Üzleti tippek

Ecopoly: hogyan védjük ötleteinket?

admin
admin

2006. 04. 21. 16:02

Az RTL Klub műsorán már két adást megélt Ecopoly elnevezésű business reality show-ban bemutatott ötletek lehetséges jogi védelmének nézett utána a FigyelőNet. A várhatóan hét epizódból álló, adásonként 52 perces, stúdióban rögzített üzleti reality sorozat a kis- és középvállalkozóknak (kkv) – de leginkább a mikrovállalkozóknak – kíván kitörési lehetőséget biztosítani.

A műsor ötletgazdája Trunkó Bence, aki egyben az RTL Klub programfejlesztési osztályának vezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy az első felhívó kampány után több mint 3 ezer feltaláló, kezdő üzletember jelentkezett az Ecopolyra. A háromkörös, műsorba jutási rostán, melyet gazdasági szakemberek segédletével valósítottak meg, 64 jelöltnek adatott lehetőség bemutatni innovációját.

A jelentkezőknek egy üzleti elképzeléssel kellett jelentkezniük, majd három fő szempont szerint összeállított szűrőn túljutni. Az első és legfontosabb, hogy legyen életképes az ötlet, valamint megálljon a saját lábán a projekt, illetve képernyő- és kommunikációképes legyen az ötletgazda, tette hozzá Trunkó.

A zsűrit is szűrték

A zsűri összeállítása talán még nehezebb feladat volt, mint a „szereplőválogatás”, hiszen összesen több mint 100 vállalkozót kérdeztek meg, még a nagy mogulokat, Csányit és Demjánt is próbálták a zsűribe csábítani. Minden egyes megkeresett személy válaszolt és üdvözölte a kezdeményezést, a kezdő vállalkozók és vállalkozások felkarolását, kivéve a leggazdagabb Magyarországon élő embert, akinek nem mondhatom meg a nevét, foglalta össze Trunkó. A zsűri tagjai lettek végül: Erdélyi Zsolt, Zoób Kati, Szabó Gál András, Lázár Vilmos, Sztanó Tamás, Kútvölgyi Pál.

Számos megkeresett szakemberről a próbafelvételek során vagy a kezdeti időszakban derült ki, hogy mégsem alkalmasak a feladatra. A hattagú zsűribe történő bekerüléshez még szigorúbb szűrésen kellett átesnie a jelöltnek, mint egy ötletgazdának. A fontos, hogy jó kommunikátor és szakmailag sikeres legyen, szereplési vágy hajtsa, illetve kockáztasson saját vagyonából stúdiókeretek között is: ez utóbbi volt a zsűri-jelöltek egyik legfájóbb pontja.

Elbitorolható ötletek?

A műsorban bemutatott ötletek számos szabadalmi kérdést is felvetnek. Mint azt Trunkó hangsúlyozta, az ötletgazdák azt próbálták elérni, hogy a csatorna garantálja az innováció ellophatatlanságát, ám ez nem a csatorna feladata, hanem az ötlettulajdonosoké. Erre nem is lehet garanciát vállalni, hiszen ha nincs levédve egy ötlet, akkor azt a nézők közül szinte bárki eltulajdoníthatja. Trunkó kiemelte, hogy számos esetben a zsűri hívta fel a jelentkező figyelmét a szabadalmi oltalom hiányosságára, illetve emelte ezt kritériummá az üzletbe történő belépés feltételeként.

Az ötletgazda annyit tehet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál oltalom alá helyezteti ötletét, melyet csak akkor tud megtenni, ha innovációja eléri a szabadalom szintjét, ez a legegyszerűbb hivatalos eljárás az elbitorlás ellen, mutatott rá Dr. Bács Miklós, a Schromm Ügyvédi Iroda munkatársa. Azt az ötletet, innovációt, mely nem fedi az iparjogi védelemről szóló jogszabályok erre vonatkozó kitételeit, nem lehet oltalom alá helyezni.

Az ötlet pedig ezzel kiszolgáltatottá és később megvalósíthatóvá válik más számára is. A Ptk. 86. paragrafusa rendelkezik a személyi jogok védelmén belül az ötletek védelméről is, meghatározza a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. Ezek közös tulajdonsága a széles körű felhasználás, mely még nem vált közkinccsé, ilyen például a know-how innováció. A polgári törvény a személyhez fűződő jogok szintjére emeli az ötletek védelmét, tette hozzá Dr. Bács.

Hogyan védjük ötleteinket?

Mit tehet egy szabadalmi szintet el nem érő ötlet gazdája szellemi termékének védelme érdekében, ha ország-világ és a tévé nyilvánossága elé lép? Egy közjegyzőnél letétbe helyezett közokirat segítségével védheti ötletét a másolás és lopás ellen. Ha mégis visszaélés történik, akkor polgári peres úton lehet bizonyítani az elsőséget.

Sok esetben azért nem történik meg az innováció szabadalmaztatása, mert a levédés akár több százezer forintba is kerülhet, mivel a találmányt makettosítani kell, pontos műszaki rajzzal ellátni. Sajnos ezt sok feltaláló nem engedheti meg magának, mondta el az ügyvéd. Előfordul olyan eset is, amikor az innováció immateriális lényegű, tehát szellemi tulajdonnak minősül. Nem is szabadalmi oltalom alá kell helyezni, hanem ez már szerzői jog alá esik, tehát az Artisjus hatásköre. Ide tartoznak az internetes ötletek, programok is, melyek megvalósítása is sokmillióba kerül, nem csak az oltalmi védelem.

Több olyan esetről is tudomásunk van, mikor ugyanazt az ötletet párhuzamosan találták fel, vagy tulajdonították el és átdolgozás után világsikerre vitték. Ilyen például a floppy lemez, mely egy magyar, a Videotonnál alkalmazott mérnök találmánya volt, mégis a japánok valósították meg, átdolgozva az innovációt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A Facebook logo is seen on an iPhone in this photo illustration on November 20, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.