Üzleti tippek

Egy van, egy lesz

admin
admin

2005. 09. 07. 00:00

A Calypso Rádió gyakornokaként kezdte a szakmát, majd egy rövid ideig az angliai vendéglátóiparba is belekóstolt az m1 és m3 csatornák műsorigazgatója.

A Kossuth Krónika ifjú munkatársát, Pusztay Andrást megállította főnöke a rádió folyosóján, és arról érdeklődött nem lenne-e kedve éjszakai ügyeletet vállalni. „Figyelj, ez a legnyugisabb állás, éjjel nem történik semmi” – hangzott a főnöki bátorítás. Mindez 1998 tavaszán történt, méghozzá abban az időszakban, ami a kriminalisztika történetébe az „éjszakai robbantássorozat” néven vonult be. „Két hét alatt 10 éjszakát töltöttem az utcán különféle szétroncsolódott Mercédeszek társaságában” – emlékszik vissza Pusztay András a kalandos időszakra, akit a közelmúltban az m1 és a leendő parlamenti csatorna, az m3 műsorigazgatójává neveztek ki.

Pusztay András



1991-1996.: Kölcsey Ferenc Francia Kéttannyelvű Gimnázium
1996-1999.: Kodolányi János Főiskola, kommunikáció szak
1999-2001.: Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem, politikai szakértő szak, közpolitikai szakirány
1997-1999.: Magyar Rádió, riporter
1999-2000.: Magyar Televízió (MTV), regionális híradó, szerkesztő
2000-2002.: Info Rádió, szerkesztő-riporter
2002-2004.: TV2, Napló, szerkesztőműsorvezető
2004-től MTV, Este című műsor felelős szerkesztője, majd a leendő m3, idén nyártól pedig az m1 csatorna közös műsorigazgatója

Klárikám

„A 19. század közepén a kor legnagyobb újságírói itt sajátították el a szakma rejtelmeit” – mutatja be Pusztay András szülővárosát, Göttingent, ahova a helyi egyetemen oktató nyelvész édesapja révén került a család. Kétéves volt, amikor hazaköltöztek az NSZK-ból, így ő a família egyetlen tagja, aki nem tanult meg németül. Már a budapesti Kölcsey Ferenc gimnáziumban abszolvált középiskolai években elhatározta, hogy újságíró szeretne lenni, ezért a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán folytatta tanulmányait. „Minden reggel a 6.40-es busszal indultam az Erzsébet térről, és ha futottam a fehérvári buszpályaudvartól, akkor éppen beértem az órára” – kapunk bepillantást az ingázva eltöltött főiskolai évekbe.

Fél évvel később a Calypso Rádió reggeli műsorához szegődött gyakornoknak, ahol – mielőtt reggelente Fehérvárra indult volna – „száguldó riporterkedett” néhány órát. Volt, hogy egy frissen feltört autó ordító tulajdonosát kapcsolta élőben, máskor egy duna-parti horgász küzdelmét közvetítette a horogra akadt hallal. Később a Petőfi Rádiónak is dolgozott, majd – miután kifejezetten érdekelték a politika, közélet történései – átkéredzkedett a Kossuth Krónikához. Az említett éjszakai robbantásos időszak után már nem is tűnik meglepőnek, hogy az Aranykéz utcai robbantásnál is a közelben volt. Sőt, az itt készült riportját a – fiatal külsősök álmai netovábbjának számító – Tizenhat Óra című műsor is átvette, onnantól kezdve pedig már nekik is dolgozott. Később kedvenc műsorába a Harminc perc alatt a Föld körülbe is sikerült bekerülnie, egy Dózsa György nevű – magát sakkvilágbajnoknak kiadó, és így minden étteremben ingyen fogyasztó – ausztrál szélhámosról szóló szösszenetével.

„Ekkoriban indultak a kereskedelmi televíziók, amelyek sok fiatal, de tapasztalt kollégát szívtak el a rádiótól, lényegében ennek köszönhetjük mi, a még fiatalabbak, hogy lehetőséghez jutottunk” – jelzi a korosztálya mázliját Pusztay András, aki szerint a Magyar Rádió azon kevés médiumok közé tartozott akkoriban is, ahol az idősebb kollégáktól műhelymunka keretében tanulhatták meg a szakmát.

1999-ben mégis eljött a Magyar Rádiótól és a Magyar Televízió regionális híradójánál szerkesztőként serénykedett egy éven át. „Akkoriban még komoly fizetési gondjai voltak az MTV-nek, nekem is több hónapnyi béremmel tartoztak” – mondja Pusztay András, aki ezután vette a kalapját, és meg sem állt Angliáig, ahol reggeliztető pincérként dolgozott egy ötcsillagos szállodában. A reggelik szervírozása után itt érte a hír, hogy új hírrádió indul Magyarországon, és érdemes lenne egy meghallgatásra hazajönnie. A pincérkedést sutba dobva így lett két éven át az Info Rádió parlamenti tudósítója.

Ekkor Sváby András kereste meg, hogy nem lenne-e kedve a TV2 Napló című műsorában szerkesztő-riporterként dolgozni. Volt hozzá kezdve, ezért neki jutott a megtiszteltetés, hogy Korda „Gyuri” György és Balázs „Klárikám” Klári első Sziget fellépését feldolgozza. A Naplónál töltött két éve alatt lényegében bejárta a világot. Volt az éppen kitörő Etnán, a százezredik Magyarországon eladott Ladával az oroszországi Togliattiba utazott, de megesett, hogy 250 fős – audienciára igyekvő – cigányküldöttséget kísért el Rómába a Pápához.

Új struktúra

Menetrend szerint két év után érkezett az újabb állásajánlat, ezúttal az MTV Este című műsorához hívták felelős szerkesztőnek.

Miután pedig ez év elején őt nevezték ki a Demokrácia csatornának is titulált leendő m3 műsorigazgatójává, szakított a műsorkészítéssel. Egyik első feladata volt, hogy sikeresen keresztülvigye az ORTT-n az MTV új tematikus csatornájának a pályázatát, amit a médiahatóság néhány hónapja el is fogadott. „Folyamatos tárgyalások zajlanak az m3 indulásával kapcsolatban” – foglalja össze a műsorigazgató, amit egyelőre tudni lehet az induló televízióról. Két hónapja pedig már az MTV egyes csatornája is – ami ősztől újra az m1 nevet veszi fel – az ő igazgatása alá tartozik.

A műsorigazgató szerint az MTV műsorainak és indítandó csatornáinak nem az a feladatuk, hogy megverjék a kereskedelmi televíziókat a nézettségi versenyben, hanem az, hogy minőségi alternatívát kínálva lássák el közszolgálati feladataikat. „Sem a német ZDF, sem a BBC nem piacvezető, mégis mindenki komolyan számol velük a helyi médiapiacon, ott vannak az élbolyban” – kapunk viszonyítási pontot a műsorigazgatótól, aki úgy véli, hogy pont az a szép az MTV-nél, hogy – a 18-49-es korosztályon belüli nézettség hajkurászása nélkül – olyan műsorokat készíthetnek, amelyek némiképp nemesebb célokat szolgálnak. „A kereskedelmi tévéken nincsenek például kisebbségi műsorok, mert nem érné meg nekik műsorra tűzni, nekünk viszont éppen az a feladatunk, hogy az ilyen szűkebb társadalmi rétegeket is megszólítsuk” – vélekedik a műsorigazgató.

Mindezek mellett persze szórakoztatás is az egyik legfontosabb pillére az MTV-nek, azonban a minőségre való törekvésükből ezeknél az adásoknál sem engednek. A tévé vezetői azt remélik, hogy az ősszel induló új műsorok, és műsorstruktúrájuk már pontosan megmutatja, milyen irányt szeretnének szabni a megújuló köztévének. „Exkluzív szerződést kötöttünk a BBC-vel, így ősztől például itthon sohasem látott szépségű természetfilmeket sugárzunk. A Nagy Könyv sorozatban szereplő könyvekhez kapcsolódóan, pedig szellemes kisfilmeket készítünk” – kapunk bepillantást az új struktúrába. Az MTV-nél egyébként a Nagy Könyvre különösen büszkék, hiszen amíg az angliai „anyaműsorban” 500 ezer szavazat érkezett a száz legkedveltebb könyvre, addig nálunk kétmillió. Pusztay András úgy látja, hogy a csatorna egyik legnagyobb értéke az archívuma, amit azonban eddig nem tudtak korszerűen kihasználni. A jövőben ezért az is céljuk, hogy az archívumot úgy integrálják egyes műsorokba, hogy az a fiatalabb nézők számára is vonzó lehessen.

„Úgy érzem, ma már a televízióban kizárólag a szakmai szempontok számítanak, vagyis ezt a kiugróan fiatal menedzsmentet nem érheti az a vád, hogy egyéb érdekeket szolgálna” – állítja az m1 és m3 műsorigazgatója, majd hozzáteszi, hogy úgy nem lehetne megújítani a televíziót, ha mindig meg akarnának felelni valakiknek. A politikai szakértő diplomával is rendelkező Pusztay állítja, a Magyar Televízió a többi piaci szereplőhöz hasonlóan megérdemelné, hogy a szakmai munkáját ne befolyásolják a politikai változások, hiszen csak így garantálható a folyamatos színvonalas műsorszolgáltatás.

Jelenleg talán még a hiperaktív politikusoknál is nagyobb problémát jelent az MTV számára, hogy továbbra is csúszik az új székház építése – mindeközben az RTL Klub éppen a korszerűnek számító székházából hurcolkodik át egy még újabba. Az MTV jelenlegi, katlanszerű épülete, az elavult technika megnehezíti a köztévé gazdaságos működését. Szinte szimbolikus jellegű volt látni a cikkhez készült fotó helyszínéül szolgáló stúdióban – a kereskedelmi tévék teljesen automatizált stúdióit ismerve – ahogy egy éppen épülő díszlethez a berendezők a plafonon lévő reflektorokat kósza káromkodások közepette hosszú botokkal lökdösgették a megfelelő pozícióba.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.