A kormány kommunikációja szerint minden szép és jó a közbeszerzéseknél, ez szerepel a mostani törvényről a nemrég elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programban is – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a napi.hu tudósításában.
A valóságban a helyzet nem ilyen rózsás, hiszen az uniós átlagnál többször fordul elő, hogy a beszerzéseket hirdetmény nélkül hirdetik meg, de jellemző az is, hogy kevés a jelentkező ezen közbeszerzésekre: amíg itthon 3,5 az átlagos jelentkezők száma, az EU-ban 5,4. Ennek is köszönhető, hogy gyakoriak a túlárazások.
Az új törvényjavaslatot most tárgyalják, így úgy tűnik, hogy új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait. Van számtalan támogatandó cél, ugyanakkor a bürokratikus terhek csökkentése nem biztos, hogy az átláthatóságot fogja növelni – emelte ki. Jó irány, hogy az ajánlattevők szűkebb körben hivatkozhatnak üzleti titokra, ahogy az is, hogy bővül a közbeszerzési adatbázisban közzéteendő közérdekű adatok köre. Gondot okozhat, hogy az építési beruházásoknál 500 millió forintig nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet közbeszerzést kiírni.
A nemzetbiztonsági beszerzések is megérettek a felülvizsgálatra Ligeti szerint, hiszen jellemzőek a zárt, verseny nélküli közbeszerzések, sokszor indokolatlanul használja ezt a kormány és az önkormányzatok. Gondot okoz a jogorvoslati díjak megemelése is a jogi igazgató szerint, hiszen így megnehezítette az állam ennek a segítségnek az igénybevételét.
Az OECD korábban elmondta: a magyar közbeszerzések területén növelni kell az átláthatóságot, míg az EU több jelentése is arra hívta fel a figyelmet, hogy túl sok az egyszereplős verseny – az esetek felében ugyanis ez van. Még rosszabb a helyzet a tárgyalásos eljárások esetén, hiszen ekkor már az esetek 61 százalékában nincs verseny. Az unió országjelentése szerint problémás az is, hogy “szoros szerződéses kapcsolat” van az “üzleti és politikai elit között”.
