Üzleti tippek

Gyógyító fém

A Sanatmetal kiemelkedő innovációs munka eredményeként világszínvonalú termékeket gyárt, főként a nemzetközi piacra.

A 150 embert foglalkoztató Sanatmetal Kft. (SM) traumatológiai, gerinc-, ortopédiai, fogászati, illetve állatokba beültethető implantátumokat készít, összesen mintegy 12 ezer féle terméket. A vállalkozás jogelődjét, az egri Finommechanikai Vállalatot négy évtizeddel ezelőtt egészségügyi bútorok, traumatológiai-ortopédiai implantátumok és vérterápiás szerelékek gyártására alapította a magyar állam. Farkas József 1991-ben ügyvezető igazgatóként csatlakozott a vállalathoz. A következő évben az egri üzemből kft lett.

Nemzetközi kötelékben

Farkas József


Mérnöki, majd menedzser-gazdasági mérnök diplomát szerzett. A krízismenedzsment, a szervezetfejlesztés, valamint a kontrolling rendszer szakértője. Részt vesz a kutatási-fejlesztési tevékenységekben, innovatőr és több szabadalom tulajdonosa. Mérnök-közgazdász felesége az egri és a gyöngyösi Volkswagen szalont irányítja. Közgazdász lánya, aki fiúunokával ajándékozta meg, a SM külkereskedelmi részlegének csapatát erősíti. Ugyancsak közgazdász fia – egy kislány édesapja – a SM belkereskedelmi igazgatója.
Farkas József imádja a Balatont. Hobbija a kerékpározás és a teniszezés.

A cég neve 1992 és 1996 között Sanatmetal Finommechanikai Kft. volt. A Sanatmetal (a név gyógyító fémet jelent) fémötvözetekből készült termékei már akkor is világszínvonalúak voltak. A privatizációra 1993-ban került sor, a kivásároló menedzsment csoportnak Farkas József is tagja. Időközben a bútorgyártó részlegtől megvált a vállalat, neve 1996-ban Sanatmetal Csontsebészet Kft lett.

A cég tudását, nemzetközi tapasztalatát növelte 1997-ben és 1998-ban a DePuy világcég kötelékében eltöltött időszak. „A DePuy számára azért voltunk fontosak, mert a világpiac vezető ortopédiai implantátumgyártójaként azt a céget kereste, amellyel traumatológiai termékválasztékát is kialakíthatta” – mutat rá Farkas József, miért házasodott össze a multi a magyar vállalattal.
Az 51 százalékos többségi tulajdonos De Puy-t 1998-ban felvásárolta a Johnson&Johnson. „A fúzió következtében felvetődött a kérdés, hogy mi történjen velünk itt, Egerben. Nálunk tízszer, hússzor nagyobb cégeket egyetlen tollvonással megszüntettek. Biztos voltam benne, hogy a gyárat érdemes fenntartani. Életemben akkor láttam először dollárban kiállított váltót. Banki hitellel, gépvisszaadással, termékkel való fizetéssel lettem többségi tulajdonos” – festi le Farkas József, hogy milyen kockázatokat vállalt, amikor 1998-ban visszavásárolta a külföldi tulajdonrészt.

Irány a külföld

A vállalat árbevétele 1999-ben csökkent, mert a világcéggel kötött szállítási szerződés a vegyes vállalati formát követő első évben megtiltotta a közvetlen exportot. Traumatológiai termékeire, amelyek a legnagyobb volument hasították ki a gyártásából, mindössze két vevője akadt 1999-ben. Az egyik a DePuy Johnson&Johnson nemzetközi megrendelőként, a másik a Johnson&Johson Hungary, amely a magyarországi forgalmazással foglalkozott 2004. végéig, amikor megalakult a SM saját belkereskedelmi hálózata.

Kívülről nézve


A SM tavaly az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása lett az egymilliárdnál magasabb árbevételű termelő cégek kategóriájában. Farkas József és csapata sokat foglalkozik a cégről nyert különféle visszajelzésekkel – amelyek díjakban is megnyilvánulnak –, mert izgatja őket a megmérettetés. „Az eredmény megerősítette azt, hogy innovatívak vagyunk” – mondja. Azon meglepődtek, hogy minőségirányítási tevékenységükre a vártnál alacsonyabb pontszámot kaptak: azt hitték, hogy ezen a területen már-már „túlképzettek”.

A következő szakasz a cég életében 2000-ben kezdődött. A vállalkozás stratégiai beszállítója lett a DePuyJohnson&Johnsonnak, egy svájci raktárközponttal rendelkező amerikai céghez szintén beszállít, és most újabb, hasonló kapcsolat formálódik a japán Kobayashi Medicine-nel.
Az árbevétel túlnyomó része viszont közvetlen exportértékesítésből származik. Az Európai Unió tagországain kívül például Kínában, Mexikóban, Ausztráliában és egyes arab országokban is megjelentek a vállalkozás termékei. „Innovátorként azt szoktam mondani, hogy ha multik lennénk, beteríthetnénk a világot a termékeinkkel – mondja Farkas József. – De nincs kellő anyagi hátterünk, ezért nem merünk úgy kockáztatni és olyan nagy léptékben gondolkodni, mint ők.” Bajosnak látja az innovatív kis gyártók és a multik viszonyát, hiszen az utóbbiak a kis gyártók termékeit saját néven szeretnék forgalmazni.

E termékkörben abszolút előnyt élvez a kiváló minőség: implantátumaik az emberi testbe kerülnek az, ezért nagy tisztaságú gyártóterületükön folyamatosan a legmagasabb színvonalú feltételeknek kell megfelelniük. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2005. évi jelentése hangsúlyozza, hogy a műszer ágazatban, amelyben folyamatosan csökken a szabadalmak száma, kivételes szerepet tölt be a Sanatmetal, ahol jelentős innovációs munka folyik. A termékinnovációkon kívül a kontrolling szervezet és a változásmenedzselés a biztosítéka az állandó megújulásnak.

Az eredményességet jelzi, hogy a SM 2002-ben kisvállalati kategóriában Nemzeti Minőségi Díjban, 2004-ben az észak-magyarországi régió legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozása elismerésben részesült, tavaly pedig a Parlamentben az Ipari Innovációs Díjat, majd a Magyar Termék Nagydíjat vehette át Farkas József.

Kidolgozott jövőkép

Néhány évvel ezelőtt egy Amerikából visszaköltözött magyar megkérdezte tőle, mik a tervei a Sanatmetallal. Azt válaszolta, hogy fejleszteni, beruházni, innoválni szeretne. „Amikor harmadszor is azt kérdezte, hogy mégis mi az elképzelésed a céggel, meg kellett értenem, hogy nincs kidolgozott jövőképünk” – állapítja meg Farkas József. Ezért 2003-ban 2010-ig terjedően megtervezték a Sanatmetal vízióját.

Ebben leszögezik, hogy magyar cég akarnak maradni, a termékcsoportjaik számát bővítik, és 2008-tól vagy 2009-től a jelenlegi fém bázisú termékektől eltérőeket is gyártanak és forgalmaznak. Eldöntötték, hogy egyes országokban leányvállalatokkal lesznek jelen. Azóta meg is alakultak Németországban, Angliában, Romániában és Oroszországban. Szeretnék, hogy az egrin kívül más gyártóhelyük is legyen akár Magyarországon, akár külföldön, például Kínában vagy Oroszországban. „Utóbbi helyen előbbre tartunk, a protézisgyártáson már dolgozunk is” – fűzi hozzá.
A hazai piacon saját termékeiken kívül más gyártók árucikkeit is forgalmazzák majd. Tervezik a cég tőzsdei bevezetését is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.