Az idén kevesebb, ezért jóval drágább lesz a takarmány, amely a nyomott állatfelvásárlási árak miatt már eddig is igen komoly feszültségeket csak fokozza az állattartók körében. Hacsak nem képesek legalább húsz százalékkal emelni az állatárakat. A búza, az árpa legalább 40, a kukorica 25-30 százalékkal drágább, mint tavaly. Az aszállyal foglalkozott tegnap a parlament mezőgazdasági bizottsága is, s javasolja a kormánynak: inkább a kisgazdaságokon segítsen a tízmilliárdnyi direkt támogatással.
A kalászos gabonák termését már nem befolyásolja a napokban hullott csapadék, a kukoricáét és a napraforgóét még igen. Az előbbiekből jócskán kevesebb termett, mint tavaly. Az agrártárca július közepi becslését tartalmazó táblázat szerint 2,634 millió tonna búza termett, azaz úgy egy har-maddal kevesebb a tavalyi 3,9 milliós össztermésnél.
A gabonaszövetség elemzése szerint csupán 1,3 millió tonna árpa, rozs, triticale és zab termett, ez 400 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál – mondta el lapunknak Makay György, a szervezet főtitkára.
A búza minőségéről még nincs átfogó kép, de az bizonyos, hogy kivételesen jó, az sem lenne meglepő, ha 80 százaléknál nagyobb arányú lenne az étkezési minőség.
Mivel a környező országokban kritikusan alacsony a kenyérgabona termése, a magyar búza iránt óriási az érdeklődés. Ebből az következik, hogy előfordulhat a takarmánybúza tömeges exportá lása is. Azaz az úgynevezett takarmányminőségű magnak – amely némi tisztítással lisztőrlésre is alkalmassá tehető –, egy része is molnároknál végzi. Ez pedig további hiányhoz vezethet amikor már amúgy is elszaladtak az árak. Makay szerint ez évben 800 ezer tonnánál nem lehet több takarmánybúzára számítani, ami az árakon máris látszik: a múlt héten a tavalyinál 45 százalékkal magasabb ár alakult ki a tőzsdén a tonnánkénti 31 ezer forintos szinttel. A szakmai szervezet máris számításokat végzett megbecsülendő a hiány méretét, s arra jutott, hogy akkor is 280 ezer tonnával kevesebb lesz kalászos gabonából a szükségesnél, ha egy gramm takarmány nem hagyja el az országot.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a kukoricával, azzal a takarmánygabonával, amelyet sok helyen már “temettek”, máshol viszont még a mostani esők miatt reménykeltő állapotot mutat. A kép emiatt is vegyes, ezért bizonytalan az össztermés.
A parlament mezôgazdasági bizottsága tegnapi ülésén úgy határozott, felkéri a kormányt: azokon a területeken, amelyeken az aszály katasztrofális mértékben sújtotta a termelôket, a gazdaságokra vonatkozó vizsgálatok során állapítsa meg a kár mértékét, s ennek megfelelôen mérsékelje azokat. Szorgalmazzák azt is, hogy a tízmilliárd forint kárenyhítô direkt támogatást fôként a kigazdálkodókhoz juttassa el, méghozzá legkésôbb szeptember 15-éig. A bizottság úgy véli, a kormánynak Brüsszellel kellene tárgyalni arról, hogy a rendkívüli aszály miatt jövôre a magyar gazdáknak ne kelljen kötelezô ugaroltatást végezniük, amely a területük tíz százalékára vonatkozna.
Az ellenzék két határozati javaslattal is elôállt tegnap. Glattfelder Béla fideszes honatya lényegében az MSZP agrárius érzelmű tagjainak korábbi felvetését ismételte meg, amikor a kormánytól azt kérte: 15 milliárd forintra emelje meg a vissza nem térítendô támogatást, 60 milliárdra a kedvezményes hitelt, a három hektárnál kisebb területek gazdáit pedig hektáronkénti húszezer forinttal kárpótolják. Az MDF-es Medgyasszay László viszont azt javasolta, hogy a kormány a mostani tíz helyett 25 milliárd vissza nem térítendô és százmilliárdnyi kedvezményes aszályhitellel segítse a gazdákat.
Másrészt igaz, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb termőterületét jelenti az 1,2 millió hektárnál nagyobb vetésfelület, csakhogy sok gazdaságban az aszály miatt kiégett legelők, rétek kiesett szálastakarmány-termését – 60-70 százalékos hozamcsökkenést mértek sokfelé – kénytelenek már most a kukorica levágásával, szecskázásával pótolni. Tehát nem tudni, mekkora lesz az ősszel aratható terület, következésképp a termés. Ennek megfelelően a kukorica ára is az egekbe ugrott már július elején a tőzsdén, volt, hogy a tonnánkénti 32 ezer forintot is meghaladta a jegyzett ár. Július 18-a óta viszont minden esős nappal csökken az ár: a múlt hét péntekén például 29,5 ezer forinton állt meg.
A takarmánytermés egész Európában csökken, ezért várhatóan mindenhol drágább lesz a vártnál. Ez viszont az állattartók életét keserítheti meg: a sertés- és a baromfitartók költségén belül kétharmados arányt képvisel a takarmányozás. Márpedig átlagosan legalább 6-10 százalékos tápárdrágulásra számítanak az állattartók. Ha ezt az uniós gazdák képesek állatáraikban érvényesíteni, akkor a magyar baromfi- és sertéshizlalók helyzete is javulhat, mivel az ottani árak befolyásolják a hazaikat. Ha nem, úgy kettős nyomás alá kerülnek az állattartók: egyrészt növekszik a költségük, másrészt az eddigi nyomott – az önköltséget is csak állami támogatással kiegészítve elérő – ár miatt lehet, hogy egyáltalán nem lesz nyereségük, hanem a veszteségük növekedhet.
Óriási várakozás előzi meg az amerikai terméseredményeket, hiszen azok jótékonyan befolyásolhatják az európai árakat is. Az Egyesült Államokban ugyanis rekord-kukoricatermésre és igen jó szójahozamokra számítanak. Már ma is csupán 80 dollár a chicagói tőzsdén jegyzett tengeri ára, ami legalább negyedével olcsóbb a hazainál.
Arra is számítani lehet, hogy a takarmányhiány miatt növekvő európai állatárak vonzóvá teszik a piacot a tengerentúli beszállítók számára, akik olcsóbb termékeikkel viszont letörhetik az árakat. A talán legérdekesebb jelenség a takarmánypiacon, hogy szalma sincs elég: legalábbis ezt mutatja, hogy egy 15 kilós kis báláért 260 forintot kérnek az állattartók-tól, vagyis egy tonna alomnak való szalma 17,5 ezer forintba kerül az idén. Annyiba, mint amennyit tavaly fizettek egy tonna takarmánybúzáért.
