Üzleti tippek

Aránytalan az áramszolgáltatók nyeresége

admin
admin

2005. 07. 30. 14:01

Súlyos aránytalanságok vannak az országon belül az áramszolgáltatók jövedelemtermelő képessége között, ami hosszabb távon a hálózatfejlesztéseket is visszafoghatja.

Valószínűleg fővárosi és környékbeli kórházak járhatnak jól azzal, hogy az Elmű Rt.-nél az elmúlt években jól gazdálkodtak, és határozott hatékonyságnöveléssel kihozták mindazt, amit csak lehet az országban talán legkedvezőbb fogyasztói struktúrájukból. A társaságnak, elsőként az 1995-ös energiaipari privatizáció óta, 300 millió forintot vissza kell juttatnia fogyasztóinak a tavalyi nyereségéből, amit az áramszolgáltató – az egyes ügyfeleknek való bonyolult jóváírás helyett – jól kommunikálható módon a gyógyító intézményeknek szán.

Mindazonáltal szakértők szerint korántsem volna helyes, ha a fővárosi elektromos művek tavalyi nyereségéből bárki is azt a következtetést vonná le, hogy a magyarországi villamosenergia-árak extraprofitot biztosítanak az áramszolgáltatóknak. „Súlyos aránytalanságok vannak az áramszolgáltató társaságok jövedelemtermelő képességében az országon belül” – állapítja meg Bakács István, az E.ON Hungária Rt. igazgatósági tagja. Ezt azonban az ágazat privatizációjáig mindig kiegyenlítették. Szakmai körökben máig eml?getik azt az úgynevezett járadékrendszert, amit még a Magyar Villamos Művek Tröszt idejében hoztak létre. Ennek az volt a lényege, hogy a kimagasló nyereséget produkáló cégektől az eredmény egy részét elvonták, és átadták a forráshiányos szolgáltatóknak. Ez megmaradt és működött az után is, hogy 1991-ben, a privatizációra történő felkészülés jegyében a trösztöt feldarabolták, és megalakultak a regionális áramszolgáltatók. A privatizációkor azonban megszüntették ezt a rendszert, ezzel a befektetők is tisztá?an voltak. Az egyes cégek nyereségkilátásai közti különbségek pedig visszaköszöntek a privatizációs szerződésekben is: a jobbakért értelemszerűen többet fizettek a befektetők.

A járadékrendszer megszűnésével majdnem egy időben az árszabályozásban megjelent az európai gyakorlatban máig példa nélküli profitmegosztás intézménye, ami 12 százalékos tőkearányos nyereség felett lép működésbe. Ez a nyereségkorlát azonban emelkedhet, amennyiben az érintett szolgáltató minőségi mutatói három egymást követő évben javulást mutatnak. Az elektromos művek esetében is érvényesült ez az elv.

Nem büntetés


A profit-visszatérítés rendszere az áram- és a gázszolgáltatók körében működik, s egészen mostanáig a Tigáz Rt. volt az egyetlen energiaszolgáltató, amely beleütközött a nyereségkorlátba, ráadásul két egymást követő évben, 2000-ben és 2001-ben – árulták el a Magyar Energia Hivatalban (MEH). Békés György, a hivatal főosztályvezető-helyettese többször is hangsúlyozza, nem valamiféle büntetésről van szó. Szakmai körökben úgy vélik, ez nem is volna jogos, hiszen jelentősen javítania kell a hatékonyságát annak ? szolgáltatónak, amelyik akár csak megközelíteni szeretné a profitmegosztási küszöböt.
A nyereség-visszatérítés módszerére vonatkozóan nincs előírás. Az összeg az árrendeletben meghatározott képlet alapján, egzakt módon meghatározható, arra pedig a szolgáltatónak kell javaslatot tenni, hogy milyen formában kívánja a fogyasztóknak visszajuttatni a kérdéses összeget. A gázszolgáltató Tigáz Rt. annak idején a fekvőbeteg ellátást támogatta működési területén, összesen mintegy 130 millió forinttal. Most az Elmű Rt.-től várják a javaslatot. Az ő 300 millió forintjuk is minden bizonnyal hasonló cél? szolgál majd. Elképzelhető, hogy valamennyi, az elektromos művek területén működő fekvőbeteg-ellátó intézmény díjkedvezményben részesül, de a cég szíve szerint a három legnagyobb budapesti gyermekkórháznak – a Bethesdának, a Madarász utcainak és a Heim Pálnak – juttatná a 100-100 milliós támogatást. Ez ügyben még nem született döntés a társaságnál és megállapodás a MEH-el. Elvben annak is megvan a lehetősége, hogy a szolgáltató minden egyes fogyasztónak visszatérítést adjon, ez azonban aránytalanul bonyol?lt és nehézkes megoldás volna.

A profitmegosztás nem egyenlíti ki az áramszolgáltatók fogyasztói strukturális adottságaiból eredő különbségeket. Erre talán a regionális hálózati tarifa bevezetése volna a megoldás, amit az utóbbi időben leginkább az E.ON Hungária Rt. szorgalmaz. Nem véletlenül, hiszen három szolgáltatójuk közül kettő, a Titász és a Démász meglehetősen rossz fogyasztói struktúrával rendelkezik. Egyedül az Édász van jobb helyzetben, de áramszolgáltatói érdekeltségeik esetében így is évente összességében 4­–5 milliárd forinttal kevesebbet „keresnek” az árszabályozási rendeletben garantált nyereségszinthez képest. Ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a februárban meghirdetett közüzemi árakkal kapcsolatban az energiahivatalhoz; döntés augusztusban várható. Ezzel együtt áramszolgáltatóik az utóbbi években összesen mintegy 40 milliárd forint értékű, elsősorban hálózati beruházást hajtottak végre. „Abból indultunk ki, hogy a rendszer igényli ezeket az infrastrukturális fejlesztéseket, az árszabályozás pedi? garantálja a megtérülését ezeknek a befektetéseknek, de ez nem jött be” – jegyzi meg Bakács István.

Az áram ára


A villamos energia ára alapvetően két részből, az energia-, illetve a hálózati díjból áll. A hatósági áras közüzemben mindkettő országosan egyforma, miközben a ritkán lakott területek, például tanyák, vagy hegyvidéki kis falvak ellátása lényegesen drágább, mint a sűrűn lakott városi fogyasztók kiszolgálása. A szolgáltatóknak azonban kilowattóránként mindenütt azonos tarifával kell számolniuk, jóllehet előbbi helyeken hálózati költségeik – már csak a fizikai törvényszerűségek okán is – lényegesen magasabbak?

A hatósági árak előkészítésekor az energiahivatalban számolnak a profitmegosztási küszöbbel. A négyéves árszabályozási időszakok kezdetén szinte kizárt, hogy bármely cég elérje, vagy túllépje ezt a korlátot. Az Elmű is a tavaly zárult, 2001–2004-es etap végére haladta meg azt. Idén új ciklus kezdődött, amely elméletileg 2008-ig tart. Időközben azonban 2007. július 1-én valamennyi, tehát a lakossági fogyasztók számára is liberalizálni kell a piacot, ami várhatóan modellváltást hoz, vagyis még a ciklus vége ?lőtt módosulhat az ármegállapítás és szabályozás rendszere.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.