Az Ernst&Young adószakértője minden oldalról látta már az adóigazgatás működését (volt APEH elnökhelyettes és pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár), így nem tartja különösnek, hogy a NAV vezetését beolvasztják a nemzetgazdasági minisztériumba, szerinte a regionális szintek megszüntetésének is lehet előnye és hátránya. Mint az Adó.hu-nak mondja, az átszervezés
nem olyan érdemi változás, mint ahogy kívülről gondolják.
Az egyszerűen az adóigazgatást ért bírálatokra adott válasz. Az adóhivatal többletfeladatai informatikaiak lesznek, az szja-val kapcsolatos új szabályozás inkább 2017-ben jelent többletmunkát, de a siker a kifizetői adatszolgáltatás pontosságán múlik ott is.
A szakember szerencsésnek tartja a megbízható adós – kockázatos adós besorolások bevezetését, és azt is, hogy a minősítés érdemben befolyásolja az áfa-visszatérítés idejét, hiszen most előfordul, hogy a NAV évekig visszatartja az áfát, közben a cég tönkremegy, mert a pénz hiányzik a likviditásából.
A megbízható adós besorolás bevezetése okos dolog, de lesz majd közvetlen költségvetési hatása. Gondoljon egy autógyárra: a beszerzés áfával történik, az értékesítése export, áfamentes, ezt visszakéri – nem mindegy, hogy mennyi idő alatt kapja vissza.
Szerinte ez bátor és megalapozott lépés. A megbízható adós kritériumai a köznapi megítéléssel egyezőek, érdemes lesz megbízható adóssá válni: sok pénz múlhat a minősítésen.
Alkotmányossági aggály sem fordulhat elő, mert a feltételeket előre meghirdetik, azoknak bárki megfelelhet.
Vámosi-Nagy Szabolcs az interjúban elismeri az adócsomag pozitív elemeit, de úgy véli, a feketegazdaság ellen még bőven van mit tenni, hiszen az adózatlan gazdaság mértékét a GDP 20-25 százaléka közé teszik. Ez
nemcsak adóigazgatási, de kulturális kérdés is. (…) Amíg itt a legmagasabb az áfakulcs, addig érdemes Magyarországon csalni – ez az összefüggés áll.
Ezen szerinte néhány százalékpontos áfacsökkentés nem segít, az pedig politikai kérdés, hogy ebben a ciklusban egy számjegyű lesz-e az szja.
Meg lehet csinálni – a 9 százalékos szja-kulcs bevezetése mintegy 600 milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsének. Csak valamelyik más adón be kell hozni vagy a költségvetésben meg kell spórolni ezt az összeget – az utóbbi másképp fáj, mint az adóemelés.
Ha van tartalék a költségvetésben, akkor szerinte fontosabb lenne a munkáltatói közteher csökkentése, ami most 28,5 százalékos. Az érdemi járulékcsökkentés ugyanis a legális foglalkoztatást növelné. A magyar növekedés ma nemzetközi összehasonlításban is jónak számít, ezért szerves fejlődés eredményeként 5-6 év múlva csökkenhetne az szja-kulcs.
