Üzleti tippek

Balatoni turisztikai feladatok jövőre – legfontosabb az iszapkotrás

admin

2003. 11. 27. 00:00

A fövenyfürdők, kikötők mederkotrása áll a 2004. évi balatoni turisztikai feladatok élén – derült ki szerdán Kapolcson a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság ülésén.

Fontosak a Balatonnal kapcsolatos kormányhatározatban foglaltak, de ma kardinális kérdés az iszapkotrás. Ezért 2004. évi pályázatainkat, ha lesz rá pénzünk, a rendezvények és a mederkotrás támogatására fogjuk kiírni – jelentette ki Rosta Sándor, a bizottság elnöke.

Mint kifejtette, az alacsony vízállás miatt halaszthatatlanná vált balatoni strand- és kikötő-kotrás nem elsősorban turisztikai, hanem társadalmi kérdés a 164 településből álló kiemelt üdülőkörzet számára.
Rosta Sándor szólt arról is: az önkormányzatok azért nem pályáznak a kotrás 75 százalékos támogatására, mert többségük bérbe adja strandjait, így nem érzi magát érdekeltnek a 25 százalékos önrész biztosításában, a bérlők viszont csak a rövid távú hasznot nézik és ezért nem fejlesztenek.

A bizottság tagjainak kérdéseire elmondta: kotrási terv csak a nyugati medencében van, az egyes strandokat illetően nincs. Ráadásul gyakran nem szakember készíti a helyi kotrási terveket, ezért fordul elő, hogy a tó a jövő nyárra elmossa a strandok alján elhelyezett homokot, illetve a változó áramlási irányok miatt a tó újra iszapot rak le a sokmillió forintért megtisztított mederaljra.

A korábban sikerrel alkalmazott iszapcsapdák újbóli fölújítását javasolta a bizottsági elnök, aki elmondta, hogy a fövenyfürdők előtt kiépített csapdáknak köszönhetően nem iszaposodnak el a homokos aljú strandok.

A 2004. évi feladatokat ismertetve Kovács Miklós, a Magyar Turizmus Rt. balatoni irodájának igazgatója kiemelte: valamennyi fontos teendő az alacsony vízállással függ össze.

Az iszapkotrással kapcsolatban elmondta: jelenleg két gép dolgozik a Balatonnál, amivel nem lehet megoldani a problémákat. Erre 7 gépre lenne szükség, de legalább 5 beszerzése halaszthatatlan, ami 100 millió forintot igényel.

Rosta Sándor a bizottsági ülésen szólt a sármelléki repülőtér fejlesztésének fontosságáról is, ugyanis – mint mondta – működtetése nélkül aligha képzelhető el a balatoni régió kilábalása a jelenlegi helyzetből. A zalai repülőtér ez évben 21 ezer vendéget fogadott.
Rosta Sándor sürgette azt is, hogy a környezet- és természetvédelmi előírásokat igazítsák a változó körülményekhez, így például homokfövenyt lehessen kialakítani a partfal és az aszály miatt visszahúzódó víz között.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.