Egy nemrég közzétett statisztika szerint Budapest a hatodik helyen áll a legtöbb konferenciát tartó városok rangsorában. A turizmus piacán egyre élesebb a harc a jól fizető kongresszusi turistáért.
Hatalmas piac
Egy év alatt világszerte átlagosan kilencezer nemzetközi konferenciát rendeznek. Ezek több mint felének Európa ad helyszínt. Ötvenezer potenciális nemzetközi szervezet bolyong konferenciákat és tanácskozásokat rendezve szerte a világban. A cél az, hogy erre a nemzetközi trendre felfűzve egyre több delegátust és rendezvényt Magyarországra csábíthassunk.
A világstatisztikák azt jelzik, hogy egyre nő a nagyobb létszámú konferenciák iránti igény. Az ICCA, vagyis a Nemzetközi Rendezvény- és Kongresszusi Szövetség adataiból kiderül, a legtöbb konferencia vándorol, s a nemzetközi rendezvények több mint kétharmadát konferencia-központokban és szállodákban tartják.
Kitörési lehetőség
Vannak szakértők, akik azt állítják, hogy a kongresszusi turizmus még a mai visszafogott utazási kedv ellenére is kitörési pont lehet hazánkban.
Karikás Eszter, a Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) igazgatója azt állítja, azért az sem árt, ha a nagy kongresszusi szervezetek is úgy jegyeznek minket, mint erősen fejlődőképes országot ezen a területen, hiszen ez azt jelenti, odafigyelnek ránk.
Az ICCA legfrissebb statisztikája szerint például a hatodik helyre küzdöttük fel magunkat – a tavalyelőtti tizennyolcadikról – azon a világranglistán, amelyen a minimum három ország részvételével megrendezendő konferenciákat jegyzik. Budapest ugyanis 48 olyan konferenciát rendezett tavaly, amely ennek a kritériumnak megfelelt.
A lista egyébként előkelő: első helyen Barcelona áll 79 üléssel, a másodikra Koppenhága, a harmadikra pedig Stockholm került. Negyedik lett Bécs, ötödik Lisszabon, s a magyar főváros Szingapúrral együtt holtversenyben állhat a hatodik helyen.
Orvosok és a gyógyszercégek jönnek legszívesebben
S hogy ezt a sikert megismételhetjük-e? A kérdésre nehéz a válasz. A fiatal igazgatónő szerint lesznek az idén is nagy dobások. Főleg az orvosok és a gyógyszercégek hozzák ide szívesen üzletfeleiket. De pályázatokon is elindulnak a potenciális rendezők – sorolta Karikás Eszter. Azt szeretnénk – mondja el egyik kívánságát –, hogy a francia utazásszervezők is ide hozzák kongresszusukat.
S az sem titok, hogy a turizmusban, így a kongresszusi területen is, mások baján hízhat meg a pénztárcánk. Korábban például minden hivatalos szervezet azt jósolta, hogy a rendezvényturizmusban az ázsiai nagyvárosok hamarosan átveszik a vezető szerepet az európaiaktól, ám ez most a SARS-járvány tükrében felettébb valószínűtlennek tűnik.
Ma már mindenesetre több olyan kongresszusra is van remény, amit távolabbról hoznának ide. S bár statisztikát csak negyedévente készít az iroda, azt már lehet tudni, hogy az évből eddig eltelt időszak alatt több sikeres, esetleg ezer kongresszusi küldöttet is felsorakoztató rendezvény zajlott hazánkban: itt tartották a nemzetközi informatikai konferenciát, vagy az egyik legrangosabb nemzetközi turisztikai szövetség, az ESNEP, az üzleti utakat szervezők konferenciáját, huszonhat ország részvételével.
Költekező résztvevők
Az pedig nem mindegy, hogy hányan jönnek, hiszen a pénzre éhes idegenforgalomban a kongresszus számít(hatna) a legzsírosabb falatnak. A kongresszusi turista ugyanis sokat költ, biztos, hogy drága szállodában lakik, étteremben étkezik, kulturális programokon vesz részt, konferenciatermet bérel, kiadványt nyomtat, taxin vagy külön buszjárattal közlekedik.
Egy felmérésből kiderül, egy küldött fejenként 205 eurót költ el naponta, s ez csak egy átlagos szám. A helyzet azonban csak akkor lesz jó Magyarországon, ha nemcsak a főváros, de a vidéki városok is tudják majd fogadni a kongresszusi turisták tömegeit. De ahhoz előbb rendezvényközpontok kellenek – mégpedig a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, amelyek viszont nagyon lassan készülnek.
Mostohafiától szült gyereket az avar nő
A magyarokhoz hasonlóan harcos, sztyeppei nép erősen őrizte keleti genetikai állományát, olykor az asszony is „öröklődött” a családon belül – minden eddiginél részletesebb kutatás jelent meg a Kárpát-medencei avarok társadalmi és családi életéről.
