetés követelménye nem vonatkozik a vállalkozás nevére.

Az idegen nyelvű feliratokkal díszelgő boltoknál a jogszabályi háttér birtokában az illetékes jegyző követelheti, hogy magyarul is kiírják ugyanazt. „Az elszaporodott idegen neveket sem elolvasnia, sem kiejtenie nem könnyű a hazai fogyasztónak. Az Európai Iparkamarai Charta Egyesület (EU-33) és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2000-ben összefogott, hogy az ilyenek helyett találó magyar kifejezéseket keressenek” – mondja D. Szekeres Ágnes, az EU-33 Közösségfejlesztő Egyesület elnöke és a civil összefogás eredményeként született „Az év legjobb üzlet- és cégneve”, valamint „Az év legjobb cégére és cégtáblája” verseny ötletgazdája.

Az említettek, továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum által évente meghirdetett pályázaton a létező, ötletes, találó, a tevékenységet kifejező, a magyar nyelv szabályainak megfelelő üzlet- vagy cégnévvel pályázhatnak a tulajdonosok, a vevők és a szemfüles járókelők is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsõbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékû karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila

Kihirdették a nyugdíjemelést

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.