A Külügyminisztérium előterjesztése alapján elindult segélyhitelprogramban magyar vállalatok exporttámogatással valósíthatnak meg nagyberuházásokat azokban az országokban, ahol az egy főre jutó éves GDP nem éri el a háromezer dollárt.
A kormány karácsony előtt fogadta el a Külügyminisztérium előterjesztését a fejlődő országoknak nyújtható úgynevezett kötött segélyhitelrendszer bevezetéséről. Ennek lényege, hogy az állam a Magyar Export-Import Bank Rt.-n keresztül segélyhitelt biztosít a hitelfelvevő országnak magyar exportőrök által szállított áruk vagy projektek finanszírozására.
Az OECD minden évben megjelenteti azoknak az országoknak a listáját, amelyek a kötött segélyhitel kedvezményezettjei lehetnek, ezek jellemzően olyan fejlődő országok, ahol az egy főre eső éves GDP nem éri el a háromezer dollárt. Magyarország számára Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Vietnam lehetnek az elsődleges célországok.
Az eljárás a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban bejáratott módszer, amely jelentősen javítja az anyaország exportmutatóit, illetve olyan nagy költségű projektek exportját teszi lehetővé, amelyeknél sok a hozzáadott érték – mondta el Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára. További előny, hogy ezzel a magyar cégek a szigorú nemzetközi tendereztetési eljárásokon kívül, fővállalkozóként vehetnek részt a projektekben. Fontos, hogy ebben a formában az uniós csatlakozás után is kaphatnak exporttámogatást a vállalatok.
A program szervezését egy tárcaközi bizottság irányítja, a cégek ajánlataikkal a Külügyminisztériumhoz fordulhatnak. A tárca minden évben 350 millió forintot fordíthat kedvezményes segélyre. A Külügyminisztériumban már több vállalat jelezte, hogy részt venne a programban.
Inog Fico koalíciója, Szijjártó nacionalista barátai a magyarkártyát játszanák ki
A magyar külügyminiszter nem nacionalista barátjához sietett a szlovák nyelvtörvény miatt.