Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése óta egyre nő. Ez annyit jelent, hogy idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénzünk maradt átlagban, mint egy évvel korábban. És ez a kedvező folyamat a lakossági hitelek rendezése, illetve a kormányzati energiaár-csökkentést követően akár tovább is gyorsulhat.
Ámbár ezek az intézkedések növelik a háztartások jövedelmét, várakozások szerint a fogyasztási/megtakarítási döntéseknél az óvatossági megfontolások továbbra is erősek maradnak. Vagyis a megtakarítási ráta is magas marad. Érdekes kérdés ennek kapcsán, hogy mire fordítja e forrásokat a lakosság.
Biztonságra törekszünk
Az UniCredit Bank friss kutatásából megtudhatjuk, mi jellemzi a megkérdezettek megtakarítási szokásait, valamint hogyan látják pénzügyi helyzetüket rövid és hosszú távon, akár nyugdíjas éveikig.
A több mint 1300 ügyfél megkérdezésével készült országos, nem reprezentatív felmérés alapján a lakossági ügyfélkör – és azon belül a tehetősebbek is – a fogyasztási/megtakarítási döntésein túl a befektetéseiben is elsősorban a biztonságra törekednek. Ez azt jelenti, hogy még a nagyobb hozam reményében sem szívesen vállalnak kockázatot. A lakossági ügyfelek 84 százaléka, az úgynevezett prémiumügyfélkör 73 százaléka számára ez a legfontosabb kritérium a megtakarításuk elhelyezése során.
A bankbetét vezet
Habár a prémiumügyfelek jobban diverzifikálják megtakarításaikat és több megtakarítási formát is választanak, a leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét (90 százalékban szerepel a megtakarítási eszközök között). A bankbetétek népszerűségét követik a befektetési alapok, részvények, értékpapírok (76 százalék), valamint harmadik helyen az ingatlan és a készpénz (62 százalék).
A kamatcsökkentési periódussal, illetve kifejezetten a lakosságnak kínált termékkel az állampapírok is teret nyertek a lakossági portfólióban: immár minden második prémiumügyfél fektet kincstárjegyekbe, illetve államkötvénybe. Állományuk a teljes lakossági portfólióban pedig több mint 45 százalékkal nőtt egy év alatt.
Kockázat – vannak, akik jobban bevállalják
Számottevő különbség mutatható ki azonban a válaszadók kockázatvállalási hajlandóságának tekintetében: a prémiumügyfelek közel kétharmada hajlandó a pénze egy részét kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő eszközbe befektetni, míg a lakossági ügyfelek óvatosabbak – körükben 100 ügyfélből mindössze 38-an élnek kockázatosabb befektetési lehetőségekkel.
Életkor tekintetében a 35−44 év közötti korosztály tartja magát leginkább kockázatvállalónak a pénzügyek terén: 43 százalékuk választ befektetési alapokat, részvényeket, egyéb értékpapírokat megtakarítási formaként. Annak ellenére, hogy az 55−64 év közötti korosztály kockázatkerülőnek vallja magát, mégis mintegy kétharmaduk fektet befektetési alapokba, részvényekbe is.
Erre spórolunk leginkább
A megtakarítások zöme általában konkrét célokhoz kötött. 35 éves korig az utazás és a lakásvásárlás a legfontosabb megtakarítási cél. A 35 és 44 év közötti korosztály elsősorban a családra, a gyermekek iskoláztatására gyűjt (61 százalék) – bár az utazás még itt is nagy szerepet játszik (41 százalék).
A 45 év feletti korosztályban viszont már a nyugdíjas évekre való célzott takarékoskodás veszi át a főszerepet, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs eltartott. Az 55 év feletti megkérdezettek háromnegyede spórol nyugdíjas éveire.
A többség havi 20 ezer forintnál kevesebbet rak félre
A megtakarításoknál a lakossági ügyfelek a rendszerességre törekszenek: 57 százalékuk hónap elején vagy végén tesz félre kisebb-nagyobb összegeket. A prémiumügyfelek csak 43 százaléka rendszeres havi megtakarító, több mint harmaduk egy-egy nagyobb összeg beérkezésekor köt le vagy fektet be pénzt.
A lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre. Helyzetükből fakadóan az ő számukra rendkívül fontos, hogy a pénzük bármikor hozzáférhető legyen, valamint állami támogatást is kapjanak a befektetett, megtakarított összeg után. Utóbbi miatt a kutatás szerint egyre népszerűbbek a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági számla) megtakarítások.
Havi 250 ezer nyugdíjjal beérnénk most
A felmérés vizsgálta azt is, hogy a megkérdezettek miként látják biztosítottnak a számukra „elfogadható” életszínvonalat. A válaszadók átlagosan mintegy havi nettó 250 ezer forint összegből tudnának maguknak elfogadható életszínvonalat biztosítani, ha most mennének nyugdíjba. Ezen belül a prémiumügyfelek 313 ezer forinttal, a lakossági ügyfelek 217 ezer forinttal érnék be.
Végül, de nem utolsósorban a kutatás azt is kimutatta, hogy a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, vagy nem tudja pontosan azt megítélni a következő egy évre vonatkozóan, ugyanakkor a pozitív trendet támasztja alá az is, hogy több mint 30 százalékuk javulást vár pénzügyi helyzetét illetően.
