Üzleti tippek

Hogyan kerüljük el a tisztességtelen piaci magatartást?

admin
admin

2003. 01. 08. 00:00

„Amennyiben 10 millió forintot akar nyerni, vásárolja meg termékünket" – az ilyen és az „Ön nyert!" típusú vásárlásra buzdító felhívásokat lehetőleg mellőzzük reklámfogásaink közül, ha nem akarunk összetűzésbe kerülni a Gazdasági Versenyhivatallal, s elszenvedni annak szankcióit – tanácsolják a versenyjoggal foglalkozó szakemberek.

A versenytörvény szabályozza a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát, vagyis azt, hogy tilos a cégek egymás közötti versenyében úgy előnyre szert tenni, hogy eközben a fogyasztókat megtévesztik. Fogyasztónak a versenyjogban a végfelhasználót nevezik, azt aki gazdasági tevékenységen kívül szerez be árut, szolgáltatást. A fogyasztó egyben a megrendelő, a vevő és a felhasználó is. A Versenyhivatal feladata, hogy a törvényt betartassa, és a gyakorlatban alapvetően a fogyasztó szemszögéből, annak bejelentése alapján vizsgálódjék, de önmaga is végez piacfigyelést, és megpróbálja kiszűrni az anomáliákat. A fogyasztókat aktív és passzív módon is meg lehet téveszteni – csoportosítja a tisztességtelen befolyásolásokat Máttyus Ádám, a Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda munkatársa.

Ne mondjunk olyat, ami nem bizonyított.
Az aktív megtévesztések közé tartozik, amikor az áru áráról, vagy lényeges tulajdonságáról valótlan tényt állítanak, vagy a valós tényt megtévesztésre alkalmas módon tüntetik fel. A versenyhivatal gyakorlatában előforduló esetek között gyakori, hogy olyan tulajdonságot állítanak, amely nem bizonyított, például valamely gyógyhatású készítmény esetében, hogy zsírégető hatású. „Ha valamely termékünket úgy akarjuk eladni, hogy annak bizonyos tulajdonságát akarjuk hangsúlyozni, legjobb ha független szakértőhöz fordulunk, amely írásban támasztja alá a termék tulajdonságait, így versenytársunk is nehezebben tud velünk kikezdeni.” – tanácsolja az ügyvéd.

Csak használható terméket árusítsunk.
A passzív megtévesztések közé tartozik, ha az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az azzal szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, ha annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. Tipikusan előforduló eset, ha elhallgatják, hogy a termék azonnal nem használható, illetőleg használhatóságához további termék beszerzése szükséges. Az is a fogyasztó megtévesztése, ha nem hozzák tudomására, hogy az áru forgalomba hozatalához valamely engedély beszerzésére lett volna szükség, amellyel azonban nem rendelkeznek. Pénzügyi szolgáltatás esetében a kamatváltozás lehetőségére történő utalás elmaradása vagy a hiteldíjmutató megismertetésének hiánya lehet felróni való ok.

Legyen korrekt a terméktájékoztatás.
A fogyasztói döntéseket a megtévesztő tájékoztatással is lehet befolyásolni. Ez abban az esetben áll fenn, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A Versenyhivatal ezzel összefüggésben azokat az eseteket vizsgálja, ahol elterelik a figyelmet a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól. Például, ha áfa-mentesnek hirdetnek meg valamely terméket, amely az áfa törvény alapján egyébként is tárgyi adómentes terméknek minősülne. Gyakori hiba, hogy az ajándéksorsolásos akciók alkalmazásakor azokban nem lehet egyenlő eséllyel részt venni az ország valamennyi értékesítő helyén és hiányzik a szabályok részletes leírása. A versenyjog szabályaiba ütközik, ha különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelti egy kereskedő. A „leg” jelző használatából is igen sok baj szokott származni. Ha objektíven, azaz független minősítő, vagy szakértő véleményével nem támasztható alá, hogy a termék valamiben tényleg a legjobb, inkább ne használjuk e fokozó szócskát – tanácsolja Máttyus Ádám.

Valódi árleszállítást hirdessünk.
A fogyasztók megtévesztése az is, amikor a kereskedők egy fiktív, soha nem alkalmazott összeget tüntetnek fel az árcédulán, és ahhoz képest a jelenlegi árat hatalmas kedvezményként emlegetik. Jogszabályba ütközik a választás szabadságát korlátozó üzleti módszerek alkalmazása is, például olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. Az összehasonlító reklám csak abban az esetben engedélyezett, ha az objektív alapon történik

Versenyhivatali vizsgálatok.
A Versenyhivatal kutakodása során többféle feltételt és szempontot vizsgál meg annak kiderítésére, hogy a fogyasztók döntését valóban tisztességtelenül befolyásolták-e. Lényeges ezek közül, hogy a tilalmazott magatartás valós kárt okozott-e a fogyasztónak és ez valamilyen módon mérhető-e. Az is bizonyítandó, hogy a vizsgált cég a versenytárs terhére valóban kárt okozott. Ezzel összefüggésben azt vizsgálja a Hivatal, hogy a versenytárs értékesítései visszaestek-e az adott időszakban, vagy jó hírneve veszélybe került-e.
A Versenyhivatal az eseteket igyekszik az ésszerűen eljáró fogyasztók szempontjából megközelíteni és az ezek megtévesztésére alkalmas eszközöket szankcionálja. Nem tud tehát mit kezdeni egy olyan, az USA-ban megtörtént esettel, amikor az ostoba fogyasztó macskáját a mikrohullámú sütőbe tette száradni.

Kiszabható bírságok.
Mindazonáltal nem kis tét, ha valaki a fogyasztók megtévesztésével akar magának előnyt szerezni. A bírság összege az előző évben elért nettó árbevétel 10 százalékát is elérheti, ám ezt mindig az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. Nem könnyű azonban a versenyhivatal dolga. Nehezen számszerűsíthető ugyanis, hogy valójában mekkora kár érte a versenytársat vagy a fogyasztót a megtévesztő magatartás gyakorlása során. 

Gazdasági erőfölény
A versenytörvény egyebek mellet tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést is. Ezzel akkor él egy cég, ha az piaci erejét, dominanciáját kihasználva megakadályozza a hatékony versenyt. Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint ennek egyik eszköze lehet például az úgynevezett utópiac hatás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztó valamely termék összetevőit más-más időpontban szerzi be, ám csak később derül ki: a hozzávalók többe kerülnek mint maga a termék. Ilyenkor azonban a fogyasztó már az alaptermék foglya, s kénytelen megvenni a hozzávalókat, hogy azt használni tudja. Klasszikus példa a nyomtatók esete, amelyeknél egy új festékpatron többe kerül, mint maga a készülék.
Vissi Ferenc óva inti a társaságokat attól is, hogy termékeik árának túlzott csökkentéssel tüntessék el versenytársaikat a piacról. Ez egyrészt a versenytörvény előírásaiba ütközik, másrészt az ilyen a szakirodalomban felfalónak nevezett magatartás sokszor a visszájára fordul. A tartós árleszállítás a cégnek veszteséget okoz, s bár lehetséges, hogy a tartósan alacsony árakkal versenybe szállni képtelen versenytárs eltűnik a piacról, de közben a domináns cég is veszít az üzleten. Ráadásul az alacsony árat biztosan nem lesz képes a felfaló cég sokáig fenntartani, már csak azért sem, mert veszteségeinek finanszírozását áremeléssel kell kompenzálnia. Ha azonban felemeli az árat, rövid időn belül újra megjelennek a versenytársak, s az egészet kezdheti elölről.

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetei:
Eladó-vevő viszonylatban:
– A tisztességtelenül megállapított ár, vagy tisztességtelen feltételek kikényszerítése,
– Üzleti kapcsolat indokolatlan megtagadása
– Diszkrimináció
– Árukapcsolás

Versenytársi viszonylatban:
– A piacra lépés, a termelés, a forgalmazás, a fejlődés akadályozása
– Felfaló árazás
– A versenytárs számára hátrányos piaci helyzet teremtése

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.