Pénzügy
white, yellow hard safety helmet hat for safety project of workman as engineer or worker, on concrete floor on city

Kirúgja a melósok mankóit a kormány a cafeteria megnyírbálásával

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 08. 02. 15:13

Lakáshitelt vett fel, az ország másik felébe költözött, hogy legyen munkája, diákhitele van, nyugdíjra gyűjt? Eztán csak magára számíthat.
Korábban a témában:

A tiltakozások ellenére alaposan megnyirbálják a cafeteria-juttatásokat, a legnépszerűbb elemek közül számos kiesik jövőre. Legalábbis ezzel fogadta el az Országgyűlés a jövő évi adótörvény-tervezetet. Mutatjuk, hosszú távon ki milyen segítségtől esik el, magára maradva a fizetendőivel.

Nagyot koppannak a lakáshitelesek

Akik úgy vettek fel lakáshitelt, hogy bekalkulálták a munkáltatói támogatás millióit, nagyot koppannak. Megoldás legfeljebb az lehet, ha a munkáltató hajlandó a maradék támogatást kiadni az év végéig egyben:

house and key with Calculator on wooden background
2,5 milliót bukhat egy friss lakáshiteles a kormány cafeteriaterve miatt
Háromszorosára nőhet a törlesztőből a dolgozóra eső rész, ha eltörlik a lakáscafeteriát.

Jövőre ugyanis nem lesz adómentes juttatás az ötmillió forintig adható munkáltatói lakáscélú támogatás. Van ugyan egy reményt keltő mondat az összegzésben, miszerint „a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell”, ez azonban nem azt jelenti, hogy a már megkötött szerződéseknél megmaradna az adómentes juttatás lehetősége. Csupán azt, hogy mivel akár két évig is elhúzódhat a teljes dokumentáció, hiába helyezi hatályon kívül a törvény a lakáscélú támogatást, mint adómentes juttatást, az adminisztráció nem maradhat el a már folyamatban lévő ügyeknél, értelmezte lapunknak a CafeteriaTrend szakértője, Fata László.

money, pile coin with saving book and paper home,concept
Fotó: Thinkstock

Nem lesz adómentes az albérlettámogatás

Az adómentes mobilitási lakhatási támogatás azt a célt szolgálja, hogy aki a lakhelyén nem kap állást, az költözzön a munka után, és a cége segíthesse az albérleti díj kifizetésében. Jelenleg összesen öt évre lehet albérlattámogatást adni, a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig, második két évében a minimálbér 40 százalékáig, az ötödik évben pedig a minimálbér 20 százalékáig. Jövőre ez a lehetőség is megszűnik. Vagyis aki abban bízva hagyta ott a családját, eddigi lakását a munkáért, hogy évekig beszáll a cége az albérleti díjába, attól elveszik ezt a segítséget. De nem lesz juttatás a munkába járást segítő bérlettámogatás sem.

Egészség, nyugdíj, biztosítás

Az önkéntes pénztári befizetés kifejezetten hosszú távú öngondoskodást jelent, akár az egészség-, akár az önsegélyező, akár a nyugdíjpénztárakat nézzük. Mivel jövőre ezek sem számítanak majd egyes meghatározott juttatásnak, így ha csak a felek nem vállalják a bérterheket, a munkáltatói befizetések nem fognak érkezni. És ha a dolgozó csak munkáltatói támogatással tudna félretenni, akkor a nyugdíjpénz, az egészségmegőrzési keret nem fog gyarapodni.

Ugyanez a helyzet a jelenleg adómentes juttatásként adható csoportos kockázati (például baleseti, betegség) biztosítással: ha jövőre is fizetni akarja a cég, akkor jövedelemként kell adózni utána, mindkét félnek.

Alighogy bevezették, máris eltörlik

Idén lett új juttatás a diákhitel törlesztéséhez adható munkáltatói támogatás, melyet a dolgozói diákhitel-törlesztés előírt kötelező összegéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig (havi 27 600 forintig) lehet adni.

Egy január végi kutatás szerint a válaszadó munkáltatók 23 százaléka tervezte idén a bevezetését, 10 százalék pedig jövőre. Nos, erről a tervükről már letehetnek. Az egyetemről kikerülők pedig magukra maradnak a törlesztésükkel.

Budapest, 2017. szeptember 27.
A Diákhitel bankkölcsön reklámja a fõváros II. kerületében a Kacsa utcában, egy irodaház falán.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Mi marad, mi szűnik meg?

A népszerűbb adómentes juttatások közül meglepetésre beáldozták még a sportrendezvényre szóló belépőket, valamint a kultúrautalványokat is. Viszont marad az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége. Sőt, 2019-től már a munkavállaló nevére szóló számla is elfogadható lesz – hívta fel a figyelmet Fata László.

Béren kívüli juttatás csak egy marad, a Széchenyi Pihenőkártya 34,5 százalékos adóteherrel.

Az ismertebb egyes meghatározott juttatásokból kikerülnek a korábbi béren kívüli juttatások (Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.), de továbbra is ide tartozik a SZÉP-kártya keretösszegen felüli része (közszférában 200 ezer forint felett, egyébként a táblázat szerint). Marad a csekély értékű ajándék is, ám már nem háromszor, hanem csak egyszer lehet majd adni évente, a minimálbér 10 százalékáig. És van még néhány maradó elem. Megszűnik viszont az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher mellett.

Mit jelent az, hogy bérként kell adózni?

A törvényben jelenleg a juttatásokkal kapcsolatban az szerepel, hogy munkáltatói teherről van szó, de a foglalkoztató technikailag át tudta terhelni (és mintegy 80 százalékban meg is tette) a dolgozóra a közterheket. Ekkor beszélünk bruttó juttatásról.

Az, hogy bérként kell adózni a januártól megszűnő juttatások után, ha azokat továbbra is adja a munkáltató, azt jelenti, hogy a munkáltatónál 21 százalék közteher lesz, a munkavállalónál pedig 33,5 százalék, összesen 54,5 százalék. Az eddigi adómentesség, illetve a 34,22 százalékos vagy 40,71 százalékos adóteher helyett.

Ha a cég 100 ezer forintot akar kiadni, akkor:

  • adómentes juttatásként az nettóban is 100 ezer forint;
  • bruttó béren kívüli juttatás esetén a nettó 74,5 ezer forint most (34,22 százalékos adóteher), jövőre pedig nettó 74,34 ezer forint lesz (34,5 százalékos adóteher);
  • bruttó egyes meghatározott juttatásnál a nettó 71,06 ezer forint marad;
  • bérként a 100 ezer forint kiadás bruttó 82,6 ezer forintot jelent, amiből 55 ezer forintot kap kézhez a dolgozó.

Nehéz döntés lesz

A cégeknél bizonyára nagy fejtörést okoz majd, hogy mit tegyenek jövőre a cafeteriával, egyáltalán megtartsák-e, béresítsék-e, adják-e továbbra is az eddigi juttatásokat magasabb közteherrel. Úgy tűnik, nem sok jóra számíthatnak a dolgozók:

Design professionals using a digital tablet in an office
A cégek egy része beszüntetné a cafeteriát
Íme, mit lépnének a munkáltatók arra, hogy a kormány kinyírná a juttatások zömét.

Fata László szerint teljes mértékben kizárni, béresíteni a juttatásokat azért nehéz, mert akkor „elolvadnak”, vagyis a dolgozó 3-4-5 hónap után nem is fog emlékezni, hogy volt neki bruttó évi 300 ezer forintja, amit hozzácsaptak a fizetéséhez. Ha viszont valahogy külön jelenítik meg, akkor mégis csak látszik az összeg. HR-oldalról tehát nem könnyű a döntés, még ha matematikailag egyszerű is lenne: béresíteni.

Ha viszont azt nézzük, mi volt a célja a juttatásnak (például egy egészségbiztosításnál, hogy a magánegészségügyben jobb ellátást kapjon a dolgozó), akkor kétséges, hogy a béresítéssel ezekből a célokból marad-e valami.

Szűkül a mozgástér jövőre a népszerű juttatások kiiktatásával, ami azzal jár, hogy már egy átlagosnak számító évi nettó 300 ezer forintos keretet sem lesz könnyű kitölteni juttatással – mondta Fata László. Hiszen SZÉP-kártyából is csak annyit érdemes adni/igényelni, amennyit fel tud használni a munkavállaló. Hiába adna neki többet a munkáltató, attól nem lesz nagyobb kedve mondjuk wellnesselni, és végül elégedetlen lesz. Egy havi 100-120 ezer forintot kereső dolgozónak például a szálloda vagy a szabadidő zsebre adni pénzt nem biztos hogy jó ötlet. A vendéglátás zsebre pedig csak 150 ezer forintot lehet adni.

A nagy kérdés, hogy az esetleges őszi adócsomag előtt át tudják-e vinni a szociális partnerek, vagyis a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek közös akaratukat, hogy a kormány vonja vissza a cafeteria durva megnyirbálását. Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre ígéretet tett rá, hogy meg fogják hallgatni őket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.