kamat (százalék, )
Pénzügy

Valami nem stimmel az új lakáshitelek kamatával

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis

mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta “könnyítés” nagy részét.

Az MNB rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai kamatfelárak szintje nemzetközi összehasonlításban is magas. Nemzetközi összevetésben tehát első ránézésre drágán finanszírozzák a lakásvásárlásokat és -építéseket a magyar bankok.

A bankszövetség viszont rendre arra emlékeztet, hogy a szabályozási környezet turbulens változása, az extra banki terhek, valamint a jelzálogjog érvényesítésének nehézségei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai lakáshitelek ára meghaladja a régiós átlagot.

A Portfolió banki forrásai szerint ezt a kamatkedvezmények terjedése magyarázza, vagyis hogy az MNB felé jelentett átlagkamatok miért stagnálnak vagy olykor emelkednek, miközben az ügyfelek tényleges kamatterhe a valóságban az alapkamathoz hasonló mértékben csökken.

Józan paraszti ésszel is kikövetkeztethető, hogy a hitelközvetítői jutalékok korlátozása nem hat jelentősen az ügyfélkamatokra akkor sem, ha a bankok egy az egyben átadják az adósoknak a korlátozásból származó megtakarításukat, írta a lap.

A hitelközvetítői jutalék teljes, 2%-os mértéke ugyanis az aktuális kamattal ellentétben nem évente, hanem egyszeri jelleggel (egyötöd részben ezt porlasztják) merül fel. Anekdotikus információk szerint a piacon 3% körül lehetett korábban a hitelközvetítők által elkért átlagos jutalékszint, ez csökkent a márciusi korlátozás hatására mára a felső plafon szintjére, 2%-ra.

Végeredményben a lakáshitelek árazását továbbra is elsősorban az alábbi tényezők határozzák meg:

  • a bankok forrásköltsége (az alapkamat helyett ez jellemzően inkább a betétek kamatszintje, illetve hosszabb lejáraton a kamatswapok árazása, a jelzáloglevél-finanszírozás elterjedésével pedig a jelzáloglevelek kamata/aukciós hozama lesz),
  • a bankok működési költségei (ennek kis szelete csak a hitelközvetítői jutalék),
  • a bankok várható hitelezési veszteségei/kockázati költségei (a válság megmutatta, hogy ez szélsőségesen magas is lehet),
  • a bankok tőkeköltsége (a jelzáloghitelek kockázati súlya a tőkemegfelelés számítása során 35%, ennek hatása 0,35-0,40 százalékpont körüli a felárban).

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.