A problémára, hogy a több száz pénzügyi vállalkozás között lehetnek olyan hitelnyújtók is, akiknél (például felszámolás vagy végelszámolás miatt) gond lehet a (deviza)hiteles elszámoláshoz szükséges adatok előteremtésével a Portfolio.hu hívta fel a figyelmet. Az MNB is gondolt erre a problémára, és mint a lap emlékeztetett rá, még tavaly decemberben rendelettel írta elő, mi ilyenkor a teendő.
Ha az elszámolásához szükséges információk nem állnak teljes körűen a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény rendelkezésére, akkor az MNB becslési eljárást ír elő az elszámoláshoz.
Adatok híján becslés
Ez minimális elvárásként azért szükséges, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő eredeti követelés összegére, a folyósítás időpontjára, a fogyasztói kölcsönszerződés kezdeti futamidejére, a fogyasztói kölcsönszerződés szerződéskötéskor érvényes kamatlábára és az elszámolási fordulónapon fennálló követelésre vonatkozóan rendelkezésre álljanak az adatok. Persze amiből megvannak az eredeti adatok, azokból azt kell használni – ezeket az ügyfél is benyújthatja.
A szükséges adatok hiányában a tisztességtelennek nyilvánított kamatemelés mértékének kiszámításához az MNB honlapján közzétett kamatok változását kell alapul venni. A tisztességtelennek nyilvánított árfolyamrés mértékének kiszámításához pedig szintén az MNB által a honlapján közzétett, a kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó árfolyamrést kell alapul venni.
Mint a lap kitér rá, amennyiben az esetlegesen igénybe vett korábbi kedvezményekre nem állnak rendelkezésre adatok azokat az elszámolás során nullának kell tekinteni. (A korábbi kedvezmények egyébként csökkenthetnék az elszámolás során visszajáró összeget.)
