Üzleti tippek

Hogyan biztosítsuk vállalkozásunkat?

Egy biztosítás megkötése előtt a leglényegesebb lépés, hogy a vállalkozás mérje fel a tulajdonában lévő vagyontárgyak értékét és ezt foglaltassa bele a biztosítóval kötendő szerződésbe. Rövid tesztünk segítségével meggyőződhet arról, hogy vagyona megfelelő mértékben biztosítva van-e.

Kárbekövetkezési valószínűségek :
Ingatlanok 6-7%
Berendezések 15%
Készletek 25%


Az első vállalkozások alakulásának hőskorában, amikor mindenki még csak tanulta a gazdasági társaságokról szóló törvény által megfogalmazott lehetséges társasági formákat, már akkor látszott, hogy a magyar kisvállalkozásoknak egyetlen állandó jelzője lesz hosszú évtizedekig, és ez a tőkeszegénység. Az akkori első vállalkozások alapítói éppen ezért ösztönösen megérezték, hogy szükségük lesz a biztosításra, így a vállalkozói biztosítások már a kezdetektől igen népszerűek lettek a piacon. – emlékszik vissza Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a nyolcvanas évek végére. Hozzá kell tenni, hogy a hazai biztosítási szakma úttörő tettet hajtott végre akkor, amikor a reform pénzügyi csomag országgyűlési jóváhagyásával szinte egy időben kisvállalkozói biztosítási csomagot dolgozott ki. Igaz, az akkoriban reformálódó adórendszer is a vállalkozók és a biztosítók mellé állt és a vállalkozók biztosítás iránti igényét adózási eszközökkel is erősítette: a vagyonbiztosítás díját költségként lehetett elszámolni, miközben a kifizetett kárt vissza lehetett vezetni a cégbe.


Tovább a teszthez >>

Alulbiztosítás
A biztosítás megkötése ma is gazdasági döntés – még ha nem is jár mellé állami kedvezmény – amelyet nagy körültekintéssel kell meghozni. Nincs kellemes helyzetben a vállalkozó, amikor meg kell neveznie a biztosításban szereplő vagyontárgyainak értékét – hangsúlyozza Trunkó Barnabás –, hiszen ez az érték a számviteli rendszerből nem derül ki egyértelműen. És mivel a biztosítók a vállalkozó által meghatározott érték alapján számítják ki a tarifát, nagy a csábítás, hogy az érték alábecslésével spóroljanak a biztosítási díjon. Ez azonban a legdrágább spórolás – figyelmeztet a szakértő –, hiszen amennyiben egy 10 millió forint értékű vagyontárgyat 5 millió forintra biztosítanak, akkor kár esetén a biztosító nem tudja megtéríteni mind a 10 millió forintot, csak a felét, hiszen csak erre az értékre szólt a szerződés, és fizették a biztosítási díjat. Az alulbiztosítás lehet tudatos gazdasági döntés eredménye, ha az adott vállalkozásnak meghatározott összeg áll rendelkezésére, amelyet biztosítási díj fizetésére kíván fordítani. Ebben az esetben azonban tudatosan vállalja a kár bekövetkeztének kockázatát és az ezzel járó potenciális veszteséget is. Amennyiben azonban egy vállalkozás információhiány, vagy tévedés miatt nem rendelkezik a megfelelő értékre szóló biztosítással, vagyis alulbiztosított, az komoly problémát jelent. Itt jelenik meg a biztosítók tájékoztatási kötelezettsége, amelynek során fel kell hívnia a figyelmet az értékarányos biztosításra, adott esetben a túlbiztosítás lehetőségére, vagy a szerződés időszakos felülvizsgálatának szükségességére.

Értékmérés
Egy biztosítás megkötése előtt a leglényegesebb lépés, hogy a vállalkozás mérje fel a tulajdonában lévő vagyontárgyak értékét és ezt foglaltassa bele a biztosítóval kötendő szerződésbe. A vagyontárgyak értékének változását pedig kövesse nyomon a szerződésben. A biztosító annyit tehet, hogy rendszeresen felkeresi ügyfeleit és felajánlja a nyomon követés lehetőségét. A Generali-Providencia Biztosító minden évben felkeresi vállalati ügyfeleit annak érdekében, hogy közösen végiggondolják az értékek alakulását és ehhez szabják a biztosító kockázatvállalását és természetesen a díjat is – hangsúlyozza Szabó Zoltán, a Generali-Providencia biztosítási tanácsosa. Sajnos jellemző, de téves az a hozzáállás, amikor egy vállalkozás az igazgató 200 ezer forintot érő berendezéssel bebútorozott irodáját és az abban található 200 ezer forintot érő számítógépét kívánja biztosítani, de mivel csak a gépet érő kárral számol, 200 ezer forintra köti a biztosítást. Ha bekövetkezik a kár és az irodából valóban ellopják a számítógépet, akkor a biztosító – az alulbiztosítottság miatt – csak a számítógép árának a felét fizetheti ki. A másik tipikus példa a készletek biztosítása, amikor a vállalkozás csak a pillanatnyi állapotra, vagy egy átlagos raktárkészletre köti meg a biztosítást. Ha a raktárban 50 és 100 raklap közötti áru szokott előfordulni, akkor az nem jó megoldás, ha a cég 80 raklapra köti meg a biztosítást. Ilyenkor a biztosítási összeget mindig a lehetséges legmagasabb értékre kell kalibrálni.

Kockázatátvállalás
A vállalkozásnak, amikor biztosítást köt, mindenképpen célszerű abból kiindulnia és azt feltételeznie, hogy lesz kára, amely bekövetkeztének kockázatát a biztosítóra kívánja áthárítani. A káresemények bekövetkeztének statisztikájából kiderül, hogy ezer szerződésből több mint 200 esetben bekövetkezik valamilyen káresemény, azaz minden ötödik vállalkozót kár ér az adott évben. Nyilván az, hogy milyen típusú káresemény következik be, a vállalkozás által végzett tevékenységtől nagymértékben függ. Egy minimális biztosítási szintet azonban érdemes valamennyi vállalkozónak elérnie. A Nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozások tűz és elemi kár, betöréses lopás és üvegkár ellen biztosítják magukat, valamint mindemellett még felelősségbiztosítást kötnek.

10 lépés az átgondolt biztosításhoz
1. Felkeresni a biztosító szaktanácsadóját
2. A szakértő látogatása cégnél, a vagyonvédelem állapotfelmérése
3. Átgondolni, hogy milyen kockázati körökre kíván biztosítást kötni
4. Elkérni a biztosító vállalási feltételeit, amelyben a kockázati körök fel vannak sorolva
5. A biztosítani kívánt kockázati körök meghatározása
6. A biztosítási összeg felbecsülése (ingatlan esetében például a négyzetméter alapján számítható újraépítési értéken)
7. A biztosító kiszámítja a biztosítási díjat
8. Az előírt vagyonvédelem létrehozása
9. Szerződéskötés
10. A szerződés nyomon követése időről időre

Kockázatok előfordulásának valószínűsége*
Kockázatok                                       1000 szerződésből hány esetben
Tűz, villámcsapás, robbanás                                    4-5
Vezetékesvíz-károk                                                 17
Elemi kár (vihar, árvíz)                                            20
Betöréses lopás                                                      78
Rablás és vandalizmus                                              9
Üvegtörés                                                              80
Felelősségbiztosítás                                                 16
Baleset                                                                  20
Szállítmány                                                            70
Üzemszünet                                                           30
*Forrás: Generali-Providencia Biztosító


Tovább a teszthez >>

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.