Évek óta tapasztalható tendencia, hogy a munkaerőpiacon erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, az iskolapadból frissen kikerülő fiatalok foglalkoztatása mégsem nő – írja a Világgazdaság.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) rövid távú munkaerő-piaci prognózisa szerint a kiemelt nemzetgazdasági ágakban a gazdálkodók hozzávetőleg 80 százaléka nem alkalmaz pályakezdőt, s ez az arány az idei év második felére sem csökken.
Ugyanakkor várhatóan emelkedik a szakképzetlen (legfeljebb nyolc általánost végzett) pályakezdők iránti kereslet; a prognózis szerint ez a csoport a felvenni kívánt pályakezdőkön belül az idei év második felében meghaladja majd a 30 százalékot. Ezzel párhuzamosan a keresleten belül csökken a szakmunkások, szakiskolát végzettek iránti igény. A mezőgazdaságban, az építőiparban, a kereskedelemben viszont a szakmunkás fiatalok a keresettebbek.
A fiatalok hátrányos munkaerő-piaci helyzete a szaktárca előtt is ismert. A pályakezdők elhelyezkedésének elősegítésére az idén 4-5 milliárd forintot fordítanak, míg tavaly 4 milliárdot használtak fel a munkaügyi központok. A megyei munkaügyi centrumok országszerte számos állásbörzét, információs napot tartanak, továbbá segítik a pályakezdők munkatapasztalat-szerzését, s az őket alkalmazó foglalkoztatók bértámogatásban is részesülhetnek. Jelenleg országszerte 29 különböző, fiataloknak szóló megyei program zajlik, illetve áll előkészítés alatt – mondta Burány Sándor szakminiszter.
Miért ne fetisizáljuk az olívaolajat? Talál-e kihívást egy Michelin-csillagos séf a zsíros deszkában?
Mikor kezdték el megcukrozni a zsíros kenyeret? Miből készítették az első margarint? Mennyi olaj ajánlott egy étkezéshez? És mi a baj az avokádóval? Saly Noémi gasztrotörténésszel, Tóth Szilárd séffel és Szabó Adrienn dietetikussal jártunk utána mindennek.
