A tavalyi forintosítás nyomán nagyjából 3500 milliárd forintnyi lakossági devizahitel tűnt el a piacról, a megmaradt devizatartozások már a 60 milliárdot sem érik el – írja a Világgazdaság. A jegybank adatai szerint leginkább a jelzálog alapú kölcsönök átváltása járult hozzá a devizahitelek eltűnéséhez, a lakáshiteleknél egy év alatt 1744,2-ről 6,7 milliárdra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél közel 1600 milliárdról 14,8 milliárd forintra esett vissza a lakosságnál és egyéni vállalkozóknál lévő hitelek mennyisége.
A jelzáloghitelek esetében a forintosítás nem volt önkéntes, csak az maradhatott meg az eredeti konstrukciónál, akinek a törlesztőrészlete nem éri el az igazolható havi jövedelmének 10, illetven 400 ezer forintos jövedelem felett a 15 százalékát, vagy annyi devizában termelődő jövedelemmel rendelkezik, amely meghaladja a törlesztési kötelezettség mértékét. Azok is a devizahitel mellett maradhattak, akiknek 2020 végéig lejár a hitelük, vagy a forintosítás magasabb kamatszintet eredményez számukra.