Pénzügy
Quaestor (Quaestor)

Brókerbotrány: súlyos dolgokat ismert be az állam

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2015. 03. 24. 06:30

A Quaestornál tartott közpénzt a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház. A minisztérium álláspontja szerint felelősen jártak el, nem a brókercég bóvlipapírjaiba fektettek.

Hétfőn arról írt a 444, hogy a Szijjártó Péter alá tartozó Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tőkéjének egy bizonyos részét a Quaestornál tartotta. A minisztérium ezt elismerte, ugyanakkor tagadta, hogy pénzük ragadt volna a cégnél, melyről kiderült: inkább egy hatalmas pilótajáték, mint legális befektetési szolgáltató és nemzetközi szinten is jelentős méretű csalást követett el.

„Az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól” – írta a 444-nek a minisztérium. A portál szerint ez durva beismerés, ami számos kérdést vet fel.

A Quaestor kötvényei bóvlipapírok voltak, melyek a legkockázatosabb befektetési eszközök közé tartoznak. Kockázatos, kétséges és kipróbálatlan projektekre bocsátották ki őket – ezek szerint a minisztérium úgy gondolja, hogy rendben lévő dolog ilyen bóvlikötvényekben tartani az adófizetők pénzét. Kérdés, hogy akkor milyen helyeken lehetnek még pénzei az állami vállalatoknak és más állami intézményeknek?

A minisztériumnak saját bennfentes értesülései is lehettek, amelyek alapján befektetési döntéseket hoztak és azt is tudhatták, hogy a Quaestor sáros. Önmagában a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyéből egyáltalán nem következett volna, hogy a Quaestor is bedőljön, ehhez sejteni kellett valahonnan, hogy baj van a brókercéggel, de akkor kérdés, hogy miért raktak bele pénzt eredetileg, és mennyire lehet felelősnek tekinteni azt az állami szereplőt, aki suttyomban, titkolózva hoz meg befektetési döntéseket a nyilvános információk közzététele előtt?

Az NMKH mérlege alapján az is könnyen lehet, hogy tízmilliárdos nagyságrendű összeget helyeztek el a csaló cégnél, ez alapján pedig nem kizárt, hogy a Quaestor a pénz gyors visszahívásával, vagy a kötvények beváltásával hozzájárult ahhoz a befektetői pánikhoz, amely elsodorta a Quaestor-felépítményt.

A portál a történtek fényében arra a súlyos megállapításra jutott, hogy a minisztérium szerint fontosabb lehet, hogy megmentse a saját maga által rosszul elhelyezett pénzt, mint hogy tájékoztassa a károsult, nem bennfentes betéteseket. Sőt, lényegében az ország legnagyobb pénzügyi csalását finanszírozta az állam, pénzt tettek egy olyan cégbe, amely hatalmas eladósodottság mellett, átláthatatlan, részben offshore cégstruktúrával finanszírozott szinte kizárólag veszteséges projekteket. Erre annyi volt a minisztérium indoka, hogy „náluk volt díjmentes a számlavezetés”.

Reagált a külügy

Azt írták: az NMKH-nak értékpapír-számlája volt a Quaestornál, abban csak állampapír lehetett. A tőke-kivétel így nem járult hozzá a cégcsoport csődjéhez, közpénz pedig nem került veszélybe – közölték. Részletek itt.

A cég olyan embereket hagyott maga után, akiket lehet, hogy senki nem fog kártalanítani, a cég vezetője közben épp aktívan tünteti el a nyomokat, az ezért felelős minisztertől és a miniszterelnöktől pedig nemhogy lemondásra, de még egy halk bocsánatkérésre sem futotta – összegzi a helyzetet a 444.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.