A Btk.-ba most beépített „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás tényállása” két újdonságot is hozott. Az adót spóroló munkáltatót eddig csak a munkaügyi hatóság és legfeljebb jogi személynek minősülő gazdasági társaságként bírságolhatta meg, mostantól viszont felelősségre vonhatóvá vált a munkáltatói jogokat gyakorló magánszemély (kft.-nél, bt.-nél például az ügyvezető igazgató) is. A másik változás, hogy adócsalást már nem egyes adónemekre – ebben az esetben jövedelemadóra és járulékokra – lebontva kezelik, hanem az összes be nem fizetett járulékot egy tételnek tekintik, így pedig már néhány alkalmazottal és rövid idő alatt össze lehet hozni néhány tízmillió forint értékű csalást.
Címlapról ajánljuk
„Magyar Péter győzelmével kinyílt a tér, hogy a baloldal újra kitalálhasson a blairizmuson túlmutató gondolatot”
Mit jelent az, hogy a Tisza technopopulista amalgám szerveződés? Miért mondják a Fidesz ideológusai, hogy ők is képviseltek baloldali eszméket? Interjú Éber Márk Áron szociológussal a baloldal jövőképéről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
