Üzleti tippek

Munkajog: változás

A szabadság átvitelére vonatkozó új szabályok és egyes szakképzési változások áprilisban lépnek hatályba. Módosultak a foglalkoztatási támogatások. Nyilvánosságra hozzák a munkavédelmi jogsértők adatait.

Az évi rendes szabadság egynegyedével rendelkezik szabadon a munkavállaló, a többit elvileg a munkáltató oszthatja be azzal a megkötéssel, hogy csak a munkavállaló kifejezett kérésére adhatja ki kettőnél több részletben. A munka törvénykönyve most még arra is lehetőséget ad, hogy a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdekből” következő év június 30-áig kitolja az előző évi szabadságolást. Kollektív szerződésben pedig akár egy évvel is elodázható a szabadság kiadása.

Átvihető a szabadság?

Megváltozott jogszabályok


Az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) számú határozata módosította A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt.
A 2006. évi CXIV. törvény módosította a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt.
A 2006. évi CXIII. törvény módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt.
A 2006. évi CXXIX. törvény módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt.
A 3/2007. (II. 9.) SZMM-rendelet módosította a foglalkoztatási támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási rendeleteket.

Az Alkotmánybíróság egy tavaly decemberi határozatában 2007. március 31-ei hatállyal alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette ezt a rendelkezést. A határozat indokolása elsősorban azt emeli ki, hogy a szabályozásban nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná az alapjog-korlátozás elkerülhetetlenségét. Ezt önmagában a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, illetve a korlátozásnak csupán formáját (kollektív szerződés) meghatározó, de szempontjait nem tartalmazó rendelkezés nem támasztja alá.

Tekintettel arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozása önmagában nem tilos, és az Alkotmánybíróság elsősorban a jogszabályban meghatározott indokot kifogásolta (illetve nem tartotta elegendőnek), új jogi szabályozás készül. A munkaügyi tárca tervezete egyrészt meghatározza, hogy mi minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek, másrészt előírja, hogy az alapszabadság legalább felét ki kell adni tárgyévben – ettől eltérni csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár elhárítása érdekében lehet.

Amennyiben 2007. március 31-éig jogszabály lesz a tervezetből, akkor továbbra is lesz lehetőség szabadság kitolására. Új szabályozás hiányában viszont 2008-ra már nem lehet átvinni szabadságot.

Egységes támogatás

A foglalkoztatási törvény januártól hatályos módosítása egységesítette a foglalkoztatási támogatási rendszert. Megszűntek a több jogszabályban párhuzamosan szabályozott támogatások. A módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapuló támogatásokat érinti. Az eddigi bér és járulék jellegű támogatások részben beolvadtak az új támogatásba, részben pedig megszűntek.

Az új bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, legfeljebb a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetve 60 százalékáig. Hátrányos helyzetűnek minősülnek többek között az álláskereső pályakezdők, az 50 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a gyesről, gyedről munkába visszatérők.

Emellett megmaradt a munkaerő-piaci program keretében adható bérköltség-támogatás is. Ez a munkabér és járulékai 100 százalékos folyósítását teszi lehetővé.

Gyakorlati képzés

A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos szabályok módosításának egyik célja az, hogy a kisebb cégeket is bevonják a gyakorlati képzésbe. Ezért a minimálbér másfélszereséről annak kétszeresére emelték az átalányként elszámolható költséget. A mikro- és a kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzésével összefüggésben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben, 33 helyett 60 százalékkal csökkenthetik hozzájárulási kötelezettségüket.

További könnyítés, hogy az OKJ-ben nem szereplő képzések elszámolhatóságához nem kell beszerezni a munkaügyi tanács engedélyét. Normatív támogatás viszont ezentúl csak a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők és a fogyatékkal élő felnőttek számára jár.

Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést, a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által saját hatáskörben maximálisan felhasználható 80 százalékos kötelezettségcsökkentő keret 70 százalékra apadt. A fejlesztési támogatás összege ugyanis április elsejétől csak a bruttó kötelezettség 70 százalékáig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként.

Munkavédelmi jogsértők

Januártól az Országos Munkavédelmi és Munkabiztonsági Felügyelőség (OMMF) honlapján közzéteszik a munkavédelmi jogsértés miatt megbírságolt cégek listáját. Így ők elesnek bizonyos állami támogatásoktól, pályázati lehetőségektől. A nyilvántartásban szereplő cégekre név és adószám beírásával lehet rákeresni az adatbázisban.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható állami támogatás igénybevételéhez már eddig is csatolni kellett az OMMF igazolását arról, hogy a kérelmező munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül nem kötelezték munkavédelmi bírság megfizetésére. Miután ezeket a határozatokat nyilvánosságra hozzák, már nem kell külön igazolást beszerezni a támogatás igényléséhez.

Biztonságos munkavégzés

A munkabalesetek az építőiparban a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint azonban a munka helyszínén gyakran nincs ott a munkabiztonsági feladatok összehangolásáért felelősként megjelölt munkáltató, fővállalkozó, továbbá a munkavédelmi szabályok megtartatásáért felelős személy sem. Sokszor a „generálkivitelezőt” jelölik meg az egy helyen dolgozó cégek a munkabiztonság összehangolójaként, de ez a kategória egyetlen jogszabályban sem szerepel.

A munkavédelmi törvény módosítása szerint januártól a felelősségi sorrend úgy alakul, hogy a biztonságos munkavégzésért az viseli a felelősséget, aki ezt szerződésben vállalta. Ha ilyen nincs, akkor a fővállalkozó, a tényleges irányító, a munkahelyért a fő felelősséget vállaló. Ha egyik sincs a munkahelyen, akkor az felel a biztonságos munkavégzésért, akinek a területén végzik a munkát. Az összehangolási kötelezettség elmulasztása pedig munkavédelmi bírságot von maga után.

Ajánlott videó mutasd mind

Megszüntették a nyomozást a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használatának ügyében

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. A nyomozásban előkerült szerződés szerint az állami cég ingyen is továbbadhatta az uszodát. Az eljárás annak ellenére ért véget, hogy a 2017-es időszakra az állami vállalat állítása szerint nem kötött szerződést a létesítmény használatáról Hosszú Katinkáék cégével.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.