Üzleti tippek

Megszűnik a kisebbek előnye

admin
admin

2003. 12. 11. 00:00

Az EU-csatlakozást követően a hazai kis- és középvállalkozásokat nem lehet többé előnyben részesíteni a közbeszerzési eljárások során.

Még az 1995-ben elfogadott közbeszerzési törvény lehetőséget adott a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika támogatására a közbeszerzési eljárások során. A paradicsomi állapotoknak azonban rövidesen vége lesz: 2004. február elsejétől Magyarországnak nemzeti elbánást kell garantálni a közösségi vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében. Ráadásul még egy rossz hír: Magyarországnak az EU-hoz történő csatlakozásával a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához is csatlakoznia kell, ami azt jelenti, hogy jövőre ugyanolyan elbánást kell biztosítani a közbeszerzési eljárások során a magyar vállalkozásoknak, mint az Európai Unió tagállamai, az USA, Kanada, vagy egyes távol-keleti országok vállalkozásainak. Némi örömre ad reményt, hogy a kapcsolat fordított irányban is működik: ezen országok közbeszerzési piacai a magyar cégek számára is elérhetők lesznek.

Sok hazai cég még mindig olcsón termel, vagy szolgáltat a nyugati versenytársaikhoz viszonyítva, ezért érdemes arra is felkészülniük, hogy az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak nemzeti elbánásban részesülve. A legnagyobb érvágás minden bizonnyal a hazai kis- és középvállalkozásokat éri a közbeszerzési eljárásokban, hiszen a jövő évtől egyáltalán nem lehet őket előnyben részesíteni. Ugyanakkor tény, hogy nem diszkriminatív módon továbbra is helyzetbe hozhatók lesznek, lényegében csak bizonyos személyek – ajánlatkérők, ajánlattevők – jó vagy rossz indulatán múlik mindez. Hogy ez sikerül-e, függ például attól is, hogy az ajánlatkérő hogyan írja ki a közbeszerzési eljárást: megengedi-e a részekre történő ajánlattételt, előírja-e építési koncesszió esetén harmadik személlyel való továbbszerződési kötelezettséget. Vagy azon is múlik, hogy az ajánlattevői kör hajlandó-e alvállalkozókat bevonni, hajlandó-e szélesebb körben együttműködni alvállalkozókkal, ily módon a kis- és középvállalkozások széles rétegeit megrendeléshez juttatni. Sok múlik az érdekképviseletek aktivitásán is, vagyis azon, hogy mennyiben segítenek a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy sikeresen vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban: biztosítják-e számukra a különböző adatbázisokhoz való hozzáférést, segítenek-e a sikeres pályázatírásban, vagy menynyiben támogatják az elektronikus eszközök használatát.

A közbeszerzési eljárásokon induló vállalkozások munkáját segíti, tervezhetővé teszi, hogy a klasszikus ajánlatkérői szervezeteknek minden költségvetési év elején – először 2005. április 15-éig – közbeszerzési tervet kell készíteni, amelyben az adott évre tervezett, közbeszerzésnek minősülő beszerzéseket kell nyilvánosságra hozni.

A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát – több egyéb eszköz mellett – az úgynevezett közbeszerzési értékhatárok meghatározásával is biztosítja. A törvény 3 közbeszerzési értékhatárrendszert és eljárási rendet határoz meg. (lásd a keretes írásunkat) Vannak ugyanakkor olyan esetkörök, amelyek értékhatártól függetlenül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket szabályozó részhez tartoznak függetlenül attól, hogy értékük eléri a közösségi értékhatárt, mivel ezeket a közösségi jog nem szabályozza. E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá a közszolgáltatók körében a postai ágazatban működő, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései. Sajátos szabályokat tartalmaz majd a törvény az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzés tárgya szerint is.

A közbeszerzési tárgyak szempontjából újdonságot jelent, hogy a jelenlegi háromhoz képest (árubeszerzés, szolgáltatás-rendelés és építési beruházás) megjelenik egy negyedik beszerzési tárgy, az építési koncesszió is, valamint a szolgáltatási koncesszió, mint ötödik beszerzési tárgy. A szolgáltatás megrendelése esetén további tagolást jelent, hogy bizonyos – a törvényben meghatározott szolgáltatások –, így például biztonsági szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, szállodai és éttermi szolgáltatások esetén egyszerűsített közbeszerzési eljárás is lefolytatható.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.