Üzleti tippek

Megszűnik a kisebbek előnye

Az EU-csatlakozást követően a hazai kis- és középvállalkozásokat nem lehet többé előnyben részesíteni a közbeszerzési eljárások során.

Még az 1995-ben elfogadott közbeszerzési törvény lehetőséget adott a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika támogatására a közbeszerzési eljárások során. A paradicsomi állapotoknak azonban rövidesen vége lesz: 2004. február elsejétől Magyarországnak nemzeti elbánást kell garantálni a közösségi vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében. Ráadásul még egy rossz hír: Magyarországnak az EU-hoz történő csatlakozásával a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához is csatlakoznia kell, ami azt jelenti, hogy jövőre ugyanolyan elbánást kell biztosítani a közbeszerzési eljárások során a magyar vállalkozásoknak, mint az Európai Unió tagállamai, az USA, Kanada, vagy egyes távol-keleti országok vállalkozásainak. Némi örömre ad reményt, hogy a kapcsolat fordított irányban is működik: ezen országok közbeszerzési piacai a magyar cégek számára is elérhetők lesznek.

Sok hazai cég még mindig olcsón termel, vagy szolgáltat a nyugati versenytársaikhoz viszonyítva, ezért érdemes arra is felkészülniük, hogy az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak nemzeti elbánásban részesülve. A legnagyobb érvágás minden bizonnyal a hazai kis- és középvállalkozásokat éri a közbeszerzési eljárásokban, hiszen a jövő évtől egyáltalán nem lehet őket előnyben részesíteni. Ugyanakkor tény, hogy nem diszkriminatív módon továbbra is helyzetbe hozhatók lesznek, lényegében csak bizonyos személyek – ajánlatkérők, ajánlattevők – jó vagy rossz indulatán múlik mindez. Hogy ez sikerül-e, függ például attól is, hogy az ajánlatkérő hogyan írja ki a közbeszerzési eljárást: megengedi-e a részekre történő ajánlattételt, előírja-e építési koncesszió esetén harmadik személlyel való továbbszerződési kötelezettséget. Vagy azon is múlik, hogy az ajánlattevői kör hajlandó-e alvállalkozókat bevonni, hajlandó-e szélesebb körben együttműködni alvállalkozókkal, ily módon a kis- és középvállalkozások széles rétegeit megrendeléshez juttatni. Sok múlik az érdekképviseletek aktivitásán is, vagyis azon, hogy mennyiben segítenek a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy sikeresen vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban: biztosítják-e számukra a különböző adatbázisokhoz való hozzáférést, segítenek-e a sikeres pályázatírásban, vagy menynyiben támogatják az elektronikus eszközök használatát.

A közbeszerzési eljárásokon induló vállalkozások munkáját segíti, tervezhetővé teszi, hogy a klasszikus ajánlatkérői szervezeteknek minden költségvetési év elején – először 2005. április 15-éig – közbeszerzési tervet kell készíteni, amelyben az adott évre tervezett, közbeszerzésnek minősülő beszerzéseket kell nyilvánosságra hozni.

A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát – több egyéb eszköz mellett – az úgynevezett közbeszerzési értékhatárok meghatározásával is biztosítja. A törvény 3 közbeszerzési értékhatárrendszert és eljárási rendet határoz meg. (lásd a keretes írásunkat) Vannak ugyanakkor olyan esetkörök, amelyek értékhatártól függetlenül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket szabályozó részhez tartoznak függetlenül attól, hogy értékük eléri a közösségi értékhatárt, mivel ezeket a közösségi jog nem szabályozza. E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá a közszolgáltatók körében a postai ágazatban működő, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései. Sajátos szabályokat tartalmaz majd a törvény az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzés tárgya szerint is.

A közbeszerzési tárgyak szempontjából újdonságot jelent, hogy a jelenlegi háromhoz képest (árubeszerzés, szolgáltatás-rendelés és építési beruházás) megjelenik egy negyedik beszerzési tárgy, az építési koncesszió is, valamint a szolgáltatási koncesszió, mint ötödik beszerzési tárgy. A szolgáltatás megrendelése esetén további tagolást jelent, hogy bizonyos – a törvényben meghatározott szolgáltatások –, így például biztonsági szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, szállodai és éttermi szolgáltatások esetén egyszerűsített közbeszerzési eljárás is lefolytatható.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.