A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése nyomán csütörtökön kerülhet az Országgyűlés elé, hogy mit tervez a kormány a cafeteriával, készpénzesítés címén. Varga Mihály annyit árult elő előlegbe a Magyar Időknek, hogy:
- A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes közteherrel adható cafeteria-juttatás felső határa. Az összegből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek SZÉP-kártyájára.
- A közszférában kétszázezer forintos keretet határoznának meg, ez egyenlő arányban oszlana meg a két juttatási forma között.
Éves szinten persze. Ha azt nézzük, hogy az Erzsébet-utalvány összege maximum havi 8 ezer forint lehetett kedvezményes adózás mellett, akkor ehhez fogható a készpénz-cafeteria, hiszen az havi 8333 forintot jelenthet legfeljebb. Ettől azonban nem maradt sokkal több kérdés tisztázatlanul, mint eddig.
Százmilliárdos érdek
Ruszin Zsolt adószakértő szerint az átalakítás oka az, hogy az Európai Bíróság döntése után a korábbi utalvány-szolgáltatók beperelhetik, és be is fogják perelni az államot.
Ezért a kormánynak most az a „feladata”, hogy az utalvány-piac megszüntetésével jelentősen mérsékelni tudja a perben kifizetendő kártérítést – szögezte le. Csütörtökön megtudjuk a törvényjavaslatból, hogy mik lesznek az átalakításnak a technikai részletei – tette hozzá.
És az öngondoskodás?
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a kormány cafeteriás terveivel kapcsolatban azt mondta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is volt legutóbb szó erről, de részleteket nem közölt az NGM. Például arról sem, hogy mi lesz a nyugdíj- és egészségpénztárakba eddig a munkáltató által utalt pénzekkel, vagyis hogy az öngondoskodás továbbra is fontos kormányzati cél marad-e, vagy sem.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) volt egy javaslatuk arról, hogy cafeterián kívül is kaphasson adókedvezményt az öngondoskodás – Kordás László csütörtökön egyeztet erről a szakszervezetek számára is fontos dologról a pénztárakkal.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint is kérdéses, hogy az öngondoskodást kidobják-e. Dávid Ferenc ezt nagyon nem támogatná. Megjegyezte, az Európai Bíróságnak semmi problémája nem volt az öngondoskodási elemekkel, tehát ezek beszántását sem lehet velük indokolni.
Az adószakértő viszont úgy véli, hogy csak a teljes utalványpiacot akarják kiiktatni (a per miatt), az öngondoskodást (nyugdíjpénztár, egészségpénztár) vagy a lakáshitel-törlesztési támogatást nem. Ezek szerinte továbbra is maradnak a cafeteria-rendszer részei.
Ha azt nézzük, hogy Varga Mihály két típusú béren kívüli juttatást említett (úgy mint készpénz-cafeteria és SZÉP-kártya), akkor azt kell mondjuk, van miért aggódniuk a szakszervezeteknek, a munkáltatóknak és a pénztáraknak.
100 ezer bruttó vagy nettó?
Kordás László megemlítette, azt sem tudni, hogy az évi 100 ezer forint jövedelemnek számít-e majd a munkavállalónál, és hogy az után kell-e majd szja-t fizetni, vagy sem. Mert a cafeteria után nem adózik a dolgozó, csak a munkáltató. De vajon ugyanez vonatkozik a készpénzre is?
Lesz egy olyan jövedelem, ami után fizetünk adót, és lesz egy olyan, ami után nem? Vagyis kettős bérrendszer, ahogy már emlegették? És ezt hogy fogjuk majd beírni az adóbevallásba? És hogy fogja ellenőrizni a NAV, hogy valóban cafeteria volt-e a kifizetés?
Hasonló kérdésekre várja a választ a csütörtöki tervezetben Dávid Ferenc is. Meg arra, hogy a munkáltatónak ugyanannyi közterhet kell-e a készpénz-cafeteriára fizetnie, mint a „rendes” cafeteriára? És a cafeteria hogy fog jövőre adózni? (Most egyébként a munkáltatói bérjárulék 28,5 százalék, a cafeteria adója pedig 34,51 százalék.)
A 100 ezer forint készpénzzel (ami rossz elnevezés, hiszen valószínűleg utalás lesz) egyébként az a gondja, hogy ha azt is megkapja a dolgozó a számlájára a fizetésével együtt, akkor hamis képzetet kelt benne, mintha a pénz ellátási alap lenne (nyugdíj, táppénz), pedig nem lesz az.
Ruszin Zsolt adószakértő szerint annak nincs sem uniós, sem hazai jogi akadálya annak, hogy a cafeteria egy részét készpénzben adják. Abban is biztos, hogy a 100 ezer forint után nem kell majd adóznia a dolgozónak, úgy, ahogy a cafeteria után sem.
A ló túloldala
Ez a kérdés Kordás Lászlóban is felmerült, nem csak bennünk.
Dávid Ferenc szerint ez nemigen működhet (havi 8333 forint cafeteriásítása), mert a besorolási alapbérhez csak közös megegyezéssel lehet hozzányúlni. (Persze nem biztos, hogy ez nehéz ügy, ha választás elé állítják a dolgozót…) A mozgóbéreseknél, teljesítménybéreseknél ennél könnyebb lehet a visszalépés. Ettől azonban ő nem annyira tart, viszont a bérfejlesztések „megkomponálásától” igen.
Felvetettük, akár az is előfordulhat, hogy amit eddig SZÉP-kártyára adtak, abból fognak készpénzesíteni. Ez sem zárható ki Dávid Ferenc szerint – erről a munkáltató dönt. És ha a készpénzt kérik a dolgozók, akkor lehet, hogy így fog dönteni a munkáltató, félretéve a szociális érzékenységet (pihenjen is a dolgozó).
Túlszabályozni azért nem célszerű a dolgot, mert akkor a legegyszerűbbet fogja választani a munkáltató. Ez esetben a készpénz-cafeteria lesz a nyerő – jegyezte meg.
Még visszacsempészhetik
Dávid Ferenc szerint az Európai Bíróság ítéletére válasz lehet az NGM csütörtökön benyújtandó tervezete, mert kiiktatja a problémás, monopol helyzetben lévő Erzsébet-utalványt. A SZÉP-kártyát pedig emellett kinyithatják, hogy más is piacra léphessen – ez nem különösebben kockázatos. (Kérdés, megéri-e belépni…)
De ettől még nem támogatja az Erzsébet-utalvány teljes kivezetését, mert továbbra is az a véleménye (eső után köpönyeg jeligére), hogy az elektronikus formában maradhatott volna a SZÉP-kártya egyik zsebeként (és még nevet sem kellene változtatni). A SZÉP-kártyába integrált Erzsébet-utalvány ugyanis szintén megfelelne az uniós elvárásoknak. (Persze nem kizárt, hogy ez is belefér majd.)
Szó szerint azt mondta a miniszterelnök úr, hogy az Európai Bíróság szétzúzta a cafeteria-rendszert – emlékeztetett. Ami ugye nem igaz – tette hozzá. Mert nem az egész rendszert kifogásolták, hanem csak a SZÉP-kártyánál és az Erzsébet-utalványnál ítélték meg úgy, hogy korrekcióra van szükség. A SZÉP-kártya mögött pedig nyilván volt akkora lobbierő, hogy annak a megtartása mellett dönthettek.
Ruszin Zsolt szerint ha lement a per, akkor lehet, hogy visszahozzák majd valamilyen elektronikus formában az utalványokat is, hogy a dolgozó valóban arra költse a cafeteriát, amire szánják. Mondjuk étkezési juttatást kapjon, és legalább vegyen magának ennivalót.
