Üzleti tippek

Foglalkoztatási nehézségek

Félmillió megváltozott munkaképességű ember szeretne dolgozni, ám hazánkban ezen réteg foglalkoztatási aránya – az európai 50 százalékkal szemben – mindössze 15–20 százalék közé tehető.

Állásbörze
Októberben negyedszer rendezett állásbörzét a megváltozott munkaképességűek számára a Fővárosi Munkaügyi Központ, amelyet hozzávetőlegesen ötszázan kerestek fel. A munkaadók részéről azonban nem volt ilyen tömeges az érdeklődés: a megkeresett 202 munkaadóból csupán 28 jelent meg állásajánlataival a börzén. Emellett 8 képzést nyújtó intézmény és 27 egyéb jellegű szervezet képviseltette magát. Végeredményben mégsem volt sikertelen a rendezvény: 164 jelentkezőnek van esélye arra, hogy munkát kapjon, míg 84-en vesznek részt a börzén kínált képzések valamelyikén.

A Motiváció Alapítvány eredetileg mozgássérültek támogatására jött létre a 1989-ben, jelenleg azonban minden megváltozott munkaképességű személynek segítséget nyújtanak. Támogató szolgálatuk, valamint reintegrációs és akadálymentesítési programjuk mellett sokan érdeklődnek munkaerő-piaci szolgáltatásaik iránt is: évi 2500 ügyfelükből 900–1000 ezeket veszi igénybe. Pályaorientációs, pszichológiai és munkatanácsadást is nyújt az alapítvány, valamint munkaközvetítés révén a közvetlen elhelyezkedésben is segít.

„Az államilag támogatott, túlnyomórészt megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató célszervezetek mellett a nyílt munkaerőpiac, az úgynevezett integrált foglalkoztatás jelenthet megoldást” – állítja Szűcs Katalin irodavezető, hozzátéve, hogy ilyenkor problémát jelenthet az akadálymentes környezet megteremtése, illetve az integrációt elősegítő felkészült szakemberek alkalmazása. Ez a vélemény azonban nem mondható általánosnak, hiszen például Iszkra Ferencné, a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezetének vezetője szerint a rehabilitációs foglalkoztatási igények jelentenek megoldást az érintettek számára: itt ugyanis több sikerélményhez jutnak az alkalmazottak, illetve elkerülhetik a jobb egészségi állapotú dolgozókkal való konfliktusokat.

Integrált foglalkoztatás

Az integrált foglalkoztatásban látják a teljes értékű élethez vezető utat az 1993-ban megalakult Salva Vita alapítvány munkatársai is. Az intézmény célja ugyanis az értelmi sérültek integrálása a társadalomba, méghozzá azáltal, hogy normál munkahelyeken, nem fogyatékos dolgozók között szereznek számukra állást. Az alapítvány 80 céggel áll kapcsolatban, s eddig több mint 100 embert sikerült elhelyezniük.

A Szerencsejáték Rt. a nyár elején indított programot megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. „Ők a társaság kaparós sorsjegyeit árusítják” – számolt be lapunknak Somorai László, a cég kommunikációs igazgatója. Az ötletet részben a spanyolországi példa inspirálta: ott ugyanis a sorsjegyeket a vakok és gyengénlátók szövetsége árulja, s a szervezeté a játék bevétele is. Négy áruházlánccal (Praktiker, Kika, Match, Plus) van megállapodásuk arról, hogy ezek az üzletek ingyen biztosítanak helyet a sorsjegyárusoknak. Jelenleg a Szerencsejáték Rt. 120 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, másfél éven belül ez a szám a tervek szerint ezerre nő.

Az 1949-ben alapított Főkefe Kft. (eredeti nevén: Vakokat Foglalkoztató Állami Vállalat) célja megalakulásától kezdve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Az egykori állami vállalat jelenleg az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kezelésében működik. A cég fő működési területe a kefe- és seprűgyártás, ami később kiegészült finommechanikai, illetve papíripari tevékenységgel. A cégnek 1400 dolgozója van, ezek 83 százaléka megváltozott munkaképességű – tudtuk meg Rácz Béláné munkaügyi előadótól. Az alkalmazottak munkarendje egészségi állapotuk függvénye. A napi munkaidő négytől nyolc óráig terjedhet, a heti munkaidő azonban – jogszabályi előírások miatt – nem haladhatja meg a 36 órát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik